Tőkés László: a Forradalom évfordulója juttassa eszünkbe a román- magyar megbékélést

Articol disponibil în: Magyar Română

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a román-magyar megbékélés szükségességére hívta fel a figyelmet kedden az 1989-es forradalom 31. évfordulójának szentelt temesvári rendezvény megnyitóján.

Az évfordulónak szentelt eseményt az EMNT és az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (EELP) szervezi a temesvári Belvárosi Református Templomban, ahol a forradalom kitört, amely rendszerváltáshoz vezetett. A világjárvány miatt a konferencia a virtuális térben zajlik, és elemzi a kisebbségek elnyomásának módját a diktatúra idején.

Tőkés László nyitóbeszédében értékelte, hogy a romániai magyar közösség és egyházai felett gyakorolt ​​elnyomás meghatározó szerepet játszott a Ceausescu nemzeti-kommunista rendszere elleni felkelésben. A volt református lelkész emlékeztetett arra, hogy 1989-ben a romániai kommunista hatalom megpróbált nézeteltéréseket kelteni a román többség és a magyar kisebbség között. Azonban egyik sem engedett a nacionalista elterelésnek, és példamutató módon egyesült a közös ellenséggel, a nemzeti-kommunista ateista diktatúrával szemben.

Tőkés szerint Temesvárnak mintegy 10 etnikai közösség és ugyanannyi vallási közösség politikai-vallási szolidaritásának köszönhetően december 20-án sikerült Románia első szabad városává válnia.

„Ezt hívjuk Temesvár szellemének, amely meghozta a román-magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét” – idézte fel Tőkés László. Hozzátette, hogy az 1990 márciusi temesvári antikommunista kiáltvány 4. pontja a románok és más nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tolerancia tekintetében is tanúskodott, ám a temesvári csoda gyorsan véget ért.

Tőkés László arra a következtetésre jutott, hogy a helyreállításra törekvő erők által szervezett marosvásárhelyi pogrom kísérlet már 1990 márciusában károsította a román – magyar kapcsolatokat, és „azóta a magyarellenesség, az állami nacionalizmus szintjén jellemzi Romániában a kisebbségpolitikát.”

Az állami nacionalizmusra példaként a politikus megemlítette, hogy a magyar politikai fogvatartottak, Beke István és Szőcs Zoltán továbbra is börtönben van, hogy diszkriminatív jogi és közigazgatási eljárások befolyásolják a magyar nyelv és a magyar szimbólumok használatát, hogy a kommunizmus során elkobzott egyházi vagyon és magyar vagyon visszaszolgáltatása az elmúlt 30 évben még nem történt meg, hogy az úzvölgyi magyar katonai temetőt erőszakosan elfoglalták a román ultranacionalisták, és Klaus Iohannis államfő és más román felső politikusok nyilvánosan uszítanak a magyar közösség ellen. Tőkés a bizonyítékok között felsorolta azt is, hogy 30 évig várták a marosvásárhelyi 1990-es magyarellenes agresszió kivizsgálását és az elkövetők felelősségre vonását.

Tőkés László aggasztónak tartja, hogy a december elején Romániában szervezett választásokon a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR), egy szélsőségesen nacionalista pártnak sikerült bekerülnie a bukaresti törvényhozásba, és képviselői között olyan magas rangú katonatisztek vannak, akik az 1989. decemberi forradalom elnyomásában jeleskedtek.

A volt EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a magyar politikusokkal közösen kormányozni készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Iohannis, a PNL volt elnöke elhagyja a magyarellenes politikai retorikát és kellően elhatárolódik a magyarokat gyűlölő AUR- tól.

„Őszintén remélem, hogy a temesvári népfelkelés jelenlegi megemlékezése emlékeztetőül szolgál a román-magyar megbékélés megvalósításához” – mondta beszédében Tőkés László.

Forrás: MTI