Kelemen Hunor: A román fél eddig nem kért írásbeli megállapodást az erdélyi gazdaságfejlesztési programról

Articol disponibil în: Magyar Română

A magyar kormány által elindított erdélyi gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatban a román és a magyar oldal között nem született írásbeli megállapodás, mivel úgy ítélték meg, hogy ehhez nincs szükség két EU-tagállam között és a korábbi román kormány tisztviselői is meg voltak győződve a program hasznosságáról – magyarázta a kolozsvári Krónika napilapnak Kelemen Hunor, aki közvetített a két fél közötti tárgyalásokban, közli az MTI.

2017-ben és 2018-ban tárgyalt a PSD vezetőjével, Liviu Dragnea-val és az ALDE vezetőjével, Calin Popescu Tariceanu-val, valamint a két ország miniszterelnökével, akik tájékoztatták őt a projekt tartalmáról, nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ elnöke.

A román fél néhány észrevételt fogalmazott meg: az egyik az volt, hogy a támogatások odaítélése ne legyen etnikai jellegű, mivel ezt sem az EU, sem a nemzeti rendeletek nem fogadják el. A másik az volt, hogy ne legyen megkülönböztető jellegű, és legyen összhangban az uniós finanszírozással.

A Pro Economica Alapítvány szakértői konzultáltak a Versenytanáccsal, emellett tárgyalásokra került sor a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Szijjártó Péter között. Ezenkívül a programot azon modell alapján fejlesztették ki, amelyet Németország készített az erdélyi német közösség támogatására.

„Így jutottunk el arra a pontra, ahol az akkori kormánykoalíció vezetői azt mondták: ilyen körülmények között a program elindulhat. (…) Senki nem kért írásos megállapodást, úgyhogy nem is született ilyen”, mondta Kelemen Hunor. Máskülönben nem is szükséges, mert két EU tagállamról van szó, ahol mind a szabad piac, mind a szabad tőkeáramlás egyaránt alapvető elvnek számítanak”, tette hozzá az RMDSZ elnöke.

„Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, mindenki látta, hogy a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években”- mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a program elleni közelmúltbeli támadásokért a bukaresti Külügyminisztérium felelős. Véleménye szerint a Külügyminisztérium apparátusában mindig voltak fenntartások ezzel a programmal kapcsolatban, csakúgy, mint a román-magyar kapcsolatok rendszerében mindenféle akadály.

„Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz, mint az elődje – de nem másképp, mint ahogy szokott”, mondta az RMDSZ elnöke. Felfedte, hogy amióta a PNL átvette a kormányzást, már tárgyalt Ludovic Orban miniszterelnökkel, aki nem elutasítóan állt hozzá a dolgokhoz, és aki megígérte, hogy kollégáival is megbeszéli az ügyet.

„Eddig mindenki jóindulatúan és jóhiszeműen kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány- velük is meg kell tudjunk állapodni”, mondta Kelemen Hunor.

A magyar kormány a magyar határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programokat indított a magyar etnikai közösségek gazdasági megerősítése érdekében – emlékeztet a „Krónika”. Hargita, Kovászna és Maros megyében indított pályázati felhívások keretében a mezőgazdasági termelők legfeljebb 15 000 euró összegű, 25% -os saját hozzájárulással igényelhettek támogatást. 5.293 finanszírozási kérelmet nyújtottak be, összesen 21,5 milliárd forint értékben. A nagyberuházásokra szánt program keretében 72 projektet nyújtottak be, amelyek közül 66-ot választottak ki úgy, hogy közel 20 milliárd forinttal támogatják. A szerződések aláírása már megkezdődött, és a program következő szakasza a Partiumra összpontosít.