A budapesti Kossuth téren felhangzott a román nyelv a pápalátogatás idején. Miért nem szólt erről egyetlen híradás sem?

Articol disponibil în: Magyar Română

A budapesti Kossuth téren zengett a román nyelv a pápalátogatás idején. Miért nem láttunk erről egyetlen hírt sem?

Április 28. és 30. között Ferenc pápa apostoli látogatást tett Magyarországon, ami annál is érzelmesebb gesztus, hogy a szuverén pápának az utóbbi időben egészségügyi problémái vannak. Egész Magyarország készült az eseményre, igyekezve a legszebb és legértékesebb magyar katolicizmust kínálni a vendégnek. De az apostoli látogatást nem az etnikai kritériumok határozzák meg, Ferenc pápa szokás szerint minden katolikushoz szól, etnikai hovatartozástól és országtól függetlenül. Ez az, ami annyira egységessé teszi a katolikus világot, és ez ad olyan nagy erőt a katolikus egyháznak.

Emiatt a Szentatya beszédében az apostolságához méltó megszokott gondolatokat hirdette, mint „ajtónk megnyitása a migránsok előtt” és a tolerancia, a nacionalizmus és az individualizmus veszélyei, arra kérve a magyarokat és minden európait, hogy legyenek befogadók, irgalmasok, toleránsak, a keresztény értékek jegyében.

Az evangélium szava egyetemességének konkrét példája több román katolikus dicséretes kezdeményezése, hogy Budapestre utazzanak istentiszteleten részt venni. A Jászvásári Római Katolikus Egyházmegye tájékoztatása szerint ebből az alkalomból a moldovai csángó falvakból mintegy 150 fős hívőcsoport volt jelen Budapesten.

A pápa pásztori beszédében rámutatott, hogy a keresztények nyelve a szereteté. A Kossuth téren a Szentatya által tartott istentiszteleten a magyaron kívül más nyelven is imádkoztak, a mikrofonnál pedig egy gyönyörű csángó viseletbe öltözött fiatal nő mondott imát románul. A fiatal nő kristálytiszta hangja megható benyomást keltett, így imádkozott „A keresztények egységéért, hogy minden fiad megtalálja a tökéletes közösséget Veled és egymással, hogy egy nyáj és egy pásztor legyen!”

Talán nem véletlenül, a lány szavai az „egy nyájra” utalnak, vagyis a keresztény hívők szolidáris fellépésére buzdítanak Isten dicsőségére, az Ő képmására és hasonlatosságára teremtetteknek nyújtott segítségen keresztül. Ezzel a csángók ismét bebizonyítják kiemelkedően vallásos identitásukat, etnikai szempontból pedig két erős kultúra találkozásánál helyezkednek el, amelyek egyformán nyomot hagytak bennük. A csángó dialektus hihetetlen összefonódása a román és a magyar nyelvnek, etnikai identitásként a csángók románságot és magyarságot egyaránt felvállalják. Természetesen, mint minden helyi jellegű nyelvet, a csángó nyelvjárást is komolyan fenyegeti a kihalás, ma már csak Bákó és Neamț megyék katolikus falvaiban beszélik az öregek.

Szomorú, hogy a hatóságok nem tesznek semmilyen intézkedést ennek a kincsnek a megőrzésére, nincsenek kurzusok a csángó nyelv tanulmányozására, és nincs komoly tudományos erőfeszítés a nyelv javítására. Ez a passzivitása a hatóságoknak, sőt a csángó civil szervezeteknek, sajnos teret enged néhány nem feltétlenül jó szándékú törekvésnek, hogy ezeket az embereket egy tőlük idegen identitáshoz vonzzák, a magyarhoz, a csángó gyerekeket különféle magyarázatokkal (meleg étkezés, kirándulások, ösztöndíjak stb.) magyar nyelven való tanulásra csábítják. Egy ilyen megközelítés csak a hagyományok és különösen a csángó nyelv koporsójába veri a szögeket, ami ellentmond a kihalás által fenyegetett nyelvekre és a nyelvi sokszínűség védelmére vonatkozó uniós szabályoknak.