Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.

Magyarország szép csendben kivásárolja a románok alól Erdélyt – Avagy hogyan fog Erdély elszakadni Romániától..

Nincsen területi revízió, gazdasági revízió nélkül. Erdély hazatéréséhez elengedhetetlen, hogy a régió gazdasága többségében magyar kézben legyen, ha ez megvalósult akkor a külföldi befektetők érdeke is lesz a terület visszaadása Magyarországnak. A legnagyobb erdélyi befektetők a magyarokon kívül az olaszok, a németek, az osztrákok és a hollandok. Közülük három nemzet korábban már támogatta Magyarországot területi követeléseinek érvényesítésében…

 

Magyar gazdasági térfoglalás Erdélyben

Románia, és azon belül is Erdély a magyar tőkekivitel egyik legkedveltebb terepe. Már 1999-ben is  rekordokat döntött a szomszéd államba irányuló magyar tőkeexport.

Az 1989-90-es években Romániában is lezajlott a rendszerváltás, már ekkor megmutatkozott, hogy Erdély gazdaságilag messze megelőzi a Havasalföldi, és a Moldvai területeket. Az ország azonban így sem állt túl jól gazdaságilag, az 1990-es években sorra váltották egymást a kormányok, a bevezetett megszorító intézkedéseknek köszönhetően az évtized végére lelassult a gazdasági növekedés, nőtt a külkereskedelmi mérleg, és központi költségvetés hiánya. Románia nem állt túl jól ekkor sem.

Az 1990-es években a külföldi működőtőke befektetéseket befolyásoló egyik legfontosabb tényező a privatizációból adódó lehetőség volt. Bár a ’90-es évek első felében politikai érdekek mentén, rendezetlen viszonyok között zajlott a privatizáció, de az évtized második felére a törvényi feltételek rendeződtek és enyhültek, amivel megnyílt a lehetőség a külföldi (többek között a magyar) cégek előtt tőkéjük romániai gazdaságba való bejutásához. A magyar parlament 1995-ben elfogadta a devizáról szóló XCV. törvényt, melynek köszönhetően 1996-ban majd négyszeresére nőtt a tőkeexport értéke az 1995-ös befektetésekhez viszonyítva. 1997-ben még nagyobb a változás: több mint hatszoros a növekedés 1996-hoz, és több mint 14-szeres 1995- höz képest (forrás)Ma mintegy 12 ezer magyarországi érdekeltségű vállalkozást tartanak számon Romániában. 


Magyar tőke Erdélyben

Erdély évek óta a magyar tőkekivitel egyik legkedveltebb terepének számít, már 1999-ben rekordot döntött a Romániába irányuló magyar tőkeexport. A csonka honi befektetések 90 %-a az erdélyi régióba érkezett, a maradék körülbelül 10 % oszlik el a többi régióban, de többnyire ez is Bukarestre korlátozódik. A 2000-es évekre az erdélyi régióban vezető szerepet töltött be a magyar vállalkozások száma és befektetéseinek értéke, összességében Romániában pedig a 12. helyen szerepel Magyarország ekkor ez időszak alatt befektetett 153,5 millió USD törzstőkével.

1990 és 2000 között a sok kis és közepes vállalkozás miatt a bejegyzett társaságok száma szerint jobb helyen áll Magyarország: 3306 gazdasági társasággal, melynek aránya az összes vegyesvállalatból 4,3%, a 7. ország vagyunk a listán. A CEFTA országai közül a legnagyobb befektetést Magyarország eszközölte:  a vegyesvállalatok 82,8%-a, a devizában jegyzett tőke 77,3%-a származik innét. (Forrás: Chamber of Commerce and Industry of Romania and of Bucharest Municipality. National Office of Trade Register)

A kilencvenes években az átalakuló magyar gazdaságban nem voltak még jelen tőkeerős magyar cégek, illetve a frissen létrejött magyar piacgazdaságban is bőven voltak még kihasználatlan lehetőségek. Ezért kezdetben főként a kiskereskedelemi szektorban jelentek meg a döntően a rokoni kapcsolatokat kihasználó első erdélyi befektetések.


A magyar érdekeltségű társaságok megoszlása a romániai megyékben, Erdélyt leszámítva elhanyagolható a romániai magyar befektetések aránya (Erdélyben is a 3 leginkább románoklakta megyékben nincsenek jelen a magyar befektetők) (2000.)

