Hargita, Kovászna és Maros megyék vezetői szorosabbra fűzik a kapcsolatot Dél Tirollal és ugyanazon az úton haladnak az autonómia irányába

0

Articol disponibil în: Magyar Română

 

A cél szülőföldünk fejlődése. Dél Tirol egy követendő példa székelyföld számára- mondják a szándéknyilatkozat aláírói.

A székelyföldi megyék önkormányzatainak vezetői és az olaszországi Bolzano autonóm megye helyettes kormányzója együttműködési megállapodás kidolgozására vonatkozó szándéknyilatkozatot írtak alá Sepsiszentgyörgyön.

Daniel Alfreider kormányzóhelyettes Kovászna Megye Tanácsának és a FUEN meghívására érkezett Kovászna megyébe. A csütörtöki konferencián felszólaló megyei tanácselnökök hangsúlyozták, hogy a cél a szülőföld fejlesztése, és Dél Tirol autonómiája követendő példa a Székelyföld számára.

A Kovászna Megyei Tanács alelnökének, Grüman Róbertnek a bevezető beszédéből kiderült, hogy a Székelyföld és Bolzano autonóm tartomány közötti kapcsolatok kialakítása egy korábbi időszakra nyúlik vissza. Az esemény moderátora emlékeztetett arra, hogy vannak olyan régiók, amelyekkel az együttműködés már évek óta megkezdődött, ezért kívánatos a szorosabb együttműködés és az testvér- intézményi kapcsolatok fejlesztése.

„A Székelyföld fejlesztésére és testvéri együttműködés kialakítására összpontosítottunk erőket” – mondta beszédének elején Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök. „Dél-Tirol és Székelyföld is a keresztény Európa részei, mindkét régióban gazdag természeti erőforrások vannak, a vidéki életstílus jellemzi, mindkét régióban dolgos, szabadságszerető emberek élnek”, mondta Kovászna megye tanácselnöke, bemutatva a két régió hasonló földrajzi és történelmi jellegzetességeit. Rámutatott, hogy 1920-tól kezdődően mindkét régió népessége hasonló elnyomást szenvedett, de a hetvenes évektől a történelem külön utat követett, mivel a dél- tiroliak kivívták önállóságukat, míg a Székelyföldön élő magyar lakosságot még mindig tekintélyuralmi intézkedések befolyásolják. „A területi autonómia egy formája 11 európai uniós országban működik, az autonómia mindenütt két fontos kérdést megoldott, etnikai békét és gazdasági növekedést hozott. És ezt Székelyföldön is akarjuk: békében és jobban élni”– húzta alá Tamás Sándor. „Az együttműködés célja a bevált gyakorlatok megismerése és a tapasztalatcsere, ezeket elsősorban a turizmus, a szövetkezeti rendszer megszervezése és a szakképzés területén fogjuk használni. Ugyanilyen fontos, hogy megismerjük a decentralizáció előnyeit”, magyarázta a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

„A dél-tiroli típusú autonómiában a székelyek többsége nem tudna döntést hozni a román közösség beleegyezése nélkül. Ez a vétőjog fordítva is érvényes. ott át tudtak lépni az egymás iránti ellenszenven, itt vannak személyek, akik tagadják székelyföld létezését. Fontos, hogy ki érzi itthon magát, és fontos, hogy kiről gondolj a nemzeti többség és a helyi lakosok, hogy itthon vannak. A Dél Tirolban élő olaszok eljutottak oda, hogy ’Heimat’-nak, azaz otthonnak nevezik azt a helyet. Az együttélést meghatározza a kölcsönös elismerés, az hogy számíthatunk egymásra és nem dominálni akarjuk egymást. Amint azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor is mondta- szükséges egy etnikumok közötti paktum. Lépéseket teszünk a bizalmi légkör kialakítására, ezért kezdeményeztük Hargita megyében egy együttélési kódex kialakítását és támogattuk a magyar nyelvű kurzust a közszférában dolgozó román ajkúak számára. A kölcsönös bizalom megteremtésének másik eleme a készség a másik nyelv tanulására. Az önkormányzatoknak támogatniuk kell ezeket a nyelvtanulási tanfolyamokat ”- mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

„Az olyan találkozók, mint a mai, különleges alkalmak számunkra, az erdélyi magyar politikai szereplők számára, mert lehetőségünk van arra, hogy beszéljünk olyan vezetőkkel, akik a közösségük túléléséért folytatott küzdelemben elérték a legfontosabb céljukat, és a legnagyobb gondjuk, hogy gyakorolják a megszerzett jogokat, és fejlesszék a közösségüket. A dél-tiroli helyzet Európa egészére nézve megmutatja, hogy az őslakos etnikai közösségek önrendelkezése életképes, és azt a példát követheti, amelyet minden olyan EU-tagállam követ, amely javítani kívánja a demokráciát. A Székelyföld lakói is szeretnék, hogy saját döntéseket hozhassanak életükről, így a dél-tiroli példa arra ösztönöz bennünket, hogy tartósan törekedjünk a közösségünk önrendelkezésének elérésére”, nyilatkozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.

