Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.

Végleges ítélet: az úzvölgyi katonai temető nem képezi Dormánfalva közvagyonát

 

Véglegesen megsemmisítette a Bákói Fellebbviteli Bíróság csütörtökön a Dormánfalva Helyi Tanácsa 2019 márciusi határozatát, amellyel ez a fórum Dormánfalva közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonai temetőt – tájékoztat az MTI magyar hírügynökség.

A Fellebbviteli Bíróság megalapozatlannak ítélte, és elutasította a Dormánfalva Polgármesteri Hivatala és Dormánfalva Helyi Tanácsa fellebbezését a helyi tanács határozatának első fokon hozott ítélete ellen. A jegyzőkönyv szerint ez az ítélet végleges. Csíkszentmártont a perben a „Mikó Imre” Kisebbségi Jogsegélyszolgálat ügyvédje képviselte.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek azt mondta, mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy a bíróságon bebizonyosodik az igazuk. Hozzátette: a csíkszentmártoniak az elmúlt évtizedekben sokat tettek az Úz völgyében elesett katonák emlékének megőrzéséért.

Dărmăneşti Polgármesteri Hivatala pedig pert indított Csíkszentmárton község ellen, és kérte a helyi tanács azon határozatának megsemmisítését, amellyel az úzvölgyi katonai temetőt felvették a közterületet képező javak leltárába. Tavaly októberben a Bákó megyei település végleg elvesztette ezt a pert.

Dărmăneşti Polgármesteri Hivatala 2019 márciusában közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonai temetőt, áprilisban pedig román parcellát rendezett be a Hargita és Bákó megye határán lévő, elnéptelenedett település katonai temetőjében. A temetőt ezt megelőzően Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőnek tekinti.

2019 június 6-án, a Hősök Napján a megemlékezésre érkező románok ezrei vonultak be erőszakkal a temetőbe, hogy istentisztelet keretében részt vegyenek a román parcella és az emlékmű felszentelésén, miután a székelyek megpróbálták megakadályozni a temető megszállását úgy, hogy élő láncot alkottak.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az Országos Hőskultusz Hivatala (ONCE) tisztázta, hogy aza 149 katona, akiknek a nevét a temető erőszakos elfoglalását követően az ünnepség keretében felolvasták, nem nyugszik az úzvölgyi temetőben. A temetőt akkor elfoglaló nacionalisták – akik közül sokan időközben az AUR párt színeiben képviselők és szenátorok lettek – több alkalommal is koszorúzást szerveztek a temetőben azoknak a román katonáknak a tiszteletére, akiknek a hivatalos román álláspont szerint a maradványai nincsenek ott.




Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.