A külföldi multinacionális vállalatokat megelőzve már több magyarországi nagyvállalat is megkezdte a terjeszkedést Romániában, így például a MOL, a TVK, a Zalakerámia, a Caola, a Richter, a Dunapack és a Pannonplast. Egyes esetekben több millió dolláros befektetésről van szó. A MOL Rt.-nél nagyságrenddel kisebb, de önmagában jelentős mennyiségű tőkét fektetett be a Richter Gedeon Rt., amely egy román gyógyszer-kereskedelmi cég, a marosvásárhelyi Armedica részvényeinek 51 százalékát vásárolta fel. A Pannonpack Rt. Pipin-Románia néven Csíkszeredán hozott létre leányvállalatot százszázalékos magyar tulajdonnal. Infrastruktúra-kiépítéshez használatos műanyag csöveket gyártanak.

A romániai magyar befektetőkről elmondható, hogy egyértelműen Erdélyben szeretnének csak befektetni, a többi régió annyira nem érdekli a magyar befektetőket, ezenkívül a magyar cégeknek az első számú szempont Erdélyben a magyar határ közelsége, második fontos szempont, hogy többségében magyaroklakta területen fektessenek be, fontos szempont számukra még az infrastruktúra fejlettsége.

Az összkülföldi működőtőke Erdélyben – Észak-Erdély gazdaságilag is a magyarokra vár

Az utóbbi években folyamatosan növekedett az erdélyi külföldi működőtőke (Foreign Direct Investment – FDI)-állomány értéke – hívja fel a figyelmet az Erdélystat elemzése.

 

A külföldi működőtőke (Foreign Direct Investment – FDI) állomány mértéke Erdélyben (forrás: Erdélystat)

2018-ban Romániában az FDI legnagyobb része Hollandiából származott (19,4 milliárd euró), ami a romániai külföldi működő tőke állományának 23,9%-át teszi ki. A második helyen Németország áll, 2018-ban 10,3 milliárd euró származott innen, ami 12,7%-át képezi az FDI-állománynak. A harmadik a sorban Ausztria 9,9 milliárd euróval (12,2%). Magyarország Románia egészét nézve nincsen dobogós helyen (de minket a Regát úgysem érdekel, csak Erdély), de a külföldi működőtőkével könnyen tárgyalhatunk úgy, hogy abból jól jöjjünk ki…

A külföldi működőtőke leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban hasznosul. További fontos szektorok, ahol jelentős értékű külföldi tőke hasznosult az elmúlt 12 évben: a kereskedelem, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások.

Erdély régiói közül Bánság és Dél-Erdély rendelkezik a legnagyobb FDI-állománnyal. Bánságon belül Temes és Arad megyében kiemelkedően magas az FDI-állomány. Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy ez Temes megyében például olyan nemzetközi szinten is jelentős vállalatoknak köszönhető, mint a német érdekeltségű Hella (autóvilágítás) és Continental (autóabroncsok), valamint az észak-amerikai érdekeltségű Aptiv Technology (autóalkatrészek) és TRW (fékrendszerek) vállalatok. Arad megyében szintén több autóiparhoz köthető vállalat van jelen: az amerikai érdekeltségű Takata Romania SRL (légzsákok), a német tulajdonú Webasto (autóhűtési és -fűtési rendszerek), illetve a japán Yazaki autóalkatrész-gyártó. A dél-erdélyi régióban Brassó megye rendelkezik jelentős vonzerővel az FDI-t illetően. Brassó megye legnagyobb vállalata a svéd tulajdonú Autoliv, amely biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykereket gyárt. Fehér megyében szintén magas az FDI értéke, hiszen itt tevékenykedik Erdély legnagyobb vállalata, a Mercedes-Benz tulajdonában álló Star Assembly (automataváltók).
Közép-Erdély megyéi, Kolozs és Maros megye szintén jelentős FDI-állománnyal rendelkeznek, hiszen számos külföldi érdekeltségű nagyvállalat van jelen, mint például a Bosch. Erdély megyéit megvizsgálva Temes megye kiemelkedően magas FDI/lakos mutatóval rendelkezik, itt egy lakosra 6214 euró FDI jut (Az országos átlag 4092 euró/lakos). Az ellenpólust Hargita megye képviseli, itt csupán 365 euró FDI jut egy rezidens lakosra. A Székelyföld, az észak-erdélyi, és a partiumi területek parlagon hevernek, várják a magyar befektetőket, és a magyar gazdasági revíziót.

Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest. Ezek a területek többnyire csak Magyarország számára fontosak, mind a románok, mind a külföldi befektetők elhanyagolják őket. Felfejlesztésük Magyarországra vár.

Csak Erdély érdekli a befektetőket – és minket is!

Az utóbbi években a romániai külföldi működőtőke-állomány értéke folyamatosan növekedett – hívja fel a figyelmet az Erdélystat elemzése. 2018-ban közel 19 milliárd euró volt Erdély FDI-állománya, míg a havasalföldi és moldvai FDI-állomány csupán 13 milliárd euró volt, ami tovább rontja a Regát helyzetét, hogy ebből szinte csak a fővárosba áramlott a külföldi tőke.

De Bukarest is mintha évek óta minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerüli az infrastrukturális fejlesztéseket, folyamatosan halogatja a főváros és az erdélyi városok közötti autópályák kiépítését. Nekünk magyaroknak ez csak kedvez. Eközben Magyarország sorra adja át az Erdélybe vezető korszerű autópályákat, és tervezi egy Budapest-Kolozsvár szupervasút megépítését is.

Lesz még Erdély újra magyar föld!
 

A magyarok meg is látták a lehetőséget – napjainkban is egyre nagyobb a magyar gazdasági térnyerés Erdélyben

Mészáros Lőrincnek köszönhetően magyar kézbe került egy nagyobb földterület Erdélyben

A magyar vállalkozó is terjeszkedik a régióban, nemrég ugyanis tulajdonosa lett 1290 hektárnyi földnek Erdélyben. A Mészáros-csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget  a tavaly februárban alapított Talentis Agro Zrt. fogja össze. A határon túli vállalkozás megszerzésével egy erdélyi földbirtok is bekerült a portfóliójába. Márpedig a Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán (Marghita) bejegyzett társaságban. A Talentis Agro 8,35 millió euróért, durván 2,7 milliárd forintért megvette a 24,6 millió lej (körülbelül 5,2 millió euró) jegyzett tőkéjű Farmland Development Srl-t.

Haász Tibor, Tőzmiske polgármesterétől tudta meg a 24.hu hogy, a környéken a hollandok által felvásárolt szántóföldek mind Mészáros Lőrincnél landoltak. “A Farmland neve ismerős errefelé, keményen nyomultak” – tette még hozzá. A hollandoktól megvásárolt földterülettel így magyar kézbe került Erdély földjének egy szelete.

Lehetőség a magyaroknak: Romániában külföldi kézben van a termőföld 40 százaléka

Nem csak a magyarok igen szorgosak a román földterületek felvásárlásában, a holland befektetőkről is elmondható, hogy földvásárlás tekintetében igen aktívak, emellett az olaszok, németek, osztrákok is az élmezőnyhöz tartoznak.
Romániában 2014. január 1-jével liberalizálták a szántóföldek kereskedelmét. Az EU-tagállamok, az Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai, cégei szabadon vásárolhatnak termőföldet, erdőt. Egyetlen feltétel, hogy az eladó a helyi polgármesteri hivatalnál 30 napig hirdesse értékesítési szándékát, megjelölve pontosan a területet, mert a román állampolgároknak, az értékesítendő föld társtulajdonosának, a szomszédos termőföld tulajdonosának és az államnak elővásárlási joga van. Mennyiségi megkötés nincs. Más országok állampolgárainak a legegyszerűbb, ha céget alapítanak, és a vállalkozáson keresztül vásárolnak. A becslések szerint Románia 13,3 millió hektárnyi termőföldjéből 5,5 millió külföldiek tulajdonában van. Az összesen 13,8 millió hektárnyi erdőnek mintegy 48 százaléka van állami, 200-250 ezer hektár lehet külföldi kézben.

Mivel a hollandok földvásárlók a magyarral szemben nem szúrnak szemet, így a többi külföldi tulajdonostól könnyebb a magyaroknak földet vásárolni, mint románoktól.

Gazdag magyarok Erdélyben

Érdekesség, hogy a leggazdagabb romániaiak listáján 10 magyar is szerepel. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is Teszári Zoltán, akinek 640-660 millió lej, átszámolva 44 milliárd forint körüli a vagyona. Érdekesség, hogy ez az összesített listán a 6. helyhez elegendő. Teszári érdekeltségei közül a legismertebb a Digi, ami mára Európa egyik legmeghatározóbb telekommunikációs vállalatává nőtte ki magát. Az erdélyi magyar milliárdosok kulcsszerepet játszhatnak Erdély gazdaságának magyar kézbe kerülésében.

 
A hokiban már megtörtént a revízió, de a többi erdélyi sport területén is egyre erősebb a magyar térnyerés

2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, ennek köszönhetően gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia volt a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia valójában egy több székelyföldi várost felölelő hálózat: Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Gyergyószentmiklóson is lesznek alközpontjai. Az akadémia csapata 3,7 milliárd forint, az első ligában játszó Sepsi OSK pedig 2 milliárd forint támogatást kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, illetve a Bethlen Gábor Alaptól. A Sepsi OSK szponzorai között olyan magyarországi cégek is megtalálhatóak, mint az OTP, a MOL vagy akár a Gyermelyi.

A Sepsi OSK sportegyesület többségében magyar kézben van, részvényein 51 százalékát a Hodut Rom SRL, a magyarországi Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja. A Hódút Kft. útépítő vállalat tulajdonosa Varga Károly, aki a felcsúti fociakadémia elnöke. A Sepsi OSK új stadionja a Sepsi Aréna melletti telkeken fog felépülni, 98 ezer négyzetméter összfelületű telek a Hodut Rom SRL, magyarországi befektető tulajdona.  

A magyar kormány által támogatott focicsapat, a Sepsi OSK néhány év alatt bekerült az első ligába. Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója/elnöke kiemelte: „Nálunk az a fontos, hogy az edzés nyelve magyar legyen, ugyanis mi magyar klubként határozzuk meg magunkat”. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia keretein belül jelenleg 4-4500 gyermek focizik.

Az erdélyi futball fejlesztésének egyik célja, hogy a kedvezményes honosításnak köszönhetően a kiemelten tehetséges gyermekek akadálytalanul szerepelhessenek majd Magyarország korosztályos válogatottjában. Hála Istennek ennek köszönhetően Székelyföldön tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot az emberek. Ezzel megvalósulni látszik a magyar kormány azon célja, hogy a határon túli, elrabolt magyar területek, így Székelyföld is bevonásra kerüljenek a magyarországi futball vérkeringésébe.

Kárpát-medencei Akadémiai Rendszernek köszönhetően egyfajta utánpótlás-képzés jött létre a Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában található egyesületek révén.

A jégkorongot már évek óta együtt játsszák a csonka honi és az erdélyi magyarok: 2008-ban szponzori együttműködést alakított ki a MOL-csoport a magyar és a romániai jégkorong-szövetségekkel, ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a két ország első osztályú csapatai MOL Liga néven közös bajnokságban szerepelnek, melynek keretén belül bonyolítják le a nemzeti bajnokságok alapszakaszát is. 2017-ben a bajnokság új szponzora az Erste Bank lett, a neve pedig Erste Ligára változott. A Székely-Magyar Hokigálát is évek óta megrendezik, melyben Székelyföld hoki-válogatottja játszik barátságos mérkőzés Magyarország válogatottjával. 2018-ban egyik mérkőzésen mondta Böjte Csaba: Akárki is győz, a magyarok nyernek”.

Egyre több román is belátja: Erdély el fog szakadni Romániától!

Ilie Șerbănescu, román közgazdász elemző, és volt reformügyi miniszter gazdasági szempontok alapján vette górcső alá az erdélyi régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak. Az elemző szerint a többi román régió nem érdekli a befektetőket, csak Erdélyre kíváncsi mindenki. Míg Bukarest nem volt hajlandó arra, hogy korszerű infrastruktúrát építsen ki, addig Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – jelenti ki. A külföldi befektetések, leragadnak Erdélyben, a többnyire német befektetések szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá a Jurnalul.ro portálon közölt cikkében.

 

Ilie Șerbănescu, román közgazdász és volt reformminiszter

 

Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul. Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.

