Barnamedve – mit jelent a megváltozott viselkedés és mi az oka?

Articol disponibil în: Magyar Română

A felnőttkorú barnamedve (Ursus arctos) szerzett (az egyed által tanult, tapasztalatokból fakadó) és veleszületett (genetikailag meghatározott, a faj evolúciójából, természetes szelekcióból fakadó) viselkedést mutat. Ahhoz, hogy megértsük viselkedése összetettségét, tudnunk kell, hogy minden állat fejlődik élete során, amit empirikusan „agytérképnek” nevezhetünk. Ez a tanulási folyamat meghatározza azokat a viselkedési formákat, amelyek segítik az egyedet a megfelelő táplálékforrás, a pihenéshez és védelmi tevékenységekhez szükséges menedék megtalálásában, azt, hogy melyik évszakban szedhetik le a gyümölcsfák gyümölcsét stb. Ezeknek az elemeknek a felhalmozódása arra készteti az állatot, hogy egy bizonyos területen letelepedjen vagy elköltözzön szükségleteinek kielégítése érdekében. A veleszületett viselkedésekhez képest a szerzett viselkedések rugalmasabbak, az egyed élete során módosíthatók.

A barnamedvének kiterjedt területekre van szüksége, amelyek élelmet, menedéket és békét biztosítanak az emberi „zajtól” távol eső területeken. Ha azonban ugyanazon a területen nagyobb a medvék sűrűsége, a társadalmi szerveződés hatására egyes példányok akár 150 km-es távolságra is elköltöznek, hogy más megfelelő területeket keressenek.

Az egyes egyedek által évente használt területet befolyásolhatja az életkor, a nem – a nőstények esetében pedig a bocsok, a populációsűrűség, az élőhely termőképessége, az erőforrások rendelkezésre állásának szezonális ingadozása, az éghajlati tényezők, a zavarás stb. Így ezek a tényezők arra késztetik őket, hogy a magas és elszigetelt területekről az emberi közösségek által is használt alacsonyabb területekre költözzenek. Ez a tény kedvez annak, hogy a medve egyedek egyre gyakrabban találkoznak emberrel (gazdálkodókkal, erdészekkel, erdeigyümölcsszedőkkel stb.). Cselekedetei révén az ember megváltoztathatja viselkedését, és többé nem fél az embertől, megszokja az ember zaját és szagát, és az embert a táplálékhoz társítja. Így nem meglepő, hogy ilyen körülmények között a medvéket a háztartási hulladékgyűjtő konténerek környékén vagy hegyi utak környékén figyelik meg, ahol gyakran etetik őket a turisták.

Évek óta kering a médiában, hogy a medvék a tömeges erdőirtás miatt jönnek helyi közösségek által lakott területekre. Nagyon fontos tudni, hogy ez a szerzett magatartás, a lakott területen való megjelenés több tényező kombinációjaként jelenik meg. Ellentmondások vannak a fakitermelésnek a barnamedve populációra gyakorolt ​​hatását illetően, jelenleg nincs olyan tudományos adat, amely alátámasztaná ezek és a medvék előfordulása közötti összefüggést, vagy a gyümölcsbokrokkal (málna, szeder stb.) benőtt területek növekedését, mint a medve táplálkozási területe, a faj jóléte érdekében.

Mely hatóságok felelősek a barnamedve kezeléséért és mivel foglalkoznak ezek?

A vadon élő állat- és növényvilág védelme, de a természetes élőhelyek megőrzése érdekében a gazdálkodási tevékenységeket szoros együttműködési múlttal rendelkező speciális tényezők segítségével valósítják meg. Részt vesznek a gazdálkodási intézkedések kidolgozásában és elfogadásában, a faj védelmére és kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések végrehajtásában és betartásának ellenőrzésében. Így az emberi tevékenység és a barnamedve faj interferenciájának területén több olyan érdekelt társadalmi csoport van, amelyek fontos szerepet játszanak a konfliktusok megelőzését és csökkentését célzó intézkedések végrehajtásában.

A központi és a helyi környezetvédelmi hatóságok gondoskodnak a kapacitás javításáról a fajok rövid-, közép- és hosszú távú adaptív gazdálkodásának biztosítása érdekében, valamint ellenőrzik a hatályos jogszabályokban meghatározott védelmi intézkedések betartását, a faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében. A helyi hatóságok felelősek egyrészt a konfliktusok megelőzéséért és a károk csökkentéséért, másrészt a faj és a biológiai sokféleség megőrzésének elősegítéséért, valamint a fajok védelmét célzó szempontok beépítéséért a helyi/regionális/országos fejlesztési tervek kidolgozásába. A védett természeti területek adminisztrátorai a természetvédelmi terület szintjén határozzák meg a faj védelmét és az élőhelyek megőrzését szolgáló intézkedéseket, a vadászati ​​alapok kezelői pedig gondoskodnak a faj védelméről, figyelemmel kíséréséről, valamint az ember-medve konfliktusok megelőzéséről. Az erdőalap kezelői felelősek azért, hogy a fejlesztési tervek kidolgozásánál és a munkák engedélyezésénél a fajok védelmével kapcsolatos szempontokat tiszteletben tartsák.

A medvefaj által okozott esetleges károk megtérítésével kapcsolatban 2023. január 4-én a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium javaslatára Románia Kormánya kormányrendeletet hagyott jóvá a vadászati ​​érdekű állatfajok által okozott károk és/vagy veszteségek megtérítésének módjára és néhány intézkedést annak végrehajtására vonatkozóan.

Ön is bekapcsolódhat az ember-medve konfliktus-megelőzési tevékenységbe, a helyes tájékoztatás és az illetékes hatóságok hatékony védelmi és kezelési intézkedésekre vonatkozó ajánlásainak betartásával.

Az SMIS 136899 kódszámú „Országos akcióterv a romániai barnamedve-populáció megőrzésére irányuló cselekvési terv végrehajtása” projekten keresztül a faj védelmét szolgáló intézkedések végrehajtása a nemzeti szinten elfogadott kiemelt intézkedéseken belül valósul meg.

A projekttevékenységekről, az alkalmazott gazdálkodási intézkedésekről és/vagy a romániai barnamedve-etológiáról további információkért kövesse a „Medve-együttélés és fenntartható gazdálkodás” Facebook -oldalt, a projekt oldalát https://ursulbrunsinoi.ro/ és a https://www.youtube.com/@ursulbrunsinoi Youtube oldalt.