Újabb halasztás Csíkszereda polgármesterének és alpolgármesterének ügyében

Articol disponibil în: Magyar Română

Tegnap a Maros megyei törvényszék újabb halasztáról döntött a DNA által korrupcióval vádolt csíkszeredai polgármester és alpolgármester ügyében. Az történt, amit két nappal ezelőtti cikkünkben említettünk, egy újabb halasztás. Úgy tűnik a halasztás bevett gyakorlat lett, annak reményében, hogy talán-talán elfogadják az igazságszolgáltatást módosító törvénytervezet csomagot és megússzák. Ez a gondolat egyre jobban meghonosodik a fejünkben.

És ahogy ugyancsak az említett cikkünkben utaltunk rá, mindezek a  bírák beleegyezésével, talán támogatásával történik, mert ahogy látszik, nincs mindenki egy véleményen. Köztük is vannak viták és állásfoglalások ezekben az időkben, attól függően, miként látják a dolgokat, vagy az érdekeik szerint. Ebben az ügyben 24 halasztás volt, jelentős szám, de érdekesek az okok is.

Az egyik Csíkszereda megyei jogú város polgári félként való részvételére vonatkozik. Vagyis, hogy mindenki megértse, ha a municípium, a helyi tanácson és polgármesteri hivatalon keresztül beleegyezik, hogy a két vádlott, Ráduly Róbert és Szőke Domokos, kárt okoztak a település költségvetésének, azt vissza kell fizetniük, ha vétkesnek találják őket. Egyáltalán nem meglepő, hogy a két vádlottal való szolidaritásból, a helyi tanács úgy döntött, hogy a kár menjen az adófizetők zsebére. Mit is mondjunk, jól képviselik a tanácsosok a választókat.

Mi több, hogy látszólag ezt az ötletet megindokolják, egy bíróságon kívüli szakvéleményezésre is sor került, amelyik nem bír feltétlenül jogi értékkel a perben, amelyet a polgármesteri hivatalhoz közelálló Pál Antal Ildikó által vezetett Consulta Carpatica cég végzett el, aki két tollvonásból megállapította, hogy nem keletkezett kár, és a DNA gyakorlatilag az egészet csak kitalálta, és a két vádlott tiszta, mint a könnycsepp.

A bíróságon kívüli szakvéleményezés sémáját sikerrel alkalmazták a Mezei János büntetőügyében is, ugyanaz a hölgy állapította meg, hogy ott sem volt semmi károkozás. A szakvéleményezést csatolták az iratcsomóhoz, és függetlenül a DNA ügyészeinek állításaitól, amely szerint az effajta dokumentumoknak nincs jogi értékük, a bíró úgy döntött, hogy figyelembe veszi. Ugyanúgy történt a polgári félként szereplő gyergyószentmiklósi helyi tanács esetében is, amelynek tanácsosai úgy döntöttek, hogy nem esedékes a károkozás. Vagyis csak a „dúsgazdag” Gyergyószentmiklós szegény polgára fizet az amúgyis lyukas, majdnem üres zsebéből a volt polgármester okozta kárért.

Nagyon érdekes a két, ugyanarra a kaptafára húzott megközelítés, úgy a Mezei János, mint a Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügyében. Az első esetben sikert hozott. Majd meglátjuk, hogy a séma működik-e a Maros megyei törvényszéknél is, a két csíkszeredai városvezető ügyében.

D.E.