Románia Alkotmányát rendelet helyezi törvényen kívül

Articol disponibil în: Magyar Română

Egy miniszteri rendelet aláássa a román nyelv egyetlen hivatalos nyelv jellegét az országban, ez a tény aláássa a nemzeti állam fogalmát, amelyet a Román Állam Alaptörvénye előír. Az oktatási és kutatási miniszter döntéséről van szó, amely megtiltja az egyetemeknek, hogy ellenőrizzék azoknak az egyetemre felvételiző fiataloknak a román nyelvtudását, akik nem román nyelven tanultak az egyetemi felvételiig.

Közép- és hosszú távon az intézkedés a végzősöknek egy olyan kritikus tömegének fennállását vonja maga után, akik még a román nyelv alapfogalmaival sincsenek tisztában. E nemzetellenes logika mentén az oktatási minisztérium megteremeti annak az elméleti lehetőségét, hogy egy magyar vagy roma nemzetiségű egyetemi hallgató a Diszkriminációellenes országos Tanácshoz forduljon, vagy közvetlenül beperelje akármelyik bukaresti egyetemet például, mert nem biztosítnak számára magyarul vagy roma nyelven beszélő tanerőt. Azt fogják mondani, hogy „diszkriminálva” vannak. Az a „joguk”, hogy bárhol, bármilyen körülmények között kifejezhessék magukat anyanyelvükön az egyetemek természetes szabályzata fölé fog emelkedni, Románia Alkotmánya fölött lesz, amely kimondja, hogy az egyetlen hivatalos nyelv a román nyelv.

Ez a „kiskapu” amelyet megnyit az oktatási miniszter a többnemzetiségű állam felé, olyan „kiskapu”, amely egy tág kapuvá válik, ha megerősítjük azzal a sürgősségi rendelettel, amellyel tavaly elfogadták a közigazgatási törvényt. Megteremtették a törvényes keretet az egységes nemzetállam fogalmának eltörlésére. Egyesek azt fogják mondani, hogy aki óvodától az érettségiig magyarul tanult, tulajdonképpen ismeri a román nyelvet. Téves. Egy rácsteszt egyszerű kitöltése, különösen az egzakt tudományok esetében, nem igazolja, hogy a román állam hivatalos nyelvén rendesen ki tudja fejezni magát. Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár megyékben a diákok nagy része kizárólag magyar nyelven tanul, a családban és a társadalomban ugyancsak majdnem kizárólag magyarul beszélnek. Nem hangoztatom kitartóan azt a tényt, hogy román nyelvű tanítók és tanárok hiányában, Kovászna és Hargita megyei román tannyelvű oktatási intézményekben is, nem hivatalosan magyarul folyik a tanítás.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen Voltak Kovászna és Hargita megyei kollégáim, akik nehezen fejezték ki magukat román nyelven. Még akkor, tulajdonképpen rögtön 1989 után megvolt a lehetőségük, hogy a magyar tagozaton tanuljanak. De ez a helyzet sokunknak ismerős. De nem ismerős az utóbbi 30 évben Romániát vezetőknek, akik nemzeti öntudat hiányában, függetlenül a politikai hovatartozásuktól, feladják a nemzeti szuverenitást. Feladják az oktatást és erőforrásokat. Nemcsak egész oldalakat tépnek ki az alkotmányból, hanem a vérrel írt történelem lapjait is.

Mihai Tirnoveanu