Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.
reclamatie

Hargita Megye Tanácsa szerint: “Az építkezésnek nincs jogalapja. A dormánfali városvezetés minden érve megcáfolható”.

 

A dormánfalvi polgármesteri hivatal által az úzvölgyi temetőben történt munkálatokra vonatkozó érveit a nyilvánosságra hozott dokumentumok segítségével lehet megcáfolni, mondta Borboly Csaba, válaszként a dormánfalvi polgármesteri hivatal május 6-án kiadott sajtóközleményére.

A Hargita Megyei Tanács elnöke szerint Bákó megye csak akkor másítja meg döntését a temetőre vonatkozóan, ha politikai, diplomáciai lépéseket tesznek, levéltári és adminisztratív bizonyítékokat sorakoztatnak fel, az egyének petícióira is számítanak, amelyeket különböző hatóságokhoz és intézményekhez nyújtanak be. Felhívást intézek mindazokhoz, akik az igazságot bizonyító információk birtokában vannak, mondja a megyei tanács elnöke.

A polgármester pontokba szedve indokolta az úzvölgyi temetőben zajló újjáépítési munkálatokat. Állítása szerint az úzvölgyi temetőt a Hősök Emlékezete Egyesület (Societatea Cultul Eroilor) állíttatta 1926–27-ben, és román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonák vannak eltemetve. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját: „A dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek 10 kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől. Az első elhunyt katonák a magyar honvédek voltak.”

A harmadik pontban megállapítást nyert, hogy az úzvölgyi temető Bákó megyében, a Dormánfalva település adminisztratív területén található, melyet az ANCPI 1042351/02.08.2011-es sz. átirata igazol. Ezzel szemben a két megye határa csak törvénnyel módosítható, vagyis arról, hogy a két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton –, illetve a két megye – Hargita és Bákó – határáról csak egy jogszabály dönthet. Amíg ilyen jellegű törvénymódosítás nem történik, addig a megyésítésről szóló 2/1968-as törvény érvényes, mely szerint a szóban forgó temető, amely Úzvölgye településen található, Csíkszentmárton község területén van.

A negyedik pontban a polgármester 1926-os tervekre hivatkozik. Ellenben 1926-ban már létezett temető az Úz völgyében, amit képek is bizonyítanak, és mint előbb említettük – első világháborús hősök vannak eltemetve. Ugyanakkor azt állítják, hogy üres területre helyezték el az 50 keresztet. Az 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá a betonkereszteket.

Az úzvölgyi helyzetről Hargita Megye Tanácsa külön honlapot hozott létre, amelyen számos információ elérhető, és folyamatosan frissül: http://uz.hargitamegye.ro




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük