„A trikolór alatt és a nemzeti eszmény jegyében egyesült XXI. századi Romániáért” c. Marosfői Nyári Egyetem rezolúciója

Articol disponibil în: Magyar Română

 

A Marosfői Nyári Egyetem rezolúciója

XIX. kiadás, 2022 szeptember 14-18

 

A nyári egyetem résztvevői a következő határozatot fogalmazták meg Románia elnöki adminisztrációjához, parlamentjéhez és kormányához:

Tekintettel

A román állami hatóságok politikájának és intézkedéseinek nyilvánvaló visszafejlődésére az országhatáron kívüli románokkal való kapcsolattartásban;

Arra a tényre, hogy a román állam külpolitikai és a románokkal való kapcsolattartásra mindenütt felhatalmazott intézményei teljesen figyelmen kívül hagyták a román parlament 2018. március 27-i nyilatkozatát, amellyel teljes mértékben jogosnak tekintették a Moldovai Köztársaság azon polgárainak vágyát akik a két állam egyesítését támogatják, és kinyilvánították, hogy Románia és polgárai mindig készek a Moldovai Köztársaság polgárai részéről az újraegyesítés bármilyen szerves megnyilvánulására, ezzel meghatározva a román állam és intézményei politikáját;

A román hatóságok külpolitikájának jelentős kudarcára a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatában, a többségi román lakosság (több mint 80%) érdekeinek védelmében ebben az államban;

A határmenti és a balkáni történelmi közösségekből az etnonyelvi identitásuk elvesztésének előrehaladott stádiumában lévő románok erőszakos és szisztematikus asszimilációs folyamatának folytatása, valamint az e folyamatok iránti közömbös és tudatlan attitűdre a román hatóságok részéről;

Románia lakosságának krónikussá vált tömeges elvándorlásának jelenségére, amely olyan összetett folyamatokat és nagy léptékű hatásokat vált ki, amelyekkel a román állam eddig nem szembesült, és amely a nemzeti identitás fokozatos elvesztésével is jár;

Arra a tényre, hogy a Külhoni Románok Osztályának még mindig rendkívül korlátozott az adminisztratív kapacitása és specifikus kompetenciája, valamint a mintegy 12 milliós külhoni román identitásának támogatására rendelkezésre álló költségvetés nevetséges;

A Kovászna, Hargita és részben Maros megyei románok drámai helyzetére, akik továbbra is ki vannak téve a módszeres és szisztematikus elnemzetietlenítési folyamatnak, valamint az etnikai szegregációnak a helyi hatóságok és egyes magyar szervezetek politikája miatt, de a román állami hatóságok érdektelensége miatt is;

A Bákó, Iaşi és Neamţ megyékben élő római katolikus vallású románok erőszakos magyarosítási folyamatnak vannak kitéve néhány politikus visszaélése révén, akik rákényszerítették a helyi hatóságokra a magyar nyelvű tanórákát, jóllehet a római katolikusok 98%-a ezekben a megyékben románnak vallja magát;

A magyar diákok részéről a román nyelv megtanulása elutasításának állandósult jelenségére a nemzeti oktatási rendszeren belül, ami elősegíti az etnikai kritériumok alapján történő szegregációt és természetellenes feszültségek létrejöttét az etnikumközi kapcsolatokban;

A román állam hatóságai által hallgatólagosan elfogadott folyamatos, esetenként kényszerű magyarosítási folyamatok fennállására a román állam területén, amelynek az ország egyes területein a román etnikumokat is alávetik;

Az alábbi követeléseket terjeszti elő:

A külhoni románokkal kapcsolatban

a külhoni románokkal való kapcsolattartás felhatalmazott intézményeinek szerkezeti újragondolása, valamint az e területen hozzáértő és valóban elkötelezett emberek előmozdítása oly módon, hogy gyorsan leküzdjük a passzivitás és közömbösség jelenlegi állapotát, hogy ezek az intézmények gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a határon túli román közösségek identitási, oktatási, adminisztratív és spirituális jellegű főbb kérdéseire;

