Ilie Bolojan új intézkedéscsomagot jelentett be: az ANAF, az egészségügyi kiadások és a különleges nyugdíjak közvetlen célkeresztben

Articol disponibil în:

Ilie Bolojan miniszterelnök újabb költségvetési-fiskális intézkedéscsomagot jelentett be – ez az idei év második ilyen csomagja –, amelynek célja az államháztartási hiány (az állami kiadások és bevételek közötti különbség) csökkentése. Az intézkedések összetettek, de íme a lényeg röviden, érthetően elmagyarázva:

1. Több pénz az államkasszába, kevesebb pazarlás

A miniszterelnök szerint az államnak több bevételre és kevesebb kiadásra van szüksége. Két világos irányt jelölt ki:

• A bevételek növelése az adóbeszedés javításával és az adóelkerülés elleni harccal.
• A kiadások csökkentése, különösen azokban a területekben, ahol hosszú évek óta pazarlás folyt.

2. Állami vállalatok: hatékonyság sinecurák helyett

Az állam százával tart fenn veszteséges vállalatokat. A bejelentett intézkedések:

• Az állami felügyelet alatt álló vállalatok számát 1400-ról 200-ra csökkentik – csak a stratégiai jelentőségű cégek maradnak szoros ellenőrzés alatt.
• Teljes átláthatóság: nyilvánosságra hozzák a vezetők jövedelmét és a teljesítménymutatókat.
• Korlátozzák a béreket és a vezetői posztok számát az igazgatótanácsokban.
• A tartósan veszteséges cégeket átszervezik vagy bezárják.

Példa: A CFR Călători működésének 80%-át állami pénzből fedezik, miközben a hasonló profilú magáncégek sokkal kisebb támogatás mellett is nyereségesek.

„Módosítani fogjuk a jogszabályokat: csökkentjük a vezető testületek tagjainak számát, és ésszerű szinten rögzítjük a tiszteletdíjakat. Látták, mi történt? A vezetők elfoglalták a pozíciókat az elfogadott fizetésért, majd – a romániai szokás szerint – a jogszabályokat a saját érdekükben értelmezték, és három átlagbért, plusz három mozgóátlagot vettek fel, anélkül hogy bármi is változott volna a cég tevékenységében vagy eredményeiben. Ez a forma nélküli tartalom tipikus esete, amit még a vállalatirányításban is gyakorolunk.”

3. Hatékonyabb adóhatóság, kevesebb kifogás

Ilie Bolojan elismerte, hogy az adóhatóság (ANAF) nem működik megfelelően. A problémák:

• Az ANAF digitalizációja késik, ami lehetőséget ad az adócsalásra.
• A nagy adósságot felhalmozó cégek különböző trükkökkel (pl. követelésátruházással) kibújnak a fizetés alól.
• Sok ellenőrzés, de kevés kézzelfogható eredmény.

A tervezett megoldások:

• Korlátozott mandátum az ANAF vezetői számára.
• Jutalmazás az effektív beszedett összegek alapján, nem csak a kimutatott értékekre.
• Szigorúbb szabályozás a csődeljárások és követelésátruházások terén.

4. Egészségügyi kiadások – elszabadult költségek

Románia egyre többet költ egészségügyre, de a szolgáltatások minősége nem javul.

• 2024-ben: 73 milliárd lej.
• 2025-re: már most 77 milliárdot becsülnek, a tényleges szükséglet még nagyobb.

Miért?

• Magas bérek, teljesítménytől függetlenül.
• Fiktív vizsgálatok, túlzott elszámolások.
• Drága gyógyszerek, bár lennének olcsóbb, hatékony alternatívák is.
• Bőkezűen osztogatott pótlékok, jogi kiskapukon keresztül.

A megoldások:

• A bérek teljesítményhez és eredményekhez kötése.
• A pazarlás és indokolatlan kifizetések megszüntetése.
• A kórházak által elszámolt költségek valós ellenőrzése.

5. Közigazgatási reform

A helyi közigazgatás hatékonyabbá tétele elengedhetetlen.

• Vannak városok 1900 lakossal, mégis akkora személyzettel és bérekkel, mint egy nagyvárosban – új személyzeti normák jönnek.
• A polgármesteri hivataloknak jobban kell behajtaniuk a helyi adókat – aki nem fizet, az nem kap állami támogatást.
• A szerencsejátékokat decentralizálják: a helyi önkormányzatok döntik el, hol működhetnek ilyen egységek.
• Az elhagyott földterületek az önkormányzatokhoz kerülnek, beruházási célra.
• A közalkalmazotti bérek felső határhoz kötődnek, valós teljesítményértékeléssel.

6. Különleges nyugdíjak és nyugdíjkorhatár

A korai nyugdíjazás, különösen az igazságszolgáltatás területén, súlyos probléma:

• A bírák 48 évesen mennek nyugdíjba, az utolsó fizetésüknek megfelelő nyugdíjjal.

A javaslatok:

• A szolgálati idő meghosszabbítása a nyugdíjhoz.
• Az életkori küszöb közelítése az általános 65 éves nyugdíjkorhatárhoz.
• A nyugdíj kiszámítása a nettó, nem pedig a bruttó fizetés alapján.

7. Ami következik

Ezek az intézkedések csak a kezdet – hangsúlyozta Ilie Bolojan:

• Politikai stabilitásra van szükség a reformok végrehajtásához.
• Pénzügyi fegyelem és a populizmus elkerülése nélkül nem lehet haladni.
• Ha ezek a lépések most elmaradnak, az állam sokkal súlyosabb válságba kerülhet, és akkor sokkal keményebb intézkedések jönnek.