Kudarcba fulladt az erdélyi sajtó magyar átvétele: 29 millió eurót pazaroltak el és bezártak szerkesztőségeket

Articol disponibil în: Magyar Română

A budapesti kormány az elmúlt hat évben mintegy 29 millió eurót költött arra, hogy a magyar állam által finanszírozott Transylvanian Media Area Egyesület révén átvegye és fejlessze az erdélyi magyar nyelvű sajtót. A hatalmas befektetések ellenére a projekt kudarcba fulladt, a kiadványok többