A civil szervezeteket kötelezhetik a személyi jövedelemadójuk 3,5 százalékát átirányítók nevének közzétételére

0

Articol disponibil în: Magyar Română

Parlamenti képviselők egy csoportja vitára terjesztette elő a Szenátusban az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó 2000/26-os sz. kormányrendelet módosítására és kiegészítésére irányuló jogalkotási javaslatot. A jogszabály-módosítás célja „a civil szervezetek felelősségre vonása a bíróság elé terjesztett keresetekért, valamint a rosszhiszeműen indított keresetek számának a jövőbeni korlátozása érdekében” – áll az indokolásban.

Az országgyűlési képviselők csoportja úgy véli, hogy a civil szervezetek a hibásak azért, hogy nincsenek autópályáink és vízerőműveink: „A bírósági bélyegilletékekre vonatkozó 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet szerint egy civil szervezet megtámadhat nagyobb, több milliárd euró értékű infrastrukturális projektet vagy nagy ingatlanprojektet, nevetséges díjat fizetve: 20 lejt a felfüggesztésért és 50 lejt egy közigazgatási eljárás törlési keresetéért. Ez az egyik oka annak, hogy Románia nem rendelkezik olyan autópályákkal, amelyekkel jelenleg kellene, valamint az egyik oka annak, hogy a 90%-ban elkészült vízerőműveket nem lehetett használatra átadni. Így a modern és fejlett társadalom alapvető szolgáltatásoktól való megfosztásával súlyos közérdek sérül, sérül az állami költségvetés, valamint a horizontális gazdaság többi ága.”

Ha a jogszabálymódosítási javaslat eredeti formájában a civil szervezetek azon kötelezettségére irányult, hogy a beruházási érték 1%-át kell letenniük biztosítékként, de nem többet mint 50.000 lejt egy per esetében, a parlamenti tagok ennél tovább mentek egy sor módosító indítvánnyal.

A törvényjavaslat arra kötelezi az egyesületeket, hogy olyan nyilvántartásokat hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek kimutatják a szponzorációból származó bevételeket, valamint az előző pénzügyi évre vonatkozó, a jövedelemadó 3,5%-ának átirányításából származó bevételeket, azzal az indoklással, hogy ezek az állam adókedvezményei, és ami jogot teremt a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez. Ezek a nyilvántartások szükségszerűen tartalmaznák az egyesületet támogató vagy a 3,5%-ot átirányító személy nevét, valamint az egyes személyekre lebontott összegeket. Az információ közérdekűvé válik, és fel kell tenni az egyesület honlapjára vagy a megfogalmazott kérdésekre adott válaszokon keresztül, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény előírásainak megfelelően.

A valóságban a civil szervezetek nem férnek hozzá teljes mértékben ezekhez az információkhoz, mivel azokat az ANAF dolgozza fel. Ez a jogalkotási javaslat, ha a Parlament elé kerül, különösen megnehezíti a jóhiszemű civil szervezetek tevékenységét. Emellett szóba kerül a személyes adatok kérdése is: nyilvánosságra kerül a civil szervezetet támogatni kívánók neve, jövedelme, ami erősen elbátortalanítja a 3,5 százalékos kvóta átirányítását. A törvényjavaslat abszurditásának alapos magyarázata itt olvasható.

A jogalkotási javaslatnak jelenleg nincs semmilyen hatása. A parlament mindkét házán át kell haladnia, és az elnöknek ki kell hirdetnie, hogy hatályba lépjen.

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy