Nem fér a határain belül Hargita megye. Hogyan akar terjeszkedni Neamț és Bákó megyékben

Articol disponibil în: Magyar Română

Hihetetlen, ahogy a Hargita megyei magyar politikusok mindenféle botránnyal, konfliktussal foglalkoznak, miközben az ebben a megyében élőknek valós és nagy gondjaik vannak. Sok híd készül leomlani, vannak olyan utak, amelyek évtizedek óta nem láttak aszfaltot, háztartások tucatjaiban nincs vezetékes víz, gáz, és a problémák sora még folytatható. Ebben az összefüggésben Hargita Megye Tanácsának az a gondja, hogy a szomszédos megyéket különféle területi követelések miatt perelje, és ezt már évek óta teszik. Most ismét beperelték Neamț megyét, bár nemrég ugyanebben az ügyben elvesztették a pereket, és talán ez nem is lenne baj, de a legtöbb Hargita megyei ember számára sok fontos dolog várat magára, mert a magyar politikusoknak először a konfliktusokkal kell foglalkozniuk, és ha még marad idő, talán tesznek valamit azokért, akik megválasztották őket.

Mint már említettük – katt ide , a Hargita megyei hatóságok nem akarnak elfogadni egy jogerős és visszavonhatatlan bírósági döntést, több éves pereskedés után, amely megállapította, hogy a Békás-szoros egy része valójában Neamț megyéhez tartozik. Mivel a jelek szerint a hargitaiak mindenáron azt akarják, hogy az övék legyen az utolsó szó, új eljárást indítottak, amelyben a Neamț megyei hatóságokat ugyanazzal a már kipróbált indokkal perelik: kérik a tárgyra vonatkozó lehatárolási jegyzőkönyv megsemmisítését, amely meghatározza a közigazgatási határvonalat Gyergyószentmiklós – Gyergyótölgyes – Békás közös szakaszon.

„Tulajdonképpen ugyanarról a lehatárolási jegyzőkönyvről van szó, amely a 1417/105/2011-es ügyirat témáját képezte, és amelyre vonatkozóan a Ploiesti Fellebbviteli Bíróság jogerősen ítéletet hozott a 454/27.06.2020-as határozattal, elutasítva a lehatárolási jegyzőkönyv megsemmisítésére irányuló kérelmet. Hargita Megye Tanácsa kérelmében a korábbi keresethez képest nem hivatkozik olyan új indokokra, amelyek indokolttá tennék egy másik, azonos tárgyú kérelem előterjesztését, gyakorlatilag megismételve azt a tényt, hogy a megtámadott közigazgatási irat fenntartásával a két megye (Neamț és Hargita) területében történt „kiigazítás”, mintegy 700 hektárral Gyergyószentmiklós megyei jogú város kárára” közölte Neamț megye Prefektusi Intézménye.

A megyék közötti határ kérdésében az egyetlen igazi konfliktus gazdasági vonatkozású. Mivel a Békás-szorosban van egy kereskedelmi terület, vita van azért, hogy mennyi tartozik Neamț és mennyi Hargita megyéhez. Valójában a vita a Neamț megyei Almásmező község és a Hargita megyei Gyergyószentmiklós megyei jogú város között folyik, és nem közvetlenül a Békás szoroshoz kapcsolódik, hanem a Természetvédelmi Területen található 700 hektárnyi területtel kapcsolatos, amelyikért egyik vagy másik helység földalap-bizottsága felelős.

2022 augusztus 10-én súlyos esemény történt a Békás-szorosban, Almásmező község területi körzetében, az emléktárgyakat árusító bódék területén. Egy szikladarab letört, egy ember megsérült. Az áldozatot, egy 34 éves Iași megyei férfit kómában egy SMURD helikopter vitte el. Ez a sajnálatos esemény azonban más, ezzel a területtel kapcsolatos problémák felfedezéséhez vezetett: a baleset Neamț megye közigazgatási területén történt, de a Brassói Regionális Útügyi Igazgatóság (DRDP) – Hargita megyei kirendeltsége által kezelt közúti szakaszon, tehát egyfajta strucc-teve jelenség.

„A kereskedőknek nincs engedélyük. Az ISC áprilisi ellenőrzése során megállapították, hogy az ott árusítóknak nem volt építési engedélyük. Magyarázatot kértem a Brassói Regionális Útügyi Igazgatóságtól, hogy mondják el, hogyan kapták meg az üzemeltetési engedélyt, mert azt mondják, hogy Brassóból van engedélyük a közúti biztonsági övezetben. A sziklaomlásokon túl veszélyt jelent az a tény, hogy az autók ott, közvetlenül az út szélén állnak meg.

Úgy tudom, ezzel kapcsolatban 30 büntetőeljárás van folyamatban, kereskedők ellen, és van még az augusztusi balesetet követő gondatlanságból elkövetett testi sértés miatti büntetőeljárás is. Tele van kínai holmival is, nem ezek a legdicséretesebb áruk. Szerintem akkor is el tudják adni őket, ha nincsenek a szorosban. Ha lennének kézművesek Târpestiről vagy Hargita megyei jellegzetességekkel, még megérteném, de mindennek legálisnak kell lennie. A konklúzió az, hogy várom a válaszokat a Brassói DRDP-től, a Békás-szoros- Nagyhagymás Nemzeti Park adminisztrációjától, és szeretném pontosan beazonosítani, hogy kik a foglalkoznak a területekkel, átlátni a kereskedők helyzetét, valószínűleg ezek az építményeket le kell bontani és el kell költöztetni, hogy belépjünk a legalitásba, és ne veszélyeztessük a turisták biztonságát” – mondta 2022 augusztusában Neamț prefektusa, Adrian Niță.

Mindeközben a standok tulajdonosainak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy eleget tegyenek a hatósági utasításoknak – akár elköltöztessék, akár lebontsák, a kereskedők pedig a bontásért, költöztetésért, illetve a telephely megváltoztatásáért nem kapnak kártérítést a közútkezelőtől.

Mivel a neamți hatóságok a Békás-szoros gazdasági részébe ütik bele az orrukat (engedély nélküli kereskedők), ez további indok a hargitaiak számára, hogy újraindítsák azt a folyamatot, amelyet már mindenki lezártnak tekintett. Az abszurd ambíción túl nem tudjuk pontosan, mi az oka annak, hogy Hargita megye mindenáron át akarja lépni Neamț megye határait.

Hargita megyének hasonló gondjai vannak Bákó megyével is, a viták szintén évek óta folynak. 2019-ben az érintett hatóságok megbeszélése után arra a következtetésre jutottak, hogy a határviták tisztázására a bíróságokat kell igénybe venni. Talán a legvitatottabb elem az úzvölgyi temető, amelyet Bákó és Hargita megye egyaránt magának követel.

2022 október elején Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a bákói Gyimesbükk községben magyar nyelvű óvodát avatott fel 50 gyermek számára. Az épület a magyar kormány támogatásával épült. Tánczos Barna kijelentette, Gyimesbükk nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről is kaphat támogatást, nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is. A Székelyföldtől közigazgatásilag elszakított településen „megfordult a szerencse” – mondta a Capital szerint.

Ha Neamț megyében gazdasági érdeklődés mutatkozik a Hargita határában fekvő Békás- szoros iránt, akkor íme Bákóban a magyarul beszélők közössége iránt. Bár az RMDSZ és Magyarország beszédének témája az „együttműködés”, úgy tűnik, a puszta együttműködés nem elég. A hargitai hatóságok fejében szükséges, hogy a Székelyföld területileg és papíron is terjeszkedjen Neamț és Bákó megyében is. Majd kiderül, mit fognak dönteni a bíróságok, de ez a területvadászat legalábbis furcsa 2022- ben, amikor elegendő adminisztratív és diplomáciai eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki békésen elférjen ugyanabban az országban. Ezen kívül az állampolgárok sok más kérdése is kellene foglalkoztassa a Hargita megyei hatóságokat. Már csak a szomszédos megyékkel való konfliktus hiányzott…