Több mint 1,8 millióan voltunk!

Articol disponibil în: Magyar Română

A fiatalok jelenléte a 2020-as önkormányzati választásokon 38,6% volt, ami kielégítő és örömteli arány a sajátos helyzetre való tekintettel, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is (a 2019-es elnökválasztáson 41,8% -uk ment el szavazni, az Állandó Választási Hatóság (AEP) állandó listáin szereplő fiatalok száma szerint, az európai választásokon a fiatalok jelenléte 43,2% volt), de hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük az állampolgári viselkedés ideálját, amely a társadalmat előrelépésre késztetheti.

A fiatalok a legrugalmasabb korosztály, akik a fejlődés képviselői az új iránti nyitottság és az aktuális elképzelések iránti fogékonyság révén. Tehát az evolúció és a változás exponenseiként felelősségünket és részvételünket kell megmutatnunk, hozzájárulva a közös jövő kialakításához, minden cselekedetünkkel, tisztában kell lennünk az egyéni szavazás fontosságával – egy kis gesztus, személyes, de ami megsokszorozásával jön létre mindannyiunk életútjának meghatározása. Ebben az értelemben a számadatok, amelyek tükrözik a fiatalok jelenlétét a közvélemény-kutatásoknál, valójában mindegyikük történetét mesélik el, melyeket meg kell hallgatni. Hol van a 61,4% és miért hiányoztak arról a pillanatról, amely meghatározza a következő 4 év irányát?

A helyhatósági választások esetében van néhány sajátos ok, amelyek közül felsorolhatjuk:

• Az európai parlamenti és elnökválasztásokhoz képest a helyi választásokon a szavazás csak a lakhelyen vagy a lakóhelyen fejezhető ki, a választópolgár közvetlenül kapcsolódik az adott község, város, vagy megyei jogú város helyi hatóságaihoz. Így azok a fiatalok, akik a választás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön vagy külföldön élnek, nem szavazhatnak. Tekintettel e kategória megnövekedett mobilitására, helyénvaló lenne meghatározni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével még ilyen körülmények között is leadhatják szavazatukat.
• A szavazáshoz az otthonuktól eltérő helyen élő fiataloknak ideiglenes tartózkodási láttamozással kell rendelkezniük. A koronavírus-járvány kapcsán egy másik sajátos probléma merül fel, nevezetesen azok a fiatalok, akiknek nincs ideiglenes tartózkodásijuk, félnek a lakóhelyükre utazni. Ezenkívül sok fiatalnak vannak olyan szakmai vagy tudományos kötelezettségei, amelyek nem teszik lehetővé az utazást. Egy másik fontos tényező az ideiglenes tartózkodási láttamozás megszerzésének bürokratikus folyamata. Az egyetemi központokban (Bukarest, Iasi, Kolozsvár, Temesvár, Craiova stb.) a szavazáson jelen lévő fiatalok száma sokkal nagyobb lehetett volna, feltéve, hogy rövidebb idő alatt megszerezhették volna az ideiglenes tartózkodási láttamozást, amelynek átlagos kiállítási időtartama egy hét.
• Egy másik szempont, hogy a más helységekben élő fiatalok gyakran már nem kapcsolódnak a származási közösség valóságához, de az új helyen sem találták még fel magukat, ezért nem érdekli őket a szavazás, a helyzet a diaszpórából származó fiatalok esetében is igaz, akik bár elmentek, mégis a román közösség tagjaiként szerepelnek.
• Valójában fontos szerepet játszott az urnákhoz járuló fiatalok számának csökkenésében a levélben történő szavazás lehetőségének hiánya, két okból:

1. a) A fiatalok számára lehetetlen lakóhelyükre utazni (pl. diákok, lakhellyel nem rendelkező fiatalok azokban a városokban, ahol dolgoznak)
2. b) Karanténban vagy elszigetelten tartózkodó fiatalok, akik nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, mivel a Közegészségügyi Igazgatóságok telefonon tájékoztatták őket arról, hogy elszigetelten kell tartózkodniuk.

A fiatalok urnától való elmaradásának néhány visszatérő oka röviden a következőképpen írható le:

• A 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1% -át, a 25 és 29 év közöttiek 21,5% -át, illetve 30 és 34 év közötti 20,3% -át minősítették NEET-nek 2018-ban, ami azt jelenti, hogy nincs munkájuk, nem követnek egy oktatási formát és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben. Ezek a fiatalok szociális bizonytalanságot éreznek, az ebben rejlő nehézségek eltávolítják őket attól, amit az aktív állampolgárság jelentene.
• A 2013–2018 közötti időszakban Romániában (a 350/2006. Számú ifjúsági törvény értelmében, amely 14–35 év közötti állampolgárokat jelent) a fiatalok száma 2 471 349-gyel, 7 546 097-ről 5 074 748-ra csökkent, ami 32,75% -os csökkenést jelent. Emellett a fiatalok jelentős száma emigrált az országból, nincsen róluk konkrét statisztika.
• Az Eurostat adatai szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7% -át fenyegette a társadalmi kirekesztés 2018-ban. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok marginalizálódtak a társadalomban, és jelentős az esély arra, hogy nem szavaznak.
• A fiatalokat nem polgári szellemben oktatják. Bár formálisan kapnak tájékoztatást az iskolán belül, és informálisan is, a részvétel ösztönzésére szolgáló, a közelmúltban növekvő különféle kampányok révén, a családban, és a napi interakciók révén kialakul az állampolgári tudatosság, a különféle társadalmi csoportokban, amelyekhez tartoznak.
• Jelentős különbségek vannak a 45 év feletti polgárok számában, szemben a 45 évesnél fiatalabbakkal. Valójában a 45-64 év közötti polgárok számának középértéke (1967 – 527 764 újszülött, 1968 – 526 091, 1969 – 465 764, 1970 – 427 034) jóval magasabb, mint a 18-34 év közöttieké (1992 – 274 088, 1993 – 263 649, 1994 – 250 379, 1995 – 246 646). Az előbb említett kategóriát jelentősen befolyásolta a 770/1966-os rendelet, amely betiltotta az abortuszokat, és amelyet a kommunista rendszer 1989-es bukása után hatályon kívül helyeztek. Megemlítjük, hogy demográfiai szempontból, egy ide vonatkozó kormányzati politika hiányában, Románia meredeken hanyatlik.

Tehát bár szociológiai és politikai szempontból elemezhetők azok az okok, amelyek a fiatalok részvételi arányát befolyásolták a 2020-as önkormányzati választásokon, intézményi szempontból is megközelíthetők, figyelembe véve azokat a mechanizmusokat, amelyek révén az állam felajánlotta a polgároknak a lehetőséget, hogy gyakorolják alapvető szavazati jogukat. Arra is ösztönözzük a fiatalokat, hogy mutassák be, hogy nemcsak a választások alatt, hanem minden nap aktív állampolgárok!

A százalékos arányt a romániai választójoggal rendelkező fiatalok népességéhez viszonyítva, a 18-34 éves korosztály szerint számolják. Pontosabban 1 813 011 fiatal szavazott országosan az urnazárást követő adatok szerint, a 8.420.741-es összlétszámból.

A Romániai Ifjúsági Tanács által szerkesztett anyag