Felmérés: az erdélyi magyarok nagy többsége úgy gondolja, hogy meg kell tanulnia a román nyelvet

Articol disponibil în: Magyar Română

Egy felmérés szerint, amelynek eredményeit szerdán tették közzé, az erdélyi magyarok szinte mindegyike úgy véli, hogy a magyar diákoknak jól kell tudniuk a román nyelvet. A „Kisebbségek figyelemmel kísérése 2020” című kutatást a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet reprezentatív mintán végezte. A tanulmány eredményeit Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás, a nemzeti kisebbségek kutatói mutatták be szerdán délután, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón – tájékoztat az MTI.

A válaszadók közül 69% azt mondta, hogy nagyon fontos, hogy a kicsik románul tanuljanak, 22% szerint fontos, és csak 1% vélekedett úgy, hogy ez nem fontos, vagy, hogy egyáltalán nem fontos – mondta Toró Tibor . A válaszadók azonban magukévá tették a román társadalomban elterjedt sztereotípiát, amely szerint „sok magyar nem is akar románul megtanulni”. Ez annak köszönhető, hogy a megkérdezettek 34% -a teljesen egyetértett ezzel az állítással, 13% pedig nagyrészt egyetértett, de nem önmagukra, hanem más emberekre hivatkozva.

A júniusi, telefonos felmérés során az erdélyi magyarok reprezentatív mintájában a válaszadók 22% -a gondolja úgy, hogy tökéletesen vagy anyanyelvi szinten beszél románul, 33% -uk szerint jól beszélnek románul, de hogy észrevehető akcentussal rendelkeznek; 29% azt válaszolta, hogy a legtöbb esetben meg lehet érteni őket, amikor románul beszélnek, és 16% azt mondta, hogy nehézségekkel küzdenek, vagy hogy egyáltalán nem beszélnek románul.

A felmérés azt is kimutatta, hogy sokak számára a román nyelv jelentős frusztrációt okoz. A válaszadók 22% -a aggódik, amikor románul kell beszélnie, azok aránya, akik ezt egyáltalán nem érzik, csak 53%.

Kiss Tamás rámutatott, hogy a felmérés szerint az erdélyi magyarok általában nagyon rosszul vélekednek a román oktatási rendszerről, sokkal pozitívabb a véleményük a magyar nyelvű oktatásról. Hozzátette: bár a politikai elitben elterjedt az a vélemény, miszerint a magyar oktatás színvonala alacsonyabb, mint a románé, a számok nem erősítik meg ezt a nézetet. Az érettségi vizsgákon a magyar hallgatók által elért átlagot csak a román nyelvben és irodalomban elért érdemjegy nyomja az országos átlag alá, ráadásul nemzetközi felmérésekben (PISA) a magyarul tanulók jobb teljesítményt nyújtanak, mint az országos átlag.

A magyar felnőttek 67% -a úgy véli, hogy ez diszkriminatív dolog, és csak 28% -uk helyesli, hogy az érettségi vizsgán a román nyelvre és irodalomra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, függetlenül attól, hogy diákok a tanulmányaikat román nyelven vagy magyar tannyelvű iskolában végezték – magyarázta Kiss Tamás. A szociológus rámutatott arra is, hogy az erdélyi magyar politikai elit egyáltalán nem tárgyalja azt a nyilvánvaló diszkriminációt, amely az érettséginél zajlik ebben a témában.

A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a jelenlegi romániai oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tanulók románul tanuljanak. Körülbelül 40% -uk úgy véli, hogy a román nyelv ismeretének megszerzése érdekében elfogadható lenne, ha a tanulók bizonyos tantárgyakat román nyelven tanulnának.

Mint Kiss Tamás rámutatott, a román nyelvtudással kapcsolatos aggodalmak szorosan kapcsolódnak ahhoz a tényhez is, hogy az erdélyi magyarok nem tartják jónak, hogy az elmúlt évtizedekben a román és a magyar oktatás teljesen „párhuzamos” lett, és hogy független magyar intézmények jöttek létre. Úgy vélik, hogy a független magyar iskolákat a kirekesztés kockázata kíséri.