A magyar Országgyűlés elnöke indokolja a ditrói hozzáállást: a magyar közösségek identitásának megőrzése érdekében történt

Articol disponibil în: Magyar Română

A magyar közösségek és a külföldön élő vállalkozók támogatása nemcsak a magyar érdekeket szolgálja, hanem hozzájárul az egységes Kárpát-medence fejlődéséhez is, mondja a magyar országggyűlés elnöke „Az üzlet” online újságban szombaton megjelent számában közzétett interjúban. Kövér László azt is mondta: az a gondolat, hogy külföldi munkavállalókat hoznak be és fedezik a munkaerő-piaci hiányt, nem olyan rossz, de ezt bizonyos korlátok között és tökéletesen ellenőrzött környezetben kell végrehajtani, hogy ne legyen tömeges bevándorlás. Végül, a demográfiai átalakulás a legjobb megoldás a munkaerő-problémára – mutatott rá a magyar tisztviselő, jelenti az MTI magyar sajtóügynökség.

„Ezzel nemcsak a magyar érdekeket szolgáljuk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlesztésén dolgozunk” – mondta Kövér László. A Kárpátaljai Ukrajna esetében még mindig meg kell küzdeni azt a csatát, hogy az ott élő magyarok megtarthassák már megszerzett jogaikat – tette hozzá a politikus.

Ebben a tekintetben a magyar parlament elnöke megerősítette, hogy amíg az etnikai kisebbségek jogait Ukrajnában nem állítják vissza, Magyarország minden nemzetközi fórum előtt blokkolja az ukrán kezdeményezéseket – ideértve a NATO-integrációt is.

A parlament elnöke szerint az elmúlt években Magyarország különösen jó eredményeket ért el a Kárpát-medence egységes gazdasági térségének megteremtésében. Beszámolt arról, hogy a Kárpát-medence gazdasági fejlesztési programjának eredményeként több mint 50 000 üzleti fejlesztési projektet hajtottak végre Magyarország határain túl, összesen 200 milliárd forint értékben (kb. 595 millió euró). Ezenkívül, folytatta a politikus, a Nemzetpolitikai Államtitkárság ezen gazdasági fejlesztési programjain keresztül figyelemre méltó sikereket ért el a vállalkozók szakmai támogatása terén is.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalkozók támogatását követően csak nyerhetnek, mivel a cél nem csupán a vállalkozók közösségének erősítése a magyar határokon átnyúlóan, hanem kapcsolat létesítése a magyar és a szomszédos országbeli vállalkozók között. A finanszírozás felhasználásával kapcsolatban azt is elmondta: a külföldi gazdasági fejlesztési programokhoz költött minden 1 forinttal a Kárpát-medence gazdasági növekedési teljesítménye legalább 2 forinttal növekszik.

A diaszpóra támogatását illetően Kövér László megerősítette, hogy Magyarország egyértelműen erőforrásnak tekinti a tágabb világban élő magyarokat. A magyar tisztviselő arról is beszélt, hogy számos olyan támogatási program létezik, amelyek célja a világ különböző sarkában működő magyar kulturális terek megőrzése, a diaszpórában található magyar értékek fenntartása és e közösségek tagjai számára a lehető legszorosabb kapcsolat kialakítása az egész magyar nemzettel.

„Minden magyar siker – legyen szó sportról, kultúráról vagy gazdaságról – mindannyiunkat erősít. A külföldön élő magyarok teljesítménye a magyar kultúra egészének része, annak a hagyatéknak a része, amelyet hátrahagyunk. A világ bármely táján éljen egy magyar, tevékenységével hozzájárul nemzetünk hírnevéhez, gazdagítja azt „- mondta.

A magyar szakemberek kivándorlásáról, a magyarországi vagy a külföldi magyar közösségekből emigráció kapcsán Kövér László elmondta: az elmúlt évek támogatási programjai miatt egyre többen térnek vissza szülőhelyükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött saját vállalkozást alapítanak.

A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva az elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország a foglalkoztatási rátát 54,9% -ról 70,3% -ra emelte, és a rendszerváltás óta abszolút rekordot képviselnek, több mint 4,5 millió foglalkoztatottal.

Kövér László szerint nem rossz dolog, ha külföldi munkavállalók érkeznek az országba. „Ugyanakkor fenntartjuk azt a nézetet, hogy ennek bizonyos határokon belül kell lennie, és mindez nem vezethet a tömeges bevándorláshoz” – mondta.

Véleménye szerint a vállalkozások technológiai fejlődése, versenyképességének javítása és a digitalizálás által kínált lehetőségek csökkenthetik a munkaerő igényével kapcsolatos feszültségeket, ám összességében a megoldást a demográfiai változások eredményezhetik.

„Csak azok a vállalkozások tudnak megfelelni a hosszú távú kihívásoknak, amelyek elegendő egészséges és munkabíró munkaerővel rendelkeznek” – mondta Kövér László.