A román elemző a “Jelenlegi gyarmatosítás és gyarmata, Románia” című könyvében is felveti az ország esetleges feldarabolásának a gondolatát. “Mindebből egyenesen következik, hogy Románia egy kollektív gyarmatosítás terméke, melyet az EU által meghonosított központ-periféria rendszer vezetett be a történelembe. Az EU-s gyarmatosítók mindegyikének – akik amúgy több évszázados gyakorlattal rendelkeznek a gyarmatosításban – van egy darabocskája a Románia nevű “országból”. Mivel Románia gazdaságilag teljesen ki van szolgáltatva idegen hatalmaknak, ezért az országot előbb vagy utóbb fel fogják darabolni az őt gyarmatosítók, akik nem az oroszok, hiszen Oroszországnak semmi sem kell Romániából, mert az értékes dolgokat onnan a nyugatiak már rég elvitték. A közgazdász szerint Erdély megszállása a magyarok és a németek közös érdeke – ebből mi is arra következtethetünk, hogy egy esetleges “III. bécsi döntés” esetén a németek ismét támogatnák Magyarország területi igényeit.

Ilie Șerbănescu a könyvben kifejti, hogy Romániának száz év alatt sem sikerült felépítenie egy önálló gazdaságot. Romániának az utóbbi 15 évben – bármiféle katonai megszállás nélkül – sikerült gyakorlatilag gazdaság nélkül maradnia. Romániában a stratégiai ágazatok, mint a bankszektor, az energetika, a telekommunikáció és a mezőgazdaság, mind-mind külföldi tulajdonban vannak. A gazdaság a pénz nyelvén beszél, ezért nekünk magyaroknak megfelelő ajánlattétel esetén lehetőségünk van, ha nem is a teljes romániai, de az erdélyi bank-, energetikai szektorok, valamint a mezőgazdaság, és a földterületek felvásárolására.

A politikum végül mindig követi a gazdaságot, így Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése – vonja le a következtetést a szerző. Tehát ha először sikerül leválasztanunk Erdély gazdaságát Romániárólés a területet sikerül becsatolni Magyarország (és rajtunk keresztül Nyugat-Európa) vérkeringésébe, akkor – a nyugat-európai befektetőknek is köszönhetően – Erdély politikai leválása már csak idő kérdése.

 

1940. augusztus 30-án, 80 évvel ezelőtt már sikerült visszaszereznünk Észak-Erdélyt.

1938-ban az első bécsi döntésnek köszönhetően visszatért Magyarországhoz a Felvidék 11 ezer négyzetkilométeres, 80 százalékban magyarok lakta déli sávja. Két évvel később pedig a második bécsi döntésnek köszönhetően hazatért a Partium és Erdély északi része, valamint a Székelyföld, 43.492 négyzetkilométer területtel, és összesen 2,46 millió lakossal, ebből 1,344 millió (54,6 százalék) volt magyar, 1,068 millió román (43,5 százalék) és 47 300 fő (1,9 százalék) német.

 

A magyarok aránya 11,1 %-al meghaladta a románokét.

Mihail Manoilescu, román külügyminiszter a tárgyalásokon eszméletét vesztette, amikor meglátta az új határokat.

A bécsi döntések Olaszország, Németország és Ausztria döntőbíráskodásával jöttek létre, azokat a korban Nagy-Britannia és Franciaország is elismerte, valamint Oroszország is hallgatólagosan tudomásul vette.

 

Észak-Erdély magyar és magyarnak is kell lennie. Dél-Erdély (a magyaroklakta Partium nélkül) viszont a hazatérést követően kaphat autonámiát, hivatalos magyar, román és német nyelvvel.

Levonhatjuk a következtetést: 70-80 évvel ezelőtt, még az 1940-es években is (!!!) Erdély északi felében a magyarok voltak többségben. Az azóta eltelt 2-3 generációnyi idő alatt sikerült a románoknak egyes területeken agresszív betelepítésekkel, és erőszakos asszimilációval (főleg a szórványban élő magyarok körében) megfordítaniuk az etnikai arányokat. Nekünk magyaroknak valószínűleg 40-50 év is elég lenne, hogy javunkra fordítsuk az arányokat

forrás: magyarokazigazsagert.blogspot.com




Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük