A koronavírus járvány hatása Erdélyben. Hogyan érintette a magyarokat?

Articol disponibil în: Magyar Română

Egy közelmúltbeli felmérés szerint az új típusú koronavírus járvány pénzügyi és mentális hatásait az erdélyi magyarok viselik a legnehezebben, írja az MTI.

A Koronavírus Erdélyben című felmérés első eredményei szerint a járvány hatása továbbra is nagyon csekély az erdélyi magyarok egészségére, ugyanakkor a mindennapi élet teljesen megváltozott, a lakosság új életmódhoz alkalmazkodott.

A válaszadók mindössze 0,1% -a mondta, hogy koronavírus-tesztje pozitív, 1% alatt van azoknak a száma, akiknek a családban vagy ismerőseik között koronavírus által okozott betegség vagy haláleset volt. A válaszadók kevesebb mint 25% -a gondolja úgy, hogy fertőzött lehet.

Szinte minden interjúalany fontosnak tartja a betegség megelőzését. A kérdőívre adott válaszok alapján a védekezés leggyakoribb formái: gyakori és intenzív kézmosás, otthon maradás és a személyes kapcsolat csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók körülbelül fele gyakrabban tisztít és fertőtlenít, és körülbelül egyharmada védőeszközöket használ, amikor elhagyja otthonát.

A válaszadók kétharmada ritkán hagyja el a házat, 13% egyáltalán nem jár ki, és 53% csak a legfontosabb igények kielégítésére távozik otthonról. Csak 8% hagyja el a házat, csakúgy, mint a korlátozások bevezetése előtt.

Az új helyzet eredményeként felmerült két fő probléma: a háztartások jövedelmének csökkenése és a bezártság érzet, ami szorongást és aggodalmat vált ki. A felmérésben mindkettő 27- 28 százalékban jelenik meg. A válaszadók körülbelül fele említett a pszichés problémák közül legalább egyet (bezártság érzés, magány, haszontalanul eltöltött idő, családi feszültségek).

A megkérdezettek 68% -a támogatja a kormány járványvédelmi intézkedéseit, 53% elegendőnek tekinti a házelhagyást korlátozó intézkedések szintjét, 27% további intézkedéseket szeretne, 16% pedig megszüntetné a korlátozásokat. Az intézkedések szigorítása indokoltnak tartják különösen azok, akik a Partiumban élnek, illetve a magasabb végzettséggel rendelkezők és a munkavállalók. A székelyföldiek, a középfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és az egyéni dolgozók kevésbé korlátozó intézkedéseket választottak.

A tanulmányt az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, 7.450 személy megkérdezésével 2020 április 1- 10 között. Az adatokat online és telefonon gyűjtötték. Az eredmények becslésnek tekinthetők a 18 és 80 év közötti erdélyi magyar lakosság körében, akik többsége internetes felhasználó, és legalább átlagos iskolai végzettséggel rendelkezik.