Hogy folyik az EU ellenes kampány Romániában és milyen könnyen lehet megtudni az igazat?

Articol disponibil în: Magyar Română

Tárgy: „Le vagyunk uralva, már nem gyártunk semmit”.

A közösségi médiában ezt olvashatjuk: „Külföldiek uralkodnak rajtunk”, „Románia egy gyarmat, és a románok már nem döntenek magukról, elviszik az erőforrásainkat, mi már nem termelünk semmit”, „az EU elvette a függetlenségünket és a döntésünket, de mindenekelőtt, ha mindezt nem látja és nem hiszi el, akkor határozottan az amerikai és európai „megszállók” „hasznos idiótái” vagyunk.

Az efféle gondolatok a virtuális térben minden csatornán megjelennek, a Tik Toktól az Instagramon, a Facebookon vagy a Telegramon keresztül, és Románia fiatal és felnőtt lakosságának szintjén nagy elterjedést mutatnak, elfogadott „igazsággá” válva, különösen, ha képpel és „névvel” rendelkező fiókokhoz vannak társítva.

Az álhírek jelensége a Covid-járvány idején robbant ki, és az ukrajnai orosz invázió után tovább erősödött, többnyire ugyanazokon a közösségi média csatornákon és csoportokban. Itt nagy közönségre találunk, sokan készek elfogadni a megjelenő információkat szűrők alkalmazása, az információforrások ellenőrzése nélkül, anélkül, hogy a szövegben hivatkozásokat vagy hivatalos forrásokra való utalást látnának, és anélkül, hogy ellenőriznék azokat.

Így a román közösségi médiát könnyen megszállják a szaporodó hamis információk. Epikus narratívák a világ végéről, rólunk, „Európa peremének meglopott áldozatairól”, a jóért folyó álruhás harcról, a Romániát célzó világösszeesküvésekről. Megspékelve kis helyi összefüggésekkel, elszigetelt tényekkel a történelemből, a nosztalgiára hatva, mindezt becsomagolva és kézbesítve a románoknak.

„A hamis narratíváknak új jelentést adnak és helyi jelleget adnak hozzá, és a bennük lévő félretájékoztatást úgy álcázzák, hogy úgy tűnik, hogy helyi témákról és aggályokról szólnak” – írják a Veridica.ro, az álhírek és az azok mögött levő dolgok leleplezésének szentelt weboldal újságírói.

Hogyan adaptálják a félretájékoztató üzeneteket Romániában?

Románia Európától való eltávolítása, valamint az európai és az azokhoz kapcsolódó intézményekbe vetett bizalom gyengítése céljából az alkalmazott általános mechanizmus a következő: a „forrás” narratíva (információ, hír) a helyi közösségtől vesz át információkat, hivatkozásokat és helyi ill. nemzeti utalásokat és referenciákat tartalmaz, végkövetkeztetéssel feldolgozva és adaptálva cselekvésre való felhívással történik.

Vegyünk egy példát, hogy lássuk, hogyan működik az egész mechanizmus: az általános narratíva (sok országban a propaganda általános témája) az, hogy az EU szétesik, a tagállamok pedig fellázadnak. Dezinformációs céllal adaptálva és értelmezve elterjedt az az elképzelés, hogy Romániát munkaerő, olcsó nyersanyag, értékesítési piac céljából vették fel az EU-ba, vagy azt is beleszövik, hogy az EU-ba való felvételhez olcsón kellett eladni a nyugati vállalatoknak az erőforrásokat és ingatlanokat. Összefoglalva, a csatlakozás óta a románok rosszabbul élnek. Az érvelést még tovább viszik: Románia le van igázva, és a szuverenitás az egyetlen megoldás.

A javasolt megoldás és a következtetés, amelyhez ennek az információnak a terjesztése és művelése elvezet, csak egy: az Európai Unióból való kilépés. Szintetikusan tehát a mechanizmus a következő: általános téma – lokálisan adaptált téma – következtetés – megoldás.

A félretájékoztatás módszere klasszikus, de működik. Sok román a közösségi oldalakról szerzi információit, és az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a hamis információknak való egyszerű kitétel befolyásolja gondolkodásunkat, még akkor is, ha tudjuk, hogy hamis.

Európa hanyatlása és az igazi értékek Oroszország általi megőrzése egy másik téma, amelyet gyakran hirdet az orosz kormány hivatalos propagandakiadványa, a Szputnyik. Ezek az elképzelések mélyen behatoltak Romániába is, és pusztítást okoznak a közösségi oldalakon, és a hatóságok és a civil társadalom feladata, hogy szilárd érvekkel, eredményekkel és bizonyos adatok birtokában harcoljanak ezek a narratívák ellen, amelyek nem tesznek mást, mint megosztják a román társadalmat és veszélyeztetik a demokráciát és a normális fejlődést az Európai Unión belül.

Ellenintézkedésként 2015-ben elindították az EUvsdisinfo.eu platformot, amely segít az EU-nak azonosítani és nyomon követni az uniós blokkot megcélzó orosz manipulációs kampányokat, valamint tájékoztatni a közvéleményt a válaszadás mikéntjéről. Az EU a félretájékoztatást „növekvő politikai és biztonsági kihívásnak” tekinti, és az elmúlt hónapokban számos erőfeszítést tett a Kreml Oroszország elleni európai szankciókkal kapcsolatos retorikájának ellensúlyozására. A Kreml propaganda azt állítja, hogy az EU orosz exportra vonatkozó gazdasági szankciói az élelmiszerárak globális növekedéséhez vezettek. Válaszul az EU többször is hangsúlyozta az orosz árukra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó többszörös szankciócsomagok alóli kivételeket.

2022 december 1-jétől az Európai Bizottság bejelentette hat új félretájékoztatás elleni központ létrehozását, amelyek az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont (EDMO) részét képezik, amely független tényellenőrző platform, tudományos kutatók és más érdekelt felek számára, akik hozzájárulnak a dezinformáció elleni küzdelemhez Európában.

Az új központok immár az összes uniós országot lefedik, és a jövő év elejétől működnek, kiegészítve a 2021-től már működő nyolc központot. Segítenek multidiszciplináris közösség kialakításában, a dezinformációs kampányok azonosítására és elemzésére alkalmas hálózat kialakításában, a nemzeti vagy multinacionális szintű média vagy műveltségi tevékenységek, valamint a dezinformáció elleni küzdelmet támogató egyéb tevékenységek szervezésében.

A független szakértőkből álló csoport által kiválasztott hat központra vonatkozó pályázat uniós támogatásban részesül (összesen mintegy 8 millió eurós összegben) a „Digitális Európa” programból. Az új nemzeti és regionális központok mindegyike egy vagy több országot fed le: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Észtország, Németország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovénia.

***

A Europe Direct Központi Régió projekt keretében készült anyag a félretájékoztatás leküzdésére.