átvilágítás indítása annak ellenőrzésére, hogy a Külhoni Románok Osztálya, a Külügyminisztérium és a Román Kulturális Intézet hogyan teljesítette küldetését, a román identitás védelmét és népszerűsítését a történelmi közösségekben és a diaszpórában;

megbeszélés a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsban és a parlamenti szakbizottságokban – nyilvános ülésen – arról, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálat és a Külügyminisztérium miként értette meg a román érdekek szolgálatát a besszarábiai térben és a egyéb történelmi közösségekben;

rövid-, közép- és hosszú távú megoldások azonosítása magas színvonalú szakemberek vonzására és képzésére az állami intézményekben, akik képesek kezelni Dél- és Kelet-Európa, valamint a Fekete-tenger medencéjének összetett kérdéseit, és képviselni a román nemzeti érdekeket;

legalább 100 állás létrehozása a Külhoni Románokért Osztály (DRP) számára, az intézmény személyzetének szakképesítése, a külhoni románok támogatására vonatkozó jogszabályok és eljárások egyszerűsítése, valamint 50 millió eurós költségvetés elkülönítése a DRP számára;

a nemzeti identitás és méltóság előmozdítása minden kulturális környezetben, különösen a filmművészetben és a televíziózásban;

A Kovászna, Hargita és Maros megyei románokra vonatkozóan

A 1201-es APCE-ajánlás (1993) egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a Kovászna és Hargita megyei kisebbségi románok és képviseleti szervezeteik esetében

a román állam szuverenitásának erősítését célzó intézkedések finanszírozása az egész nemzeti területen, annak a veszélynek elhárítása, hogy Románia különböző régióiban egy másik állam társszuverenitása létrejöjjön,

Románia kormánya, parlamentje és elnöksége határozottan elutasító és helytelenítő reakcióinak kifejezése a budapesti kormánynak Románia belső problémáiba való rendkívüli beavatkozásaival kapcsolatban, valamint arra irányuló kérése, hogy Magyarország tartsa be az Egyetértési, Együttműködési és Jószomszédi Szerződés rendelkezéseit Románia és Magyarország között;

a román államhoz tartozó ingatlanok illegális visszaszolgáltatásának megszüntetése, valamint egy olyan törvény elfogadása, amely lehetővé tenné egyes romániai mezőgazdasági, erdészeti és ingatlanok illegális visszaszolgáltatásával kapcsolatos visszaélések kijavítását. Ebben az értelemben támogatjuk Dr. Ioan Sabău Pop által az elmúlt években megfogalmazott javaslatokat;

a román nép nemzeti érdekeivel, az ország alkotmányával és törvényeivel, kultúrájával és történelmi hagyományaival, valamint a jó együttéléssel ellentétes demonstrációk, programok, projektek vagy akciók közpénzből történő finanszírozásának vagy egyéb támogatásának megszüntetése;

sürgős intézkedések meghozatala a román nyelvtanulás didaktikai folyamatának figyelemmel kísérésére a magyar tannyelvű osztályokban;

a kulturális projektekre elkülönített pénzeszközök elosztása a román lakosság számaránya szerint a helyi hatóságok által, valamint román nemzetiségű dolgozók alkalmazása a Kovászna és Hargita megyei könyvtárakba, a városi kultúrházakba és polgármesteri hivatalokba a vegyes lakosságú településeken

a 2017-től a Román Akadémia égisze alatt működő, de a finanszírozásban nem részesülő sepsiszentgyörgyi Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ állami költségvetésből történő finanszírozása;

az RMDSZ nyomására a Kormány által sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyv alkotmányosságának népügyvéd általi sürgősségi kivizsgálása az Alkotmánybíróság elé terjesztés céljából.

a berecki Sf. Nicolae és a vargyasi Sfinții Arhangheli Mihail și Gavril” ortodox templomok, történelmi emlékművek, sürgős helyreállítása

vasúti összeköttetés kiépítése Csíkcsicsó és Székelyudvarhely között;

a kormány sürgős állásfoglalása az úzvölgyi Nemzetközi Katonai Temető helyzetével kapcsolatban a nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően;

finanszírozás biztosítása a marosfői Ifjúsági Sportkomplexum tornatermének megépítésére, valamint az aktuális és szükséges karbantartási munkálatokhoz

határozott ellenlépés a román állam területén a románok vagy más etnikumokhoz tartozó lakosság magyarosítására irányuló akciók ellen.

A résztvevők nevében, mint társszervezők aláírják:

Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma

A Külhoni Románokért Országos Alapítvány

Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ

Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Szövetsége