A dákok elsőkként népesítették be Európát. Románia valódi történelme

Articol disponibil în: Magyar Română

 

Az utóbbi időben rengeteg információt találtam a román népről és Romániáról, amelyek arról beszéltek, hogy közvetlen tagja voltunk az Európát benépesítő civilizációnak – a Dákoknak. Így megtudtam a román nép, a románok és a románság valódi történetét: a románok dákok, nem rómaiak. Románia Dacia és Dacia Románia.

A mai Románia földrajzi területe több mint tízezer évvel ezelőtt a világ bölcsője volt, ahol az emberi civilizáció valóban elkezdődött.

A Los Angeles-i Egyetem lingvisztikai archeológia tanára, aki Európa történelmét tanulmányozta, a Kárpátok-Duna térségéről, mint a régi Európa bölcsőjéről beszélt, ahol Európa elkezdett létezni.

Mi románok régiség szempontjából Európa élén állunk. A dákok az összes latin nép őse, amit az iskolákban tanítanak- „mi románok latinizált nép vagyunk”- hamis.

Sokan azt mondják, hogy a rómaiak elfoglaltak minket, latinizáltak/ civilizáltak minket. Dacia területének hányadát foglalták el a rómaiak? Csupán 14%-ot. Hány évig foglalták a rómaiak azt a 14%-ot? Csak 146 évig! Lehetetlen, hogy a dákok ilyen rövid idő alatt átvették volna a latin nyelvet, különösen, hogy a római katonák egy gyenge latin nyelvet beszéltek. Továbbá, ha a rómaiak által leigázott dákok átvették volna a latin nyelvet, hogyan értekeztek a Dacia területének 86%-án élő, rómaiak által el nem foglalt dákokkal? Logikus, hogy dák nyelven beszéltek, vagyis „archaikus román” nyelven. Valójában a dákok már egy archaikus román nyelvet beszéltek, amelyikből kitűnt a latin is egy adott ponton. Mikor a dákok és a rómaiak találkoztak, két testvér nép találkozott, akik értettek egymás nyelvén.

Következtetés- Mi dák románok vagyunk, nem rómaiak!

A tény, hogy mi, románok (dákok) vagyunk minden latin nép őse és semmiképp sem a latinitás távoli rokonai, büszkévé kellene tegyen bennünket.

Genetikailag 5.000 éve nem változtunk, továbbra is dákok vagyunk- egy 2003-2006 között készített paleo- genetikai tanulmány kimutatta, hogy genetikailag dákok vagyunk, a Római Birodalom latinizálási elmélete hamis.

A dákok népesítették be Európát és elértek majdnem Kínáig.

Több mint 2.500 éve románok vagyunk. Az archaikus románnak van egy másolata Románia határától 7.000 km-re, a Római Birodalom legkeletibb határától 3.000 km-re.

Genetikai tanulmányok szerint, Románia jelenlegi népessége világosan rokon azokkal a népekkel, akik Románia területén laktak a bronz és vaskorban, vagyis 2.500-5.000 évvel ezelőtt, ami nyilvánvalóvá teszi e nép kontinuitását… és felforgatja Dacia romanizálásának, úgyszintén népünk római eredetének elméletét (forrás: Daniel Roxin – “Spiritul Dacic renaste” Editura Vidia 2012).

Nézzük, mit mondanak a külföldiek

– E.C. Davies angol szakember 1923-ban, az Enciclopedia Peoples of Nations-ban azt írja, hogy Románia jelenlegi területe már rég azelptt létezett, hogy a rómaiak megszállták volna a területet: „létezett egy olyan civilizáció, amelynek gyökerei messze, a neolit korba nyúlnak vissza”

– a perui Daniel Ruzo azt mondja „a Kárpátok a világ egy olyan régiója, ahol az eddig ismert legrégebbi európai kultúra központja volt”

– Adam Falkenstein német archeológus kijelentette „a Tatárlaka-i agyagtáblácska az első írásos bizonyíték az emberiség történelmében”

– a Cambridge history of India 1922-ből arra mutat rá, hogy kétség nélkül „a kárpáti ariánusok által Indiáig megtett út a Fekete- és a Kaszpi tenger északi részén vezetett”

– Felix Colson megjegyzi, hogy „a dákok pelaszg eredetűek voltak, nyelvük a közönséges pelaszg nyelv idiómája, még Róma megalapítása előtt”

– William Schiller, amerikai archeológus a Readers Digest-ben- „A civilizáció ott születet, ahol ma a román nép él, majd onnan terjedt keletre és nyugatra!”

– Johan Mandis, a Londoni Egyetem professzora- „Románia az általunk Régi Európának nevezett hely bölcsője, egy i.e. 6500-3500 közötti kulturális entitás” és „a legrégebbi írásos felfedezések Tordoson és Tatárlakán voltak”

– Ekstrom Par Olof svéd nyelvész szerint „a román nyelv egy kulcsnyelv, amely nagyban befolyásolta az európai nyelveket”…

… és további számos archeológus, kutató és író

– hogy a román kutatókról, mint Densusianu, BP Hasdeu, D. Balasa pap, Lazar Tonciulescu ne is beszéljünk…

A teljes cikk a dailynews.ro-n olvasható