Az Orbán Kormány Trianon Emlékművet kíván építeni Budapest központjában, a Nagy Magyarország elveszett városainak nevével

Articol disponibil în: Magyar Română

Az elemzők figyelmeztetnek: ez provokáció Romániával és más szomszédos országokkal szemben

Az Orbán kormány áprilisban egy 15 millió euró értékű, vitatott törvényjavaslatot adott ki egy Trianonnak szentelt emlékmű építésére. Az Országháza előtti térre épített emlékmű 100 méteres lesz, a Trianoni szerződés aláírása óta eltelt 100 évre utalva. Az Orbán rezsim mögé fel nem zárkózott magyarországi sajtó szerint ez a tervezet a revizionizmus egy formája, mutat rá a Magyar Spektrum által közölt anyag, írja a G4Media.ro.

Az emléképület falait több, mint 13.000 táblácska borítaná, az 1918 előtt Magyarországhoz tartozó települések neveivel.

Schmidt Mária, Orbán udvari történésze egyik interjújában azt mondta „ezer év sem lenne elegendő egy ilyen tragédia leküzdéséhez”. A magyar sajtóban megjelent néhány cikk, kivéve a kormányhoz közeli sajtóban megjelenteket, negatívan vélekedett a Trianonnal kapcsolatos projektről.

Még Gerő András magyar történész is, aki Schmidt Máriával barátságban van, kifogásolhatónak találta az ötletet. Gerő azzal érvel, hogy 1920 előtt Magyarország soknemzetiségű ország volt, és a települések nevét megjelenítő táblácskák elhelyezése az önkormányzatok etnikai összetételének megadása nélkül „a két világháború közti revizionizmus egyik formája”.

Sőt, teszi hozzá Gerő „a projekt olyan nosztalgikus illúziót kelt, amely nem vezet sehová”. A kormány a magyar családneveket is fel kívánja tüntetni az emlékmű belső és külső oldalán. Ez a 2010-ben Orbán által bevezetett „nemzeti összetartozás” koncepcióját erősítené.

Gáspár Miklós Tamás filozófus, aki mielőtt Magyarországra emigrált volna a romániai magyar közösség tagja volt, aggasztónak találta az Orbán által jóváhagyott tervezet üzenetét.

A Magyar Nemzet, az Orbán kormányhoz közel álló újság vezércikke magyarázatot adott az emlékműre, de az értelmezés nem túl meggyőző. Azt mondja, hogy „az emlékmű nem a múlt században elszenvedett veszteségekről szól, hanem a nemzeti hovatartozásról.” Valójában a plakátok nemcsak az átadott területek nevét tartalmazzák, hanem a jelenleg Magyarországhoz tartozó települések nevét is. Sajnos nehéz megmondani, hogy milyen „hovatartozásról” van szó a cikkben, írja a Magyar Spektrum. A cikk homályosan „mindannyiunkra” utal, de nehéz elhinni, hogy ez a „mindannyiunk” magába foglalja a Magyar Királyság nem magyar polgárait is.

Fotó: Hungary Today/ Steindl Imre Program

Forrás: G4Media.ro