„Hogyan írjunk meg egy feljelentést”- olimpiásztétel

Articol disponibil în: Magyar Română

Több személyt és a sajtó egy részét is zavarta a román nyelvű tantárgyolimpiász megyei szakaszának „Hogyan írjunk meg egy feljelentést” című feladata.

Mielőtt egy hamis botránytéma hálójába keverednénk, kérdezzük meg magunktól, tudjuk-e mi a különbség egy feljelentés, egy büntetőjogi panasz, vagy egy büntetőjogi jellegű beadvány között? És még azt is kérdezzék meg maguktól, milyen körülmények között kötelez a törvény feljelentés írására?

A bírósághoz fordulás eme eszközei teljesen tisztázatlanok a lakosság 99%-a számára, a diákokról nem is beszélve.

Az első és legfontosabb különbség az, hogy büntetőjogi panaszt csakis a sértett fél írhat, feljelentést bármely magán vagy jogi személy tehet, ha valamilyen büntetőjogi tettről van tudomása.

Ugyanakkor bizonyos körülmények között, amelyek valljuk be tőlünk idegenek, a feljelentés kötelező. A Btk. (az új Btk. 262., illetve 338. cikkely) bünteti a törvény által megnevezett esetekben a feljelentés mellőzését, valamint ha a köztisztviselőnek munkahelyén elkövetett büntetőjogi tettekről van tudomása és mellőzi ezek feljelentését az ügyészségen (Btk. 263. cikkely, új Btk. 339. cikkely).

Vannak helyzetek, amikor az elkövető önfeljelentést is tehet a büntetőjogi felelősségtől való felmentés, vagy a büntetés csökkentése érdekében. Ilyen módon a megvesztegető felmentődik a megvesztegetés büntetőjogi felelőssége alól, ha feljelenti magát mielőtt az ügyészségnél feljelentették volna azért a bűncselekményért.

Ha a feljelentés valótlannak bizonyul, a feljelentő maga kerül büntetőjogi eljárás alá, ám ha mielőtt a feljelentés nyomán eljárás indulna a feljelentett személy ellen a feljelentő beismeri, hogy hamis volt a feljelentés, a büntetést csökkentik ,figyelembe véve az enyhítő körülményeket.

A feljelentésnek megvannak a maga szerkesztési szabályai, akárcsak egy kérvénynek. Tartalmaznia kel a cselekmény leírását, és ha ismert az elkövető, annak a nevét, lakcímét. A feljelentés nem lehet névtelen, a feljelentőnek kell azt megírni és aláírni. Szóbeli feljelentés esetén jegyzőkönyvbe veszik. A feljelentő személyazonossága nélkül nem érvényes a feljelentés, nem vonatkoznak a Btk. 223. cikkelyének előírásai.

Mint látják a büntetőjogi panasz és feljelentés között elég nagyok a különbségek, és az, hogy nem ismerjük ezeket, törvénysértéshez vezethet. Jól gondolta az, aki ebből tantárgyverseny témát alkotott.

Mielőtt elsietnénk és egy beáruló jövőbeli magatartásra való felkészítést látnánk a dologban, tegyük fel önmagunknak a kérdést, hogy tisztában vagyunk-e mindazokkal a szükséges fogalmakkal, ha netán a törvény kötelez egy feljelentést megírni, hogy mit kell a feljelentésbe beleírni és ne kerüljünk az igazságszolgáltató szervek félrevezetését börtönnel büntető törvény útjába.

Iosub Robert
Forrás: ZPN