Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a székely nagygyűlést követően: felhívás az etnikumok közötti együttélés normalizálására Kovászna, Hargita és Maros megyékben

Articol disponibil în: Magyar Română

„Kovászna, Hargita és Maros megyékben, mint ahogy egyébként országszerte, megtalálható a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és vallási identitásának garantáló jogalkotási és intézményi keret. Az etnikai alapú politikai formációk működése és a romániai magyar közösségre jellemző etnikai szavazás gyakorlása olyan lenyűgöző helyzethez vezet, amely biztosítja a képviselőik állandó fenntartását a helyi közigazgatásban, azokban a megyékben, ahol a magyar nemzetiségű állampolgárok vannak számszerű többségben. Ez a valóság egyenlőtlenségeket és nemkívánatos, nem demokratikus megnyilvánulásokat idézhet elő a helyi hatalomgyakorlásban, elsősorban a helyi autonómia elvének túlhangsúlyozásával és diszkrecionális alkalmazásával, és gyakorlatilag egy enklávé megvalósítására tett lépések folytatásával, ami sérti a nemzetiségek közti harmóniát és az Európai Unió jogszabályait. A helyi önkormányzatok etnikai összetételére való tekintettel, biztosítva van a magyar nyelv használata a tanácsüléseken, sok esetben a hivatalos nyelv kizárásával; a magyar nyelvűek szóbeli vagy írott kérést tehetnek le magyar nyelven és választ is ugyanezen a nyelven kapnak; az ügyfelekkel kapcsolatban álló köztisztviselők a magyar nyelvet használják munkájuk során.

Ugyanakkor a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma számos olyan kérdést talált, amelyek ellentétesek az európai és nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel. Vannak olyan helyzetek, amikor a magyar nyelv védelme és bátorítása a hivatalos román nyelv, és annak elsajátítási szükségességének rovására történik, különösen a fiatalok esetében, olyan nyilvánvaló esetek, amelyeket a román társadalom általános érdekének és egyenrangú együttműködésnek kell értelmezni egy demokratikus államban. Léteznek a román nyelv és szimbólumok irányába kimutatott diszkrimináció és intolerancia esetei. Számos kulturális, tudományos, társadalmi rendezvényre csak magyar nyelven kerül sor, beleértve a régió jövőbeli fejlődésével kapcsolatos vitákat, amelyeket csak a magyarországi hatóságokkal szerveznek. A helyi önkormányzatok közpénzen adnak ki kiadványokat kizárólag magyar nyelven, vagy közérdekű közleményeket, a kisebbség nyelvén, és nem mellékelnek egy összefoglalót az ország hivatalos nyelvén. A székely múzeumok, színházak és kulturális intézmények plakátjai csak magyar nyelven jelennek meg. Voltak esetek, hogy köztisztviselői álláshirdetésben feltételként a magyar nyelv ismerete.

A magyar politikai formációk által vezetett egyes helyi tanácsok diszkriminatív módon utalnak pénzalapokat a román nyelvet, kultúrát és történelmet promováló kulturális egyesületeknek. Az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanács több rendben büntetett meg különböző polgármesteri hivatalokat, mert hivatalos honlapjaik csak magyar nyelven működnek. Gyakori a helységnevek kiírása először a kisebbség nyelvén, és csak aztán a hivatalos nyelven.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának vezetősége úgy értékeli, hogy e három megyében teljességgel tiszteletben vannak tartva az európai jogszabályok előírásai, a magyar közösség tagjai, számszerű többségben, az európai normatívák által előírt minden jogot élveznek, egyes esetekben ezek a jogok előjoggá váltak. Ugyanakkor Kovászna és Hargita megyében vannak olyan esetek, amikor a román közösség tagjai, számszerű kisebbségben, diszkriminációnak vannak kitéve és nem élveznek egyenlő jogokat, a román nyelv státusza, az ország hivatalos nyelvének státusza nincs tiszteletben tartva.

Az 1918 december 1-jei Nagy Egyesülés Centenáriumának évében a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának igazgatótanácsa a nemzetiségek közti együttélés normalizálására való felhívással fordul a civil társadalomhoz és a romániai magyar politikai formációk vezetőihez:

Kovászna, Hargita és Maros megyék arculatának konfliktuszónaként való fenntartása nem kedvez sem ezekben a megyékben lakó románoknak, sem a magyaroknak, súlyosan károsítva ezeknek a megyéknek a gazdasági, társadalmi fejlődését, a nemzetiségek közti együttélés légkörét, a polgárok jólétét és a megyék kapcsolatát az ország többi részével, illetve a külföldi befektetőkkel. Itt az ideje, hogy Románia szívének ezen áldott területe átalakuljon fogyasztóból stabilitást szolgáltató zónává.”

A teljes szöveg itt olvasható.