Az úzvölgyi temető botránya

Articol disponibil în: Magyar Română

Ahogyan azt egy előző cikkben pontosan elmondtuk olvasóinknak, az RMDSZ egyetlen választási erőforrása- ezekben az időkben, amikor a magyarok rá kezdtek jönni, hogy is áll a dolog a választottaikkal- az a botrány.

A botrány célja az RMDSZ-t választóközönsége figyelmének középpontjában tartani és a valódi gondoktól elterelni az emberek figyelmét. Főleg miután az RMDSZ-es „fiúk” a kormánykoalícióval karöltve megszavazták a büntetőtörvény módosítását a bűnözők javára. Természetesen ezt a szemet szúró dolgot a magyarok sem nézik jó szemmel, akik egy újabb olyan pártot látnak az RMDSZ-ben, amelyik a DNA és az igazságszolgáltatás karmaiból akar menekülni.

Úgyhogy az úzvölgyi temető botránya nagyon kapóra jött. A helyzet régi történeteket élesztett újra Hargita és Bákó megye közti határral kapcsolatosan, Hargita megye tanácselnöke szemszögéből. Megjegyzendő, hogy Hargita megyének van egy hasonló problémája Neamt megyével is!?- de nincs ilyen jellegű problémája Kovászna, vagy Maros megyékkel. Az ok magától értetődik…

Az RMDSZ-nek szüksége volt az úzvölgyi temető körüli botrányra, ami újból rájuk tereli a magyar választópolgár figyelmét. De hogy a halottak fölött viaskodjál, kissé morbid dolog. A tét világosan a választáshoz kapcsolódik, főleg, hogy az RMDSZ-t saját választói eddig nem tapasztalt mértékben faképnél hagyták. De az RMDSZ vezetői újból nagy hibát követnek el. Alábecsülik a magyarok gondolkodási képességét, akik, újból hangoztatjuk, felébredtek és nem esnek olcsó csapdákba, mint amilyen ez is.

Bizonyos, hogy létezik egy kérdés, amit jogilag kell megvitatni, és ugyancsak jogilag megoldani. De azonnal pálcát törni és ellenállni az első pillanattól mondván, hogy a román halott katonáknak nincs mit keresniük egy romániai katonai temetőben, vagy rossz szándékot, vagy a ráció hiányát bizonyítja.

Rossz szándékot, azért mert tudják, hogy ily módon egy közbotrányt váltanak ki, amely aktiválni fogja az ilyesmire érzékeny román felet, amiből aztán politikai tőkét lehet kovácsolni, rámutatva, hogy milyen gonoszak a románok és ezért kell a magyaroknak elmenni és az RMDSZ-re szavazni.

A második variánst, a ráció hiányát nem kommentáljuk, magáért beszél.

Ugyanezen elképzelés alapján nyomul előre szédítő ötletével Mezei János, korrupcióért bíróság elé állított volt gyergyószentmiklósi polgármester, a Magyar Polgári Párt elnöke, az RMDSZ partnere, aki azt kéri, hogy a magyar anyanyelvű tanulóknak ne kelljen érettségizni román nyelvből. Egy, a valósággal teljesen ellentétes ötlet, ugyanis a magyarokat most nagyon foglakoztatja, hogy fiataljaik megtanuljanak románul, hogy érvényesüljenek ebben az országban, főleg, hogy Hargita megye szinte semmit nem kínál a fiatalok jövője érdekében.

Egy dolog biztos. Még látni fogunk hasonló provokációkat, amelyeket szavazatszerzés céljából gerjesztenek olyanok, akik félnek, hogy elveszítik a busásan fizető helyeiket az európai vagy a romániai Parlamentben.

Hogyan reagálunk ezekre, az tőlünk függ. Értsük meg, hogy apró provokációk ezek, amelyek lehetőséget adhatnak egyes politikusoknak a döntéshozó székekben maradni, amely székekben ülve semmit sem tettek választóik érdekében. És pont azért, mert már olyan régen ülnek ezekben a székekben, hogy azt hiszik, ez életfogytiglan kijár nekik, megérdemlik, hogy minél hamarabb két lábbal a földre hozzuk őket, mert íme, képesek a halottakkal is harcba szállni a kényelmes foteljeikért.

D.E.