Az utolsó barikád, a hősök sírkeresztjei.

Articol disponibil în: Magyar Română

December 1-jén azt fogjuk kérni a bákói prefektustól, hogy vonja vissza Dormánfalva Önkormányzata ellen indított keresetet, amely a román hősök sírkeresztjeinek és emlékművének lebontását követeli az úzvölgyi katonatemetőben. A keresetet a Hadsereg Napját megelőzően Valentin Ivancea szociáldemokrata párti prefektus kezdeményezte. December 1-jéig valószínűleg új prefektus foglalja el a prefektusi széket, és majd meglátjuk folytatja-e a PSD prefektus által elkezdett „munkát” és értelemszerűen azt is meglátjuk, hogy az ÚJ PNL kormánynak hasonló a hozzáállása az úzvölgyi nemzetközi katonatemető ügyéhez, mint a PSD-nek.

Mi határozottan kiállunk amellett, hogy a román hősök sírkeresztjeit és emlékművét nem kell lebontani vagy máshova költöztetni, mert Úzvölgyében román katonák is életüket vesztették és 1926-ban a Román Hadsereg létrehozott egy nemzetközi temetőt, amelyben eredetileg is léteztek a román hősök keresztjei. Ha nem vagyunk képesek megvédeni ezeket a kereszteket, higgyék el, nem vagyunk képesek megvédeni semmit, sem államként, sem országként, vagy amit akarnak.

A temető román parcellájának megszüntetése azt jelentené, hogy Magyarország érvényesítette közös szuverenitását, figyelem, nemcsak Erdélyben, de egész Romániában, ugyanis Úzvölgye Bákó megyében van. A bákói kataszteri hivatal által kiadott dokumentumon túl, amely ezt a tényt tanúsítja, két részletre érdemes kitérni: Hargita Megye Tanácsának elnökét pénzbírsággal büntette a bákói csendőrség, mert június 6-án törvénytelen megmozdulást szervezett Úzvölgyében, augusztus 26-án pedig Csíkszentmárton polgármesteri hivatala engedélyt kért a Bákó megyei dormánfalvi polgármesteri hivataltól az úzvölgyi temetőnél megszervezendő magyar megmozdulás megszervezésére. Tehát, ha egy bizonyos megye területén megsértem a törvényt, akkor az illető megye csendőrségétől kapok büntetést, nem pedig a szomszédos megyétől, logikus nem? Ennek tudatában vannak a csíkszentmártoniak is, mert különben nem kértek volna engedélyt egy bákói polgármesteri hivataltól. Mi több, a Calea Neamului Egyesület is kért engedélyt a dormánfalvi községházától é s nem kapott bírságot egyetlen Hargita megyei intézménytől sem. Ha a temető nem Bákó megye területén lenne, hanem Hargita megyében, akkor természetesen bírságot kaptam volna, mert nem jelentettem be a rendezvényt valamelyik Hargita megyei polgármesteri hivatalnál, és valahova Bákó megyébe küldtem a kérést.

A dolgok nagyon világosak tehát. Ezért mondom, hogy Magyarország egy 5%-os párton keresztül akarja közös uralkodását lépésről lépésre megvalósítani egy olyan terület fölött, amely része az egységes nemzeti román államnak és túlmutat Erdélyen. Gyimes, Ágas, Palánka… számos további Bákó megyei gazdasági, szimbolikus célpont. A Fekete tengeri gázról, amit Magyarországra szállítanak, és ott raktározzák, arról nem is beszélek újólag; azt, hogy a brassói magyar tannyelvű iskolákba íratott tanulók a magyar állam különböző egyesületei, alapítványai által ösztöndíjban részesülnek, azt említettem? Hát most elmondom. Ugyanaz történik Kovászna, Hargita, Maros, Bákó megyékben, és valószínűleg az egész országban, ahol van magyar nyelvű oktatás. Mennyi pénzt utal ki Magyarország, hogy megvalósítsa közös szuverenitását Romániában? Érdekes lenne egy ilyen irányú kutatást folytatni…

A csúcspont jövőre várható, Trianon után 100 évvel, amely választási év Romániában, és amikor az RMDSZ újból kijátssza a tárgyalások szánalmas kártyáit, amikor Magyarország propaganda céllal kiutal néhány millió eurót, egy év, amikor „pártjaink” a hatalmi harcokkal vannak elfoglalva. De milyen hatalom? Kinek a hatalma jobban mondva?

Uram őrizd a román nemzetet!

Mi őrt állunk, megvédjük a katonabocskoros parasztok „holmi” sírkeresztjeit.

Mihai Tîrnoveanu, a „Calea Neamului” Egyesület elnöke