Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.
reclamatie

Székelyföld autonómiája mögött rejlő titkok. Egy volt RMDSZ képviselő megdöbbentő kijelentései

A három megye, Kovászna, Hargita, Maros megye sokat hangoztatott autonómiája valójában egy olyan politikai eszköz, amely mögött az érintett térség román és magyar lakói által nem sejtett érdekek vannak.

Egy volt RMDSZ képviselő megtörte a hallgatást és ezzel a helyzettel kapcsolatos, romániai és magyarországi politikusok szándékairól eddig nem tudott dolgokra világított rá.

Csutak István volt RMDSZ képviselő magyarázata abból indul ki, hogy a magyar nemzetiségű politikusok autonómia igénylése a romániai, és főleg ebben a térségben uralkodó szegénységre hivatkozik.

A volt magyar vezető szerint ez csak mondvacsinált ok, ugyanis Romániában jobb a helyzet, ezt az Országos Statisztikai Intézet dokumentumai is mutatják.

A transparentnews.ro-nak adott exkluzív interjúban Csutak István kibogozza a felesleges autonómia megszerzéséért vívott „harc” mögötti „szálakat”.

„Mihelyt Orbán Viktor megegyezett Traian Băsescu- val a magyar állampolgárság odaítélésének lehetőségéről, az autonómia történet véget is ért. Gondoljunk bele, miként magyarázható az, hogy egy ország közepében egy másik ország 300.000- 500.000 polgára kér területi autonómiát. Ha akadékoskodni akarnék, eltekintenék attól a ténytől, hogy kettős állampolgárok.

Magyarország ugyanazzal érvel, mint Románia, amelyik állampolgárságot biztosít a moldovai polgároknak, kitöltve a népesség hiányát, vagy enyhítve a népesség visszaesését. A moldovai románok sokkal könnyebben fognak alkalmazkodni Romániában, mert ugyanaz a kultúra, ugyanaz a nyelv, ugyanazok a szokások, ugyanaz a vallás és az ünnepek, tehát sokkal könnyebben fognak alkalmazkodni, mint azok, akik távolabbi kultúrájú területről származnak.

Ugyanez a logika érvényes Magyarország esetében is. A népesség csökken és könnyebb vonzani a fiatalokat, ha lehetséges, jól képzetteket, család nélkül. Jó lenne, hogy a családalapítás fázisában átlépjenek a határon, és letelepedjenek a másik országban. Ennek oka az, hogy ezeket az embereket sokkal könnyebben asszimilálja a társadalom, mint az idősebb embereket.

Tehát ez a logika. Kémiai logika szerint a nagy problémák is megoldódnak, mert ha elég sok fiatal elhagyja Romániát, az itt (Romániában- szerk. megj.) élő magyar közösség mennyisége és minősége is csökken. Másrészt, ha az autonómiát annyira akarnák, akkor a politikai pártok, Magyarországról finanszírozott struktúrák, mindent vinnének, ami mozdítható, legalábbis Székelyföldön.

De nem vitték el. Orbán arra kényszerült, hogy stratégiát váltson az RMDSZ holtvágányra helyezése érdekében, ami nagyjából sikerült is, éspedig feladta a nyílt ellenségeskedést és a politikai elit megvásárlására tért rá. Tehát ez az autonómia történet azért sikeres, mert sem a románok, sem a romániai magyarok többsége nem ismeri a hátteret vagy a románok gondolkodásmódját, és a románok sem ismerik, fogalmuk sincs a valóságról”, mondta Csutak István.

A volt RMDSZ képviselő azt is kijelentette, hogy a Hargita és Kovászna megyei magyarok sem akarják igazán ezt az autonómiát. Akik pedig hallgatnak a politikusok biztatására, valójában csak egy választási manőverre használt tömeg, akiknek soha nem mondják el az igazságot.

A székelyek soha nem tiltakoztak a „rezsim” ellen

“Băsescu elnök közigazgatási reformot akart végrehajtani, és az RMDSZ ellenezte. Az egyik ponton Băsescu felajánlotta, hogy az adminisztratív reformot úgy alakítsa ki, ahogy azt ő elképzelte, kivéve a két megyét, Hargitát és Kovásznát, amelyek különállók maradtak volna. Az RMDSZ ellenezte.

