Hitel, hír és hiedelem: mi az igaz és mi a hamis?

0

Articol disponibil în: Magyar Română

Romániának az utóbbi időben többféle válsággal kell egyszerre megküzdenie: egy politikai, egy egészségügyi, illetve egy gazdasági válsággal. Ami e háromban közös, az egy újabb válság – a bizalom válsága, ami mindhárom, előbb említett szinten megmutatkozik. Az alacsony bizalom, a hitelvesztés szinte valamennyi „autoritást” érinti – orvosokat, tanárokat és szakértőket is. Másfelől viszont sikerült meggyőzni az embereket, hogy létezik egy világméretű összeesküvés, amelynek gonosz szándékai vannak, és – amint azt az ismert mondás is sugallja – „érdekek vannak a háttérben”.

 

Az összeesküvés-elméletek folyamatos népszerűsítésének és a bizonyítékokat nélkülöző kijelentéseknek (továbbra is) súlyos következményei vannak. A COVID-elleni oltásokkal szembeni tartózkodó magatartás pedig az információs káosz és hírözön eredménye – így a számtalanszor elismételt hazugság félig-meddig igazság benyomását keltheti: míg a bizalmatlankodók zöme maga sem feltétlenül hiszi azt, hogy meddő lesz vagy pikkelyei nőnek az oltástól, mégis úgy véli, hogy „valami bűzlik a dologban”, és ez bőven elég ahhoz, hogy távol tartsa magát az oltástól. Ez a bizalmi és hitelbeli válság a felelősségvállalás válságából fakad, illetve az oktatás egyre nagyobb hiányosságaiból, amelyhez párosult az értéktelenség és a giccs népszerűsítése.

 

Az oltás biztonságos és hatékony, a tudományos kutatások adatai is tisztán és megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják ezt. Nem tökéletesek, így a beoltott személyek is megbetegedhetnek, azonban a fertőzés, vírusterjesztés, megbetegedés vagy elhalálozás kockázata jelentősen csökken. Az oltások még az ”Omicron” nevű új variánssal szemben is megőrzik hatékonyságukat, bár a fertőzéssel szembeni védettség alacsonyabb.

 

Eddig több mint 8,5 milliárd dózissal oltottak be közel 4 milliárd embert, a mellékhatások pedig továbbra is elenyészőek, az oltásellenesek elméletei és a populista politikusok híresztelései ellenére, akik több ezer halottról beszélnek. A valóságban ők csupán tévesen értelmezik a különböző monitorozó rendszerek (az USA-beli VAERS, illetve az EudraVigilance) jelentéseit, ahol valamennyi oltás utáni esetet regisztrálnak, hogy később kivizsgálják ezeket. Ha az oltást követő második napon egy személy autóbalesetben meghal, ez az eset is bekerül a jelentésbe, ami viszont nem jelenti azt, hogy az illető az oltás következtében hunyt el.

 

Mindazok, akik naponta összeesküvés-elméleteket terjesztenek és félreinformálnak (néhány kivétellel) nem is maga az oltás ellen lépnek fel. Indokaik különböző ideológiákra, hiedelmekre alapoznak – nem véletlen az, hogy az oltásellenesek Európai Unió-ellenes összeesküvés-elméleteket is népszerűsítenek, és ezeket a Sputnikon, a Kreml által irányított kiadványban közzé is teszik. A Ceaușescu-féle nacionalizmusra emlékeztető „szuverenitás” nevében megfogalmazott, a szélsőséges nacionalizmusnak, az Európai Unió és a modernitás elutasításának eme egyvelege csupán manipuláció, amely lehetővé teszi egyesek számára azt, hogy a hatalmat megszerezzék vagy megőrizzék. A valóságban a helyi szintű tévedések, az információk eltussolása táplálja az egyes ember zsigeri bizalmatlanságát. Ezért nem hozták meg a várt sikert a hatóságok különböző tájékoztatókampányai.

 

A valósághoz hozzátartozik például az, hogy az Európai Unió közvetlen módon és több tekintetben is támogatta a tagországokat, köztük Romániát. Elsőként is sikeres volt az oltásbeszerzésre vonatkozó tárgyalása, így az Európai Bizottságnak kedvezőbb árat sikerült kialkudnia, mint az USA-nak, és az oltások kiszállítását is biztosították. Az EU-szintű irányítás lehetővé tette, hogy a tagállamok egymást segíthessék orvosi vagy járványvédelmi felszereléssel, Románia pedig valóban igényelte más tagországok orvosi ellátását COVID-fertőzött betegei számára, amikor a hazai kórházak már túlzsúfoltak voltak. Egyetlen típusú utazási okiratot sikerült bevezetni a tagországból tagországba való utazásra, ami leegyszerűsítette az utazási körülményeket és az üzleti kapcsolatokat még járványidőben is, Nem utolsósorban a COVID okozta gazdasági kárpótlásra számos támogatás és befektetési alap is létrejött. Említenünk kell itt az országos helyreállítási tervet (PNRR), amelyből 1,8 milliárd eurót már folyósítottak is Romániának, de emellett további környezetvédelmi vagy mezőgazdasági programokat is.

 

Ezek az adatok pedig könnyűszerrel ellenőrizhetők azok által, akik valóban meg szeretnék érteni a történéseket és nem hagyják magukat manipulálni. Végsősoron pedig ezek a propaganda valódi ellenszerei: a helyes és árnyalt tájékozódás, a komplex valóság megértésére tett erőfeszítés, illetve annak belátása, hogy az összetett problémák, amelyekkel nemcsak Románia, hanem az egész világ küzd, nem nyerhetnek egyszerű megoldásokat, nem lehet őket hangosbemondóval szétkürtölni vagy összefoglalni egy Facebook-bejegyzésben.

 

Ezt a sajtóanyagot a Központi Régió Központi Regionális Fejlesztési Ügynöksége (www.adrcentru.ro) EUROPE DIRECT Irodájának projektje keretében dolgozták ki (www.europedirect-adrcentru.ro) azzal a célzattal, hogy az online térben megjelent különböző információkat helyesbítsék.

 

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy