Az RMDSZ botrányt akar, még a Centenárium évében is sértegetve a románokat

Articol disponibil în: Magyar Română

Nagyon rosszul megválasztott időpontban kér az RMDSZ autonómiát. Nem az RMDSZ kérésében látjuk a problémát. Jogukban áll bármit kérni. A gond ott van, hogy ezt a kérést mintha szándékosan a románok és magyarok közti botrány és feszültség keltésére tennék, az eredmény pedig pontosan a romániai magyar közösség számára negatív kicsengésű. Ha valóban az autonómia lenne fontos az RMDSZ számára, és nem a botránykeltés, akkor várhattak volna még a terveikkel egy hónapot, hogy kezdeményezésük ne tűnjön sértésnek a románok szemében. De, sajnos, az RMDSZ nem hazudtolja meg magát. Ahelyett, hogy jó dolgokat tenne a romániai magyar közösség érdekében, mindent megtesz azért, hogy folyamatos feszültség legyen a magyarok és románok között.

Hétfőn az RMDSZ egy olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, amelyben „az 1918 December 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó szakaszának az érvényes román jogrend részévé tételét” kéri, áll a Szövetség sajtóközleményében.

Korodi Attila, RMDSZ képviselő azt mondta a Realitatea TV-ben, nem arról van szó, hogy „mi különleges autonómiát akarunk bizonyos megyék számára”. Még megjegyezte, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat bizonyos pontosításokat tartalmaz erre vonatkozóan. „Természetes, hogy az 1918-as Dokumentumra hivatkozunk”, mondta Korodi Attila.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ területi autonómiát akar-e, az RMDSZ képviselő azt mondta: a tervezet bizonyos elvekről szól.

„Kovászna, Hargita és Maros egy külön fejlesztési régiót ölelhet fel”, mondta az RMDSZ képviselő.

Arra a kérdésre, milyen problémák tették szükségessé ezt a törvénytervezetet, a gazdasági fejlődést, az iskolahálózatot és az infrastruktúrát hozta fel válaszul.

Korodi Attila még elmondta, hogy az RMDSZ „az öngazdálkodást” szeretné elérni”. „Helyi döntések kellenek”, fűzte hozzá.

Az RMDSZ képviselő azt is elmondta, hogy nem folytak tárgyalások a PSD- vel.

Az RMDSZ által kiadott sajtóközlemény:

A Szövetség törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

Ennek értelmében a következőket kérik a román államtól:

• lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten,
• a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken,
• a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben,
• a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában,
• a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagyszámú kisebbségi közösség él, és amelyek megfelelnek az ET 1059/2003-as Szabályzatában előírt NUTS 2 követelményeknek.

Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait.

A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak.