Barnamedve okozta kár megtérítése

0

Articol disponibil în: Magyar Română

 

A többi európai országhoz képest Romániában magas a barnamedve által okozott kár, a megbékélési politikának általában többféle intézkedésen kell alapulnia: a kármegelőzés, a feljegyzett károk megtérítése és a fajállomány aktív kezelését szolgáló technikai intézkedések végrehajtásának támogatása.

Bár világszerte széles körben elterjedt, az emberek és a vadon élő állatok közötti konfliktusok csökkentését célzó kártérítési rendszerek nem hatékonyak olyan rendszer nélkül, amely a természetvédelmi intézkedéseket alkalmazó személyeket ösztönzi.

A medvék által okozott országos szinten nyilvántartott károk fajtái: háziállatokban (beleértve a méhkasokat is), mezőgazdasági terményekben, erdőkben okozott károk, vagyoni károk (házak, melléképületek, kerítések, autók), sérülések és bizonyos tragikus esetekben emberek halála.

Fontos tudni, hogy ezeknek az eseményeknek a bekövetkezését számos tényező segíti elő, mint például: a földhasználat és a tevékenységek módja a faj elterjedési területén (az erdőtől való távolság, védelmi rendszerek hiánya vagy kezdetleges védelmi rendszerek ), az emberi települések terjeszkedése, a rendelkezésre álló élelmiszerforrás, a fizikai akadályok (intenzív forgalmi utak) megléte, valamint az emberi cselekvések, amelyek egyes medvepéldányok viselkedésének megváltozásához vezetnek.

Az „Országos akcióterv végrehajtása a romániai barnamedve állomány védelmére” című projekt tehát a faj kedvező természetvédelmi állapotának megőrzése mellett az érdeklődők tájékoztatását célozza a barnamedve fajról és e faj kezeléséről, néhány intézkedés végrehajtásáról a konfliktusok csökkentésére és az emberi-medve konfliktus megelőzésére.

Mit kell tudni, ha barnamedve által okozott kárt szenved valaki?

Hazánkban a medvék által terményben és háziállatban, illetve közlekedési balesetben okozott károk, illetve medvetámadás esetén elszenvedett személyi sérülés, vagy egy személy halála esetén jár kártérítés (a vadászatra és a vadászati alap védelméről szóló 407/2006-os, utólag módosított és kiegészített törvény 13-as és 131-es  cikk). Ezeket a rendelkezéseket a vadászati ​​érdekű állatfajok által okozott károk megtérítésének módjára vonatkozó 3/2023-as Kormányrendelet hajtja végre.

A kártérítés és az azt szabályozó jogi keret megvitatása érdekében fontos tisztázni, hogy mit értünk „kár” szó alatt, és milyen feltételek mellett alkalmazandó ez a kifejezés. Kárt akkor határozhatunk meg, ha a testi épségben és/vagy élettani funkciókban bekövetkezett változásról beszélünk, a mezőgazdasági és erdészeti növények regenerálódásban és/vagy termelésében történt visszaesést, a háziállatok sérülését és/vagy elhullását, a közlekedési balesetek következtében keletkezett gépjárművek megrongálódását, a testi/lelki épség megváltozását vagy a sérült medvetámadás okozta halálát, esettől függően.

Így a mezőgazdasági haszonnövényekben, erdészetben, háziállatokban és gépjárművekben okozott károk megállapítására és értékelésére megállapítóbizottságot hoznak létre és hívnak össze, amelynek tagjai a következő intézmények képviselői:

– az a közigazgatási-területi egység, amelynek területén a kár keletkezett;

– megyei mezőgazdasági főosztály, mezőgazdasági terményben, erdőgazdálkodásban és háziállatban okozott károkért;

– az útkezelő vállalat a járművekben okozott károkért;

– a központi környezetvédelmi hatóság területi struktúrája.

A kár megállapításakor a károsult tulajdonos vagy törvényes képviselőjének jelen kell lennie, illetve adott esetben a károkozás helye szerinti vadászati alap kezelője vagy a védett természeti terület kezelőjének jelenléte, ha a kár vadászati alapba nem tartozó védett természeti területen történt, vagy ahol a vadászat nem megengedett.

A kár felmérésére és megállapítására csak a károsult tulajdonos, illetve törvényes vagy egyezményes képviselője írásbeli kérelmére kerül sor, amelyet annak a közigazgatási-területi egységnek nyújtanak be és iktatnak, amelynek területén a kár keletkezett. Ezt a kérelmet a kár felfedezésétől számított legfeljebb 48 órán belül kell kitölteni és benyújtani.

A 3/2023-as kormányhatározat szerint a bizottság feladatai a következők: a károk megállapítása, felmérése, a polgári jogi felelősség és a kártérítés mértékének megállapítása a helyszíni ellenőrzés, valamint a károsult tulajdonos vagy törvényes vagy egyezményes képviselője, a vadászati alap/védett természeti terület kezelője, vagy adott esetben az engedéllyel rendelkező állatorvos által benyújtott dokumentumok alapján.

A károsultak kártalanításában kiemelten fontos szerepe van a közigazgatási-területi egység polgármesterének, melynek feladata: a lakosság tájékoztatása a jogszabályban foglaltakról, a területi közigazgatási egység helyzettervének és a felelősök elérhetőségének közzététele; a kérelem nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 24 órán belül kérik a bizottság összehívását, a tulajdonos/törvényes vagy egyezményes képviselő minőségének ellenőrzését, az állatorvosi/rendőrségi egységtől történő adatigénylést az igazoló dokumentumok kiállításához, amelyeket a bizottságnak elemeznie kell.

A medve által okozott kár megtérítéséről vagy a kártérítés megtagadásáról a központi környezetvédelmi hatóság területi struktúrájának vezetője dönt a bizottság által készített jegyzőkönyv és az általa az értékelés során kezelt dokumentumok alapján.

A medvék által okozott közlekedési balesetek során a járművekben okozott károkért a polgári jogi felelősség az útkezelőt terheli, ha az útszakaszon nem helyeznek el „Vigyázat állatok” feliratú táblát. Abban az esetben, ha ezek a táblák léteznek, és a jármű vezetője nem tartja be a jelzéseket, az okozott kár költségeit ő viseli.

A medvék által a mezőgazdasági terményekben, erdőgazdaságokban és háziállatokban okozott károkért a polgári jogi felelősség a központi környezetvédelmi hatóságot terheli.

Természetes személyek sérülését vagy halálát okozó medvetámadások esetén a kártérítést a központi környezetvédelmi hatóság területi struktúrája szintjén erre a célra létrehozott, határozattal jóváhagyott bizottság állapítja meg, amelyet az adott struktúra vezetőjének határozata hagyott jóvá.

Hogyan történik a barnamedve által okozott kár megtérítése?

A mezőgazdasági haszonnövényekben és a háziállatokban okozott károkért a kártérítés mértékét az értékelő és megállapító bizottság állapítja meg a növényi és agrártermények piaci értékétől függően, amelyből kivonódnak azok a költségek, amelyek a károkozástól a termés betakarításáig felmerültek volna vagy háziállatok és méhkasok esetében a pótlási érték függvényében.

A vadászati ​​érdekeltségű állatfajok egyedeit érintő közlekedési balesetek következtében a járművekben okozott károk megtérítésének összegét a bizottság állapítja meg, figyelembe véve a keletkezett károk helyreállításához szükséges alkatrészek és szolgáltatások piaci értéken elkészítendő becslését.

A vadászati ​​érdekeltségű állatfajok egyedei által okozott testi sértés esetén a kártérítés megállapításakor a következő szempontokat veszik figyelembe: az áldozat által nem megvalósított nettó jövedelem az átmeneti keresőképtelenség ideje alatt vagy a minimális garantált bruttó alapfizetés, abban az esetben, ha az érintett személy nem alkalmazott a baleset idején, a balesetből eredő költségeket, az erkölcsi károkat, a kifizetett munkabérhez kapcsolódó inaktivitási napok arányában. Ha a sértett nem alkalmazott, akkor a tevékenység során megszerzett, fizetésként garantált országos bruttó minimálbérével arányos összeget biztosítanak.

A vadászati ​​érdekeltségű állatfajok egyedeivel való érintkezést követő elhalálozás esetén a kártérítés megállapításakor a következő szempontokat veszik figyelembe: temetési költségek, a holttest szállításának költségei, beleértve a balzsamozást is, az áldozat családja számára járó kártérítési összegek, amelyek megegyeznek a garantált bruttó országos minimálbérrel, nyugdíjkorhatárig.

Hogyan előzhetjük meg a barnamedve által okozott károkat?

A kármegelőzési intézkedések szerves részét képezik a barnamedve populáció hosszú távú megőrzése érdekében végrehajtandó intézkedések összességének.

A károk megelőzésére a következők javasoltak: elektromos kerítések, eltávolító rendszerek (szag, akusztikus), védőkutyák. Regionális szinten megvalósult projektek sora támogatta az ilyen rendszerek telepítését, még ha korlátozott területeken is, majd tapasztalatokkal vagy jó gyakorlatokkal hozzájárultak azok helyi lakosság általi megvalósításához a fokozottan kárveszélyes területeken. A műszaki kármegelőzési intézkedések országos szintű végrehajtását szolgáló program kidolgozása szükséges ahhoz, hogy a helyi közösségek a termények, a háziállatok, az eszközök védelméhez, a biztonság növeléséhez szükséges támogatást biztosítsák.

Az SMIS 136899 kódszámú „Országos akcióterv végrehajtása a romániai barnamedve populáció védelmére” projekt célja, hogy megelőzze az ember-medve konfliktushelyzeteket, több mint 1000 elektromos kerítés telepítésével és ellenőrzésével a mezőgazdasági növények, háziállatok és anyagi javak védelmére a faj elterjedési területének szintjén, a vadászati ​​alapok kezelőinek támogatásával.

A projekttevékenységekről, az alkalmazott gazdálkodási intézkedésekről és/vagy a romániai barnamedve etológiájáról további információért kövesse a „Medve-együttélés és fenntartható gazdálkodás” Facebook-oldalt https://www.facebook.com/ursulbrunsinoi, vagy a projekt https://ursulbrunsinoi.ro/ oldalát, és a https://www.youtube.com/@ursulsinoi Youtube oldalt.

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy