Nyílt levél Bákó megye prefektusához. A magyarosítási politika terjeszkedik

Articol disponibil în:

Tisztelt prefektus úr!

Mélységes aggodalommal és felháborodással vettük tudomásul a Bákói Prefektúra Intézményének a Dormánfalvi Polgármesteri Hivatal ellen indított keresetét, melyben megkérdőjelezik a keresztek és a román hősök emlékművének és sírkeresztjeinek jogosultságát az úzvölgyi nemzetközi haditemetőben.

Nem holmi technikai kérdéseken való fennakadás miatt küldjük ezt a nyílt levelet (amelyekről a dormánfalvi önkormányzat nyilatkozott), hanem három alapelvet szeretnénk előtérbe hozni.

Az első elv az, hogy az 1918-as Nagy Egyesülés megvalósításáért 1916 októberében, az első világháborúban, az úzvölgyi csatákban életüket adó román hősöknek történelmi joguk van arra, hogy az 1926-ban, a Román Hadseregtől, a Regina Maria Hősök Kultusza Hivatal által alapított úzvölgyi nemzetközi haditemetőben sírkeresztjeik legyenek, keresztény megjelölésű sírjuk legyen a többi nemzet elesett, és ebben a temetőben elhantolt katonáival együtt.

A második alapelv az, hogy a román állam intézménye, a Bákó megyei prefektúra, nem követheti és nem azonosulhat az RMDSZ és Magyarország által támogatott revizionista, autonómiakövetelő, románellenes politikájával. A két entitás, Románián belül és kívül is elkövetett lépései, amelyek célja az úzvölgyi temetőben emelt keresztek és emlékmű lebontása, a határok 1940-es önkényes Bécsi döntés szerinti újrarajzolási politikájának részét képezik. Ugyanakkor az 1940- es határokon belül eső területek Hargita megyében történő területi-adminisztratív költöztetése is cél. Hargita, Kovászna és Maros megyék révén akarják létrehozni az etnikai alapú autonómiával rendelkező ún. „székelyföldet”.

Ez a politika megcélozza a Békás-szorost és a szomszédos településeket is. A magyarosítás politikája, amely már Bákó megyében is érezhető, nemcsak településekre vonatkozik, hanem az úzvölgyi katonai temetőre is kiterjed, a történelem átírása céljából, amely ideológiai alapot szolgáltat egy bizonyos történelmi alapelv alapján a területi autonómiának. Ezzel a céllal távolították el 1994-ben az összes keresztény keresztet a magyaron kívül minden sírról az úzvölgyi temetőben. 600 keresztet állítottak kizárólag az Osztrák Magyar Hadsereg katonái számára.

A magyarosításnak ez a jelensége, amely magában foglalja a román jelenlét megszüntetését vagy minimalizálását, valamint a magyar paradigma kizárólagos bevezetését bizonyos történelmi és földrajzi területeken, ideértve a temetőket, különösen Erdélyben fordult elő. Egy ideje Bákó megye területén folyik a magyarosítási akció. Ilyen körülmények között feltesszük a kérdést: Kinek használ a Bákó megyei prefektúra, a román állam intézménye elleni peres eljárás, aminek végkifejlete lehet a keresztek és a román hősök emlékművének lebontása?

Prefektus Úr!

A Hősök Kultusza nem pereskedik. Sem a prefektúra, sem a kormány nem döntheti el, hogy a hősök hol haltak meg, csak a történelem dönt erről a tényről. És a történelem már több mint 100 évvel ezelőtt beszélt. Ha holnap, abszurditás vagy politikai tárgyalás, vagy akár bírósági határozat útján az úzvölgyi temető Dormánfalvától Csíkszentmártonhoz kerülne, eltörlődne a román hősök vére? Vajon a történelem valahogy megváltozna, a hősök már nem illenének a temetőbe? A temető nem csupán két település közötti vitaterület, hanem egy szent hely, egy áldozat és harc bizonyságtétele, az egységes, független és oszthatatlan nemzeti román államért. Önnek nem lett volna lehetősége ilyen megtisztelő funkcióban lenni ma, ha a román hadsereg nem ontja vérét Romániáért. Az ő keresztjeik jogosultságát akarja megtámadni? Ők, azok a katonabocskoros parasztok meghaltak az Úzvölgyében, történelmi joguk, hogy sírkeresztjük legyen.

Ezért alapította 93 évvel ezelőtt a temetőt a román hadsereg. És itt érkeztünk el prefektus úr a harmadik, és egyben legfontosabb alapelvhez: A keresztet nem szabad ledönteni, égbekiáltó bűn lenne!

Isten úgy segéljen!

A Calea Neamului Egyesület elnöke

Dr. Mihai Tirnoveanu