Ha Băsescu úrnak életképes információi lettek volna és nem veleszületett félelmei, jó lett volna, „együtt akarjátok, jó, van 6 hónapotok eldönteni, hol legyen az adminisztratív főváros”. Ha hat hónap alatt nem tört volna ki polgárháború a székelyek között, egymást taposták volna az egymást feljelentő delegációk, mert senki nem szeretne emlékezni 1968-ra, amikor Hargita megyében kimentek az utcára… erős tüntetések voltak, nem a rendszer ellen, sem a kommunizmus ellen, sem a nemzeti elnyomás ellen, sem a föld vagy a „Székelyföld” egységért, hanem hogy a megye fővárosa ne Székelyudvarhelyen legyen, hanem Csíkszeredában. A háromszékiek, a jövendőbeli Kovászna megyeiek, kivonultak az utcára, mert a megye északi részén élők azt mondták „mi is megyét akarunk”.

A székelységben még soha nem láttunk a kommunizmus elleni mozgalmat. Petrozsényben, Brassóban, Temesváron volt ilyen, de nem a székelységben. Ők egymás ellen mentek utcára. Ha Băsescu úrnak meg lett volna ez az információja és nem lett volna benne ez az ésszerűtlen, megmagyarázhatatlan félelem, hogy jaj, mi fog történni, azt mondta volna… jó, van hat hónapotok”… és hat hónap múltán beigazolódott volna, hogy az egyetlen életképes megoldás, hogy a két megye különálló maradjon. Senki nem emlékszik, hogy 8-10 évvel ezelőtt „Hargita és Kovászna megye gazdasági fejlesztési terve” elnevezésű projektet finanszírozták uniós alapokból.

Ha lett volna egy gazdasági koncepció, ha lenne a két megye közötti együttműködési képesség, akkor integrált gazdasági fejlesztési projektet készíthettek volna, amelyet lobogtathatnának, és azt mondanák, hogy „pardon”, az Európai Bizottság finanszírozta ezt a tervet, tehát együtt akarunk fejlődni, de nem.

Egyik megye sem beszél közös vagy szinkron gazdasági fejlődésről, tehát ez az autonómia történet mindkét fél számára jó. De, nincs gazdasági vagy racionális alapja, mert ezeknek a középkori székeknek, amelyeket a dualizmus feloszlatott, modernizálva a struktúrát vagy az adminisztratív szervezést, a kilencvenes évek után az első reflexe a középkori székek reflexe volt”, mondta még Csutak István.

„Világosan emlékszem arra, amikor megpróbáltam emlékeztetni a székelyeket, hogy az RMDSZ területi szervezetének vagy bármely más, a közösséget képviselő struktúrának szükségszerűen be kell illeszkednie a meglévő adminisztratív struktúrába, mert minden, ami mozog, a helyi választások, a parlamenti választások ezekre a területi struktúrákra szerveződnek, és nem veszik figyelembe a középkor emlékeit.

Úgy néztek rám, mint a lőtt medvére, és a régi székek, az ún. székely székek struktúrájánál maradtak, ami egyfajta törzsi szervezkedés. Ez az autonómia dolog nem megvalósítható, nem Románia miatt, amelyik meg akarja nyirbálni a címeinket, elvenni az életünket és a nemzeti szellemet. Az emberek túlnyomó többségét nem érdekli ez a dolog … nézzük csak meg, hogyan állunk a magyar pártokkal, hányan vannak a Parlamentben? Ha jól megnézem, már nem létezik ilyen párt, és nem azért, mert Magyarország beavatkozott vagy az RMDSZ az asztalra csapott, hanem azért, mert a túlnyomó többség, vagyis az ország lakosságának 94% -a, szemben a 6% -kal, legjobb esetben magyarokkal, nem volt érdekelt elengedni… mert vannak emberek különböző pártokban, ugyanaz a jelenség létezik a magyarok között is.

Tehát ez az autonómia dolog egy jól eladható mumus, mert nem ismerjük egymást. Mi, a románok, hogy úgy mondjam, ősi félelmére alapozunk, a románok pedig… hogy is mondjam… a ’68-as események teljesen világosak”, fejezte be Csutak István.

Lucian Ionescu

Forrás: http://transparentnews.ro




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük