Română
A Hősök napja nemzeti ünnep Romániában, hogy megemlékezzenek azokról a férfiakról és nőkről, akik a fegyveres erők szolgálatában haltak meg. Az első világháborúban több mint 330 000 román katona vesztette életét, és körülbelül 76 000 maradt nyomorék. Ezekhez hozzáadódnak a polgári lakosság áldozatai, akiket betegség, éhínség ölt meg vagy a megszálló csapatok végeztek ki.
Romániában az 1693/1920.05.4-i törvényrendelet megállapítja, hogy minden évben megünneplik a hősök napját az Úr mennybemenetele alkalmából, és Románia lett az első ország, amely ugyanazon a napon emlékezett meg külföldi és román hősökről. Ezt a dátumot a versailles-i békeszerződés nyomán határozták meg, ahol a hadviselő országok a szerződés aláírásával vállalták, hogy fenntartják az említett államok területén eltemetett katonák sírját, valamint a nekik szentelt hadi emlékműveket. A kommunizmus idején a dátumot május 9-re változtatták, de ezután visszatértek az eredeti dátumra.
Fotó: Maroshévízi Turisztikai Információs Központ
A Hősök Napja alkalmából megemlékező katonai és egyházi ceremóniára került sor a székpataki emlékműnél, a román nép szabadságáért és függetlenségéért, egységéért és nemzeti integritásáért harcoló hősök tiszteletére.
A Maroshévíz megyei jogú városhoz tartozó mauzóleumot Miron Cristea pátriárka kezdeményezésére, a Hősük Kultusza társaság építette és 1925-ben avatták fel. A mauzóleum tövében 771 román katona csontjai találhatók, akik a Első világháborúban estek el. Közülük 25-öt azonosítottak és egyéni fülkékben helyeztek el, a 746 azonosítatlant pedig az osszáriumban. A mauzóleum falaira 18 fehér és fekete márványlapot szereltek, amelyekre román hősök neveit írták, az előlapon lévő kőkeresztre pedig Miron Cristea pátriárka által tervezett feliratot véstek.
