Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.
reclamatie

Hargita megyei nem kormányzati természetvédő szervezetei: A természet nagyon meg fogja sínyleni

A Hargita megyei védett területeket kezelő környezetvédelmi és egyéb szervezetek képviselői felháborodásukat fejezték ki a védett területek gazdálkodására vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megváltoztatásával kapcsolatban, és arra figyelmeztetnek, hogy a természet nagyon meg fogja sínyleni, valamint sok nemzetközi szinten elismert szakember el fogja hagyni az országot, és más szakterületre irányítja a figyelmét, tájékoztat az Agerpres.

A csíkszeredai Partnerségi Alapítvány igazgatója, a környezetvédelmi pojektek legnagyobb támogatója, Potozky László egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „a biodiverzitás fekete csütörtökjén” elfogadott 75/2017-es sürgősségi kormányrendelet megszüntette a gondnok fogalmát a védett területek igazgatási formájaként, az egyetlen igazgatási formát, amely az utóbbi 19 évben eredményeket hozott ezeken a védett területeken, és eltávolította a nem kormányzati szerveket azokból a szervezetekből, amelyek ezeket a védett területeket kezelhetik.

Potozky László kijelentette, hogy nem értette miért volt olyan sürgős a legutóbbi kormánytalálkozón e rendelet elfogadása és rámutatott, hogy a védett területeket képviselő nem kormányzati szervezeteknek több mint 96% -át pozitív módon értékelte a Védett Természeti Területek Országos Ügynöksége (ANANP) néhány hónappal ezelőtt, és most hirtelen elhatározta, hogy eltávolítják őket a természeti területek kezeléséről.

Ebben az összefüggésben Imecs István, az Alcsík térségi természeti területet gondozó tusnádfürdői Accent Geoökológiai Szervezet munkatársa, kiemelte, hogy a nem kormányzati szervezetek eltávolítása a természetvédelmi területek adminisztrálásából diszkriminációnak minősül, tekintve, hogy országos szinten 62 nem kormányzati szervezet 127 természetvédelmi területet adminisztrál.

Potozky László azt is elmondta, hogy a természetvédő nem kormányzati szervezetek kiiktatása által elvesz a 19 éven át kialakított kapcsolat a helyi közösségekkel, az emberek „kevésbé fogják tudni, mit jelent természetvédelmi terület, egy védett faj, mit tehetnek és mit nem egy védett területen”.

A sajtótájékoztatón jelenlevő Isán Csongor, a „Zöld Folyosó” Szervezet képviselője, amely szervezet a nagygalambfalvi Natura 2000 terület gondnoka azt mondta, nyugtalanító, hogy „ilyen gyorsan és szigorúan avatkoznak be egy olyan témában, amely komolyabb alátámasztást igényelne”, és félő, hogy a természet ezt nagyon megsínyli. Isán Csongor szerint nem baj, hogy a román állam részt vállal a természeti területek kezelésében, de nem ismert pontosan ennek a feltételei és formája, és addig nem tudni, mi történik a természeti területekkel.

A Szent Anna tó- Mohos tőzegláp rezervátum igazgatója, Gavril Hadambas elmondta, hogy a Szent Anna tó- Mohos tőzegláp természeti terület lesz az első szenvedő alany, ha gondnok nélkül marad, ugyanis évente a turisták által otthagyott 60 tonna szemetet szednek össze a területről. Ezenkívül „tolvajok hada fog megjelenni”, illetve a térségben befektetni akarók épületei is. nem világos mi fog történni a Mohos tőzegláp tudományos rezervátummal, ahová csak vezetővel lehet bemenni. Gavril Hadambas a gondnokok nehéz helyzetéről is szólt, akik télen is kint laknak a hegy ormán, és azt állította, nehéz elképzelni, hogy egy ANANP tisztviselő naponta kiingázik a Szent Anna tóhoz.

A sajtótájékoztató résztvevői megkérdőjelezték azt a tényt is, hogy sok nem kormányzati szervezet több millió eurós projektet irányít a természeti területek gazdálkodási terveinek kidolgozásához vagy végrehajtásához, és jelenleg nem tudják, hogy folytathatják-e a projekteket.

A jelenlévők azzal érveltek, hogy a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét “eltemeti” a jóváhagyási tevékenység, és a romániai biológiai sokféleség javára az állammal való partnerségre hivatkoznak, mely nemzetközi szinten nagyon gyakori.

Egy dolgot kell szem előtt tartani- mi a legjobb a természetnek, ez legyen a fő témája az összes megbeszélésnek, együttműködésnek, jogszabályalkotásnak. Mert az egyetlen aspektus, amivel Románia büszkélkedhet, hogy első helyen áll az Európai Unióban az a biodiverzitás. Sehol nincs ekkora biológiai sokféleség, mint itt, eddig… És hajlamosak vagyunk az egészet elhamarkodott, megalapozatlan döntésekkel felrúgni, szánt szándékkal mellőzve a nyilvános konzultációt”, mondta Potozky László, a Romániai Partnerség Alapítvány igazgatója.

Forrás: AGERPRES

 




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.