Erdélybe hozni Dél Tirolt

A FUEN- Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke és az RMDSZ nemzetközi titkára, Vincze Loránt örömmel nyugtázta, hogy a megállapodás az évekkel ezelőtt megkezdett munka konkretizálódása: a Székelyföld és Dél Tirol közti partnerségi megállapodás aláírásával megtörtént az első lépés Dél Tirol Erdélybe hozatalára. Vincze Loránt azt mondta, hogy „Európa nagy részében magától értetődő, hogy a régiók a kisebbségiek hazája, ahonnan a kulturális és nyelvi sokszínűség származik. Azonban az Európai Unióban kevés szó esik e kisebbségi közösségek gazdasági és társadalmi fejlődésben betöltött szerepéről, és arról, hogyan lehetne ezeket az erőforrásokat hatékonyabban felhasználni. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés regionális és kohéziós politikákról szóló fejezeteinek célja, hogy ezeket a hozzájárulásokat elismerjék és e közösségek által biztosított források felhasználása uniós finanszírozású célkitűzéssé váljon. Az ilyen intézkedések közvetlenül segítik a székelyföldet, valamint Erdély többi régióját.”

A decentralizáció az autonómia előfeltétele

A vendégszeretet és nyitottság, amelyben itt részünk volt, erőt ad, hogy együtt oldjunk meg bizonyos kérdéseket és a mai aláírással ezt akarjuk elérni”, mondta Daniel Alfreider, Bolzano autonóm tartomány kormányzóhelyettese, aki bemutatta a régió történetét és kiemelte: Az autonómia megteremtése szempontjából rendkívül fontos volt, hogy a kérdést nemzetközi szintre emeljék, ugyanakkor a belső béke létrehozása is, amely a gazdasági növekedés alapvető feltétele.

„A decentralizáció előfeltétele annak, hogy az autonómia a gyakorlatban megvalósuljon, minden döntést a lehető legközelebb kell hozni az érdekeltekhez” – mondta a kormányzóhelyettes, és megemlítette: „Időbe telik az autonómiát megélni, ezt fokozatosan lehet elérni. Például a tartomány 2000-ben átvette a közutak felügyeletét, és csak most mondhatjuk el, hogy ez a rendszer jól működik.” Alfreider különösen fontosnak tartja, hogy kiterjesszék az autonómiát a gazdaságra, mert enélkül nem beszélhetünk a kultúráról, a családtervezésről, az oktatásról vagy az egészségügyről. Elmondta, hogy Dél-Tirol sikeres gazdasági modelljének kulcsa az, hogy nem csak a nagyvállalatokat kell behozni a régióba, hanem hogy minden embernek lehetőséget kell adni a növekedésre, így a kis gazdaságoknak, kézműveseknek, de a vidéki turizmusnak is.

A szándéknyilatkozat többek között azt írja elő, hogy „Olaszország dél-tiroli régiója és Kovászna, Hargita, Maros romániai megyék hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek a nemzetközi együttműködés és a közös jólét területén”, és „mivel a kulturális együttműködés, a többség és a kisebbség közötti együttműködés, az etnikai csoportok közötti együttélés hasonló”, az együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje a következő főbb területekre összpontosít: oktatás, turizmus, mezőgazdaság, együttműködési rendszerek, helyi és regionális márkák.

Az aláírt szándéknyilatkozat az első lépés az együttműködési megállapodás megkötése felé, és a Székelyföld mindhárom megyéje kezdeményezi a testvérintézményi kapcsolatok létesítését Olaszország Bolzano autonóm tartományával.

A szerkesztőség megjegyzése:

Bőven használtam a szimbólumtáblázatból a szövegáthúzás eszközt, hogy hangsúlyozzam, hogy a románok nem fogadják el ezt a népies és törvénytelen elnevezést, amelyet kitartóan használnak egy bizonyos, a szuverén és oszthatatlan román állam határai közti román terület megnevezésére.

Máskülönben könnyű észrevenni, hogy csak a romániai magyar és a magyarországi politikai vezetők használják ezt a terminust, és általánosan nem kedvelt.

Nyilvánvaló az ok, amiért a magyar politikai vezetők ezt teszik, annak ellenére, hogy csak egymás közt ismerik el a három megyét „Székelyföldként”… a magyarok a Hamupipőke állapotban vannak, azt hiszik, az álmok valóra válnak, hacsak el nem akadnak útközben. Ám a mindennapi valóságunkban, ami nem mesébe illő, az országot vezető románoknak közbe kellene lépniük és visszahozni a valóság román talajára a mi örökös vendégeinket.

 

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy