Novák Katalin második külföldi útja Romániába vezet, de úgy tűnik, állami szinten senki nem fogadja

Articol disponibil în: Magyar Română

Novák Katalin magyar államfő május 21-én, szombaton részt vesz Bethlen Gábor fejedelem szobrának leleplezésén Gyulafehérvár történelmi belvárosában. A május 10-én hivatalba lépett Novák Katalinnak ez az első hivatalos elnöki látogatása külföldön.

A Népszava érdeklődött az elnöki hivatalnál, hogy a köztársasági elnök programjában szerepel-e találkozó Klaus Iohannis román államfővel vagy a román kormány tagjaival, de erre lapzártáig nem érkezett válasz.

„A román államfő hivatalos programjában ennek nyoma sincs, és a román sajtó sem számolt be arról, hogy Novák Katalint várnák Bukarestben. Az új államfő valószínűleg nem változtat Magyarország szomszédságpolitikáján, és folytatódik a német-francia történelmi megbékélés és együttműködés modellje a nagyszámú magyar kisebbségi közösséggel rendelkező szomszédos országokkal, marad az elmúlt tizenkét évben alkalmazott „unortodox” magyar diplomáciai modell” – írja a Népszava.

Utoljára Göncz Árpád köztársasági elnök tett hivatalos látogatást Romániában, ahol a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, román államfő 2009-ben látogatott Budapestre Traian Basescu személyében Sólyom László meghívására.

Az utolsó kormányfői találkozó 2010-ben volt.

„Budapest levette a napirendről a Gyurcsány-kabinet által létrehívott közös magyar-román kormányüléseket, annak ellenére, hogy a román fél szorgalmazta azok folytatását. Ez az egyik legnagyobb és legfontosabb szomszédunk, egy olyan ország, ahol az Orbán-kormányok potentátjai nagyon gyakran jártak a járvány előtt. Még a kormányfő is legalább évente egyszer elment a tusnádfürdői nyári táborba, és többször „magánlátogatásokon” ünnepelték a nemzet miniszterelnökeként. Az eljárás nem példa nélküli a diplomáciában, de egyáltalán nem szabványos. Szlovákia például 2009-ben komolyan vette, hogy az akkori köztársasági elnök, Sólyom László a komáromi Szent István-szobor felavatásán csak a helyi magyar politikusokkal akart egyeztetve és találkozva, Pozsony megkerülésével akart részt venni, és nem engedélyezte az elnök belépését a területére. Románia is példát állított Sólyommal, amikor az katonai repülővel akart egy székelyföldi március 15-i rendezvényre utazni, de autóval már beengedték. Ukrajna az elmúlt években a magyar kormány több tagjának megtiltotta, hogy ilyen „magánút” kapcsán belépjenek a területére. Nem valószínű, hogy uniós szomszédaink ilyen drasztikus lépést tennének, még ha „faragatlannak” tartják is a budapesti eljárást, de Magyarország elszigetelődését tovább súlyosbíthatják ezek a politikai vezetést megkerülő magas szintű látogatások, amelyek során a magyar politikusok helyi rendezvényeken lépnek fel.

A jelenlegi háborús helyzetben különösen elítélendő egy ilyen látogatás, már csak azért is, mert ez az európai szerb vezetésre jellemző, amely nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, akárcsak az Orbán-kormány” olvasható még a cikkben.

Lengyelország továbbra is közel áll a magyarokhoz

Magyarország és Lengyelország eddig is számíthatott egymásra, és nem hagyjuk, hogy éket verjenek közénk – mondta Novák Katalin kedden Varsóban, egy közös sajtótájékoztatón, miután Andrzej Duda lengyel államfővel tárgyalt.

Novák szerint nem elsősorban diplomáciai lépés, hogy első külföldi útja köztársasági elnökként „lengyel barátainkhoz” vezetett, hanem magától értetődik, hogy ez évezredes barátságunkból fakad, illetve abból, hogy a lengyelek és a magyarok közel állnak egymáshoz.