Politikai nyomásgyakorlás a MOGYE kettészakítása érdekében

Articol disponibil în: Magyar Română

A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának alelnöke, Mihai Tarnoveanu a közvélemény elé terjeszti az RMDSZ-nek még egy tervét, amelyet a román állam kárára akar megvalósítani.

„Figyelemmel kísérjük a marosvásárhelyi orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, különösen ebben a választási évben, amikor a kormányon levő koalíció hajlamos az RMDSZ nyomásának engedni, amelynek célja az Egyetem kettészakítása, hogy egy kizárólag magyar egyetem létesüljön, saját vezetőséggel, magyar rektorral, dékánnal, tanárokkal, magyar ajkú hallgatókkal, a kisebbségek nyelvén történő oktatás biztosításának ürügyén. Egyelőre ezekben a napokban ment egy küldöttség a fővárosba a Tanügyminisztérium épülete elé, ahol egy uniós zászlóra rossza angolsággal felírt követeléseiket fejezték ki.

A MOGYE hallgatója voltam. Már akkor voltak a magyar tagozaton románul alig beszélő hallgatók. Az egyetemi évek során feltettem a kérdést, hogy fogják tudni kezelni azokat a pácienseket, akik nem tudnak magyarul. Az egyetem elvégzéséhez a kollégáknak nem kellett románul megtanulniuk, nagyon kevés kivételtől eltekintve használhatták a magyar nyelvet úgy a kurzusokon, mint a vizsgákon. Az Egyetem vezetőségében is számos magyar káder volt, megvoltak és azóta is megvannak a feltételei és a lehetősége ezen az idegen nyelven való tanulásnak az elsőtől a hatodévig, beleértve a gyakorlati időszakot is, úgy a fogorvosi, mind az általános orvosi és a gyógyszerészeti karon.

Hol van akkor a „bibi”? Ott, hogy a magyar kisebbségiek államot akarnak az államban, tulajdonképpen az etnikai autonómiát akarják, mindenféle ürügyre hivatkozva, vagy az anyanyelvű oktatásra, vagy a jobb gazdasági önrendelkezésre hivatkoznak, amikor területi autonómiáról beszélnek.

A romániai magyarság joga mindig a romániai románok joga fölött állt.

Azok közül akik fel kellene tegyék a kérdést, senkiben sem merül fel, hogy a romániai magyarok jogai nem sértik-e a románok jogait, az első ellentétben áll az utóbbival, az elfogadtatási feltételek miatt.

Hogyan értekezhet az ország valamely magyarul nem tudó állampolgára a helyi adminisztrációban dolgozókkal, akik alig tudnak románul? Számos ilyen eset van Kovászna, Hargita, részbe Maros és Szatmár megyékben. Teljesen kompakt magyarosított zónák vannak, ahol a magyarul nem tudó románok nem érvényesülnek.

Vannak az országnak olyan állampolgárai különböző beosztásokban, állami intézményekben, akik életükben nem beszéltek három szónál többet románul. Vannak polgármesteri hivatalok, ahol románként egyszerűen nincs akivel szóba állnod… próbálják meg Székelykeresztúron például.

Ebben a szomorú paradigmában a közösségi vezetők még mindig arról panaszkodnak, hogy a magyar kisebbségnek nincsenek teljes jogai! Egyelőre három személyt küldtek Bukarestbe a Tanügyminisztérium elé, hogy teszteljék és előkészítsék a „terepet”.

Szemmel tartjuk a Marosvásárhelyi orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, természetesen a kormányzó koalíciót is. Akcióra készen vagyunk Marosvásárhelyen.”