A magyar kormánypárt a sör, üdítőital és ásványvíz piac szabályozását akarja

Articol disponibil în: Magyar Română

A Fidesz alelnöke, Kósa Lajos által a magyar Országgyűléshez benyújtott törvénytervezete nem engedélyezné kizárólagos adásvételi szerződések megkötését a nagytermelők és az eladók között (HoReCa- vendéglátóipar), és előírja az eladó számára, hogy legalább két termelő által gyártott termékeket adjon el. Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor az eladott sör 20% -a csapolt sör, amelyet manufaktúrák gyártanak. A kezdeményezés célja a kistermelők támogatása.

A Sörgyártók Szövetségének elnöke, Gyenge Zsolt szerint az ebbe a kategóriába tartozó bevételek 70% -a vendéglátóipari piacból származik, míg a nagyvállalatok esetében a vendéglátóipar csak az eladások 30% -át adja.

A politikus a jogalkotási megközelítését beillesztette a COVID- ellenes intézkedések kategóriájába, meglátásában segíteni kellene a magyar kistermelőt a piacon maradásban. Támogatási intézkedéseket terveznek a szőlő-, bor- és pálinkatermelők számára is.

Ha Németországban, Csehországban és Ausztriában a kistermelők a profilpiac 15-20% -át birtokolják, Magyarországon a piac 3,6% -ához férnek hozzá – Kósa Lajos szerint ez azzal magyarázható, hogy a nagy termelők exkluzív marketing- szerződéseket kötnek.

A szomszédos ország sörpiaca évente 166 milliárd forint, az elsődleges bevételek – 160 milliárd forint – három külföldi gyártó bevételei, további 3 milliárd forint az importált márkák eladásából származik.

A Parlament hétfőn vitatja meg a törvényjavaslatot, és kedden szavaz róla.

A Sörgyártók Szövetségének tagjaként a csíkszentsimoni Csík Sör által gyártott sör a manufaktúrás sörök kategóriájába tartozik Magyarországon. Romániában egy Hollandiában bejegyzett társaság állítja elő, amelynek részvényesei között szerepel Lénárd András, és a Slovnaft vezérigazgatójának, Világi Oszkár üzletembernek az érdeklődési köréhez tartozik. Lénárd szerint a nagy gyártók miatt, vállalkozása 2017-ben legkevesebb 30, a magyarországi vendéglátóiparban megkötött szerződést veszített el.

Lénárd András országunkban véghezvitt szokatlan üzleti tevékenysége által vált ismertté, részben a magyar állam pénzén épített, a környezetre hatást gyakorló mikro-vízierőművek építésével, valamint a Heineken Romániaval a sör elnevezése fölötti szerzői jogi perrel (Csíki Sör vs. Ciuc sör). Noha Romániában a vállalat elvesztette a pert, Lázár János-akkoriban a magyar Miniszterelnöki Hivatal vezetőjeként- benyújtotta az EB-hez az ún. „Lex Heineken” törvénytervezetet (2017), szimbolikus bosszúként a gyártóval szemben, arra hivatkozva, hogy a címkén található vörös csillag a kommunizmust népszerűsítő jel. Ezen gyerekes érvelésen túl, a háborgás célja volt rávilágítani arra, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja a magyarokat, még akkor is, ha ez a rettegett multikkal való szembefordulást jelenti.

A szalmaláng kialudt, az emberek a Csíkszentsimonba látogató Lázár János képével maradtak.

Csak zárójelben, a 2017-es egy érdekes év volt, amelyből nem hiányoztak a mély jelentőséggel bíró nyilvános gesztusok. Ebben az évben ajánlotta fel Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Csíkszeredába látogató román elnöknek a székely zászlót. Néhány nappal később, visszavágásként, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, szimbolikusan kifejezte a magyarok iránti támogatását, az autonómia okát és mindent, ami ezzel jár, a romániai első ligába kvalifikálódott Sepsi OSK sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat mezét felemelve, mintha csak a csapat az övé lenne. Zárójel bezárva.

Azóta a sajtó írt az Egyesült Államok hatóságai által Lénárd Andrással szemben emberkereskedelem miatt felhozott vádakról, valamint a diplomata útleveléről.

A törvénytervezet benyújtásakor a DK képviselője, Arató Gergely feltárta a Fidesz csíkszentsimoni manufaktúrának nyújtott támogatását, az Index portál pedig a jelenlegi, „Lex Csíki”-nek nevezett tervezetről beszél, amely Lénárd András kifejezett érdeke, aki lobbyzott ezért Gyenge Zsolttal együtt a magyar képviselőknél.