Gyilkostó településen tárgyalta a megyei tanács Hargita és Neamț megye határvitájának témáját

Articol disponibil în: Magyar Română

Hargita Megye Tanácsának szeptember 23-i rendkívüli ülésének gyilkostói kihelyezésére azért volt szükség, hogy megszavazzanak egy olyan határozattervezetet, amelyet online módon nem lehetett volna. Titkos szavazással megválasztották azt a személyt, aki Hargita Megye Tanácsát képviseli a helyi fejlesztési partnerségi bizottságban.

A „különfélék” napirendi pontnál bemutatták a Hargita és Neamț megye közötti határvita helyzetét. A szóban forgó földterület a Békás-szorosban található, és az akörüli 700 négyzetméteren. Kiemelték, hogy ez a helyzet 1998-ig nyúlik vissza, amikor a gyergyói városháza téves döntést hozott Hargita megye számára: a Békás-szoros elkobzásáról szóló határozatot az akkori városvezetés írta alá, akik jelenleg az MPP, EMNP, EMSZ tagjai, nemcsak az RMDSZ képviselői.

A törvény szerint, ha a helységek határai megegyeznek a megye határaival, akkor a megyei tanács hozzájárulására is szükség van, ha a határok megváltoztatásáról határoznak. Tekintettel arra, hogy a megyei tanács nem vett részt az 1998-as üléseken, az ez alkalomból készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a megyei tanács elnökének aláírását, a meghozott döntést meg kell semmisíteni – mondta Vágássy Alpár, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette, hogy 2008-ban, amikor egy ezzel kapcsolatos folyamat megindítását kezdeményezte, az első szakaszban meg kellett győzni a gyergyószentmiklósi polgármestert arról, hogy fontos csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez. Tekintettel arra, hogy a fent említett terület Gyergyószentmiklóshoz vagy Almásmezőhöz tartozik, a pert Gyergyószentmiklós városházának kellett benyújtania, amelyhez csatlakozott Hargita Megye Tanácsa.

A pert első fokon Hargita megye nyerte. A tárgyalás 2013 óta a Prahova Megyei Bíróságon folyik, amely tavaly júniusban Hargita megye javára döntött. Ezt a döntést Neamț megye megtámadta. A fellebbviteli bíróság helyt adott az almásmezői önkormányzat, Neamț Megye Tanácsa, prefektusi hivatala és a Neamț megyei kataszteri hivatal fellebbezésének és megalapozatlannak minősítette Hargita Megye Tanácsának és Hargita Megye Prefektusi Intézményének részvételét a perben. A fellebbviteli bíróság kiegészítő érdek miatt kizárta Hargita Megye Tanácsát, míg Hargita Megye Tanácsa jogászainak véleménye szerint az intézmény közvetlen érdekű jogi fél, mivel a helyi közigazgatási és területrendezési törvények előírják a megyei tanács részvételét az ilyen jellegű döntéseknél. Hargita Megye Tanácsát kizárták a perből, a gyergyószentmiklósi volt polgármester, Mezei János által elindított pert Gyergyószentmiklós elvesztette.

Borboly Csaba kijelentette, hogy a pert sajnos másfél év késéssel nyújtotta be a gyergyói városháza, és ha ezt a késedelmet elkerülték volna, valószínűleg a helyzettel kapcsolatos döntés Gyergyószentmiklós számára lett volna kedvező.

A megyei tanács elnöke hozzátette, hogy Hargita Megye Tanácsa az üggyel kapcsolatos utoljára megfogalmazott dokumentuma az a kérés, hogy indokolják a megyei tanács perből való kizárást, és azt mondta, hogy a válasz kézhezvétele után a Legfelsőbb Bírósághoz kell fellebbezni rendkívüli jogorvoslat céljából.

„Hargita Megye Tanácsa mindent megtett, hogy 2008-ban elindítsa a folyamatot a Békás-szorossal kapcsolatban, de másfél évet késtünk, mert a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal akkori vezetése nem tett eleget kérésünknek. Meggyőződésem, hogy az új megyei tanáccsal együtt megnyerjük a pert. Bízom benne, hogy az őszinte munkának lesz eredménye „- mondta Borboly Csaba a Békás-szoros határvitája kapcsán.