Kelemen Hunor: Erdélyben kialakult egy egyensúly a románok és a magyarok között, amely azonban könnyen törékennyé válhat

Articol disponibil în: Magyar Română

A románok és magyarok közti bizalmatlanság lerombolása volt a fő témája annak a román nyelven tartott vitának, amelyre péntek este Kolozsváron került sor, közli az MTI.

A politikus úgy véli, hogy számos olyan probléma létezik, amelyekről a románok és a magyarok soha nem beszéltek őszintén. A bizalmatlanság az emberek és a közösségek közötti kapcsolatot a megértés hiánya miatt jellemzi, amely akadályozza az együttműködést. És együttműködés nélkül nem lehet haladni – zárta Kelemen Hunor.

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes- Bolyai Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a román társadalomban a bizalmatlanság nem csak a magyarokra jellemző, hanem a románok körében is nagyon magas. Véleménye szerint az örökölt pszicho-kulturális alapok miatt a román társadalom nem volt képes együttműködni, és noha Románia csatlakozott az EU-hoz, valódi integrációja eddig nem valósult meg. A kutató azonban úgy véli, hogy a fiatalokban sokkal nagyobb a nyitottság, és remény van rá, hogy leküzdjék ezeket a hiányosságokat. Daniel David szerint a román állampolgároktól csak azt várják el, hogy az állam nyelvét megtanulják és tiszteljék az országot. Azonban szeretni nem kötelező.

Sabin Gherman, kolozsvári újságíró elmondta, hogy a román állam kettős mércét használ. Amit természetesnek tekint a románoknak, a magyarok számára az nem megengedett. Például megemlítette, hogy a moldovai zászló loboghat Neamt vára bástyáján, valamint Tordán és Aranyosgyéresen a városi zászlót fel lehet tenni minden villanyoszlopra. Viszont a székelyek nem használhatják saját szimbólumaikat. Szerinte a kettős mércét meg kell szüntetni, és többet kellene beszélni a két közösséget összekötő dolgokról. Példakánt említette Liszt Ferenc Román rapszódiája című művét és annak keletkezési körülményeit, amelyek Romániában egyáltalán nem ismertek.

A vita második felében román értelmiségiek és újságírók osztották meg az együttéléssel kapcsolatos gondolataikat a többnyire román nyelvű közönséggel.

Sanda Nicola újságíró úgy véli, hogy az ő számára semmi sem változtathatja meg a Déván szerzett gyermekkori élményeit. A külföldön végzett tanulmányai során szerzett saját tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy bárki, aki nem kommunikál anyanyelvén, mindig hátrányos helyzetben lesz, mert gondolatainak csak egy részét tudja kifejezni a tanult nyelven.

Cosmin Popa történész szerint a román és a magyar nép rendkívül tehetséges abban, hogy elpackázza a megbékélés esélyét. Mindkét félnek megvan a saját bogara, és a rosszat lehet a leghamarabb megtanulni egymástól. Véleménye szerint problematikus, hogy 1990-ben, december 1-jét, Erdély és Románia egyesülésének Gyulafehérváron történt kihirdetésének évfordulóját választották Románia nemzeti napjának. „Bárki, aki arra kéri a magyarokat, hogy élvezzék december 1-jét, bolond” – mondta a történész. Hozzátette, hogy a magyaroknak meg kell érteniük, hogy a monarchia ideje alatt elkövetett téves politikájuk vezetett az egyesüléshez.

A román- magyar kapcsolatokról folytatott vitára az RMDSZ által szervezett, „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” c. rendezvénysorozat keretében került sor.