Az RMDSZ által a Gyulafehérvári Nyilatkozat alapján követelt autonómiának nincs valós alapja

0

Articol disponibil în: Magyar Română

 

 

A Román Akadémia úgy döntött, hogy egy sor pontosítást fogalmaz meg a 2019 március 21-én az 1918 december 1-jei gyulafehérvári Nyilatkozat tartalmára vonatkozóan, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor sajtóban nemrég megjelent nyilatkozatával kapcsolatban.

Az autonómiának a jelenlegi politikai vezetők által idézett értelemben vett fogalmát csak egyszer használják az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében, nevezetesen a II. cikkben: „Az Országgyűlés a megnevezett területek esetében (Erdély, Bánság, Magyar terület) ideiglenes autonómiát tart fenn az egyetemes szavazás alapján megalkotott Alkotmány megjelenéséig”. Mint látszik a Romániával egyesült, többségében románok lakta területek (kb. 100.000 négyzetméter), teljes egészében vett területek autonómiájáról van szó. Másodszor a Közgyűlés, még ezeken a területeken is, csak addig ítélt ideiglenes autonómiát, amíg az általános választójog alapján megválasztott közgyűlés új alkotmányt szavaz meg a Román Királyságnak. Mindezeket a rendelkezéseket szigorúan betartották, Erdély a Bánsággak és a Nyugati területekkel véglegesen beilleszkedetek Romániába, autonómia nélkül, csupán a feltüntetett feltételek teljesítése után. Azok, akik kritizálják a december 1-jei nyilatkozat végrehajtásának elmulasztását, „elfelejtenek” egy lényeges dolgot, éspedig az egyesülés elrendelését. A dokumentum csomópontja pontosan a románok és az említett területek Romániával való egyesülése! Pedig ezt az egyesülést az 1228 demokratikusan választott és hivatalos dokumentumokkal rendelkező, az érintett románok küldötte rendelte el.

Bárki elolvashatja és el kell olvasnia a Nagy Nemzetgyűlés határozatát és bírálja el egymaga. Az egyesülés kihirdetése után a következő alapelveket fogalmazta meg a nyilatkozat: „teljes nemzeti szabadság minden együttélő nép számára”, „egyenlőjogosultság és teljes szabadság, felekezeti autonómia az állam minden felekezetének”. A „teljes nemzeti szabadságot” egyértelműen megmagyarázzák, párhuzamos értelmezések nélkül, és a nyilatkozat szerzői számára azt jelentette, hogy az „együtt élő népek” joga, hogy „saját nyelvükön legyen a tanulás, közigazgatás és ítélet”, „hogy képviselve legyenek az igazságszolgáltatói testületekben” Romániában, hogy képviselve legyenek az ország kormányában.

Mit lehet mondani ezekről az elvekről? A romániai magyarokat saját nyelvükön, ingyenesen, gyakran állami támogatással „óvodától” a doktori tanulmányokig és a posztgraduális tanulmányokig „képzik”. Nem létezik olyan felsőoktatási program, amelyet a magyarok kérésére a román állami szervek ne hagynának jóvá.

Az anyanyelven történő közigazgatásról, ugyanaz: az egész országban a magyarok arányban vannak képviselve a közigazgatásban, a falvakban, községekben, városokban, településeken és megyékben, ahol többségben vannak a közigazgatás gyakorlatilag magyarul történik. Az ítélkezés a magyar többségű vidékeken magyar bírákkal, magyar gépírókkal történik. A román állam tolmácsot biztosít szükség esetén. Mindenki akadálytalanul beszélhet magyarul a bíróságon.

Következésképpen az 1918 December 1-jei dokumentumban sehol nincs szó autonómia megadásáról (területi, kulturális, regionális, igazságügyi, adminisztratív, politikai, stb.) valamely kisebbségnek (vagy együttélő népnek, ahogy akkor mondták), hanem teljes nemzeti szabadság biztosításáról a megnevezett értelemben, éspedig a tanuláshoz, közigazgatáshoz, ítélkezéshez a saját nyelven, képviselet a kormányban, parlamentben, stb. Mindez megvalósult és megvalósul napjainkban is. Természetesen nincs itt sem- mint minden emberi dologban – tökéletesség. Valamennyi nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió szervei is hivatalosan elismerik, hogy Románia betartja az elismert nemzeti kisebbségi normákat, és hogy a román jog számos tekintetben több jogot biztosít, mint az említett szabványok. Ebben a szellemben a jelenlegi román jogszabályok valóban biztosítják a romániai magyar közösségek autonómiáját abban az értelemben, hogy biztosítja az anyanyelvű oktatásukat, közigazgatást és igazságszolgáltatást, azaz pontosan a Gyulafehérvári Nyilatkozatban előírtaknak megfelelően, és ahogyan a jelenlegi nemzetközi szintű szabályok hivatalosan is előírják.

Ezeket a pontosításokat Kelemen Hunor, az RMDSZ XIV., 2019 februárjában Kolozsváron tartott kongresszusán elhangzott nyilatkozatára való tekintettel közöljük.

Kelemen Hunor nyilatkozatát tisztességtelennek tartjuk a Román Akadémiával szemben és ellenállunk annak a kísérletnek, hogy az intézményt bármilyen konfliktusba hozza, és határozottan elítéljük a Román Akadémia választási kampányra való felhasználását valamely párt részéről, legyen az politikai vagy egy etnikai szövetség.

Ugyanakkor, a Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva autonómiát kérni a romániai magyar közösség számára, nem tartjuk valósan megalapozottnak.

Megerősítjük, hogy a román Akadémia erősen támogatja a romániai kisebbségek politikai képviseletét, nem avatkozik be a román és a magyar közösségek közötti kapcsolatba, és nem támadja meg a politikai pártok vagy szervezetek tevékenységét. Éppen ellenkezőleg, támogatjuk a többség és a kisebbség közötti kapcsolatot szabályozó alkotmányos rendelkezéseket, és felhívjuk a figyelmet a román alkotmány 6. cikkére, amely az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésének, fejlődésének és kifejezésének jogát biztosítja minden kisebbséghez tartozó személy számára, legyen az: magyar, német, bolgár, örmény, zsidó, ukrán vagy mások.

A Román Akadémia Elnökségének Irodája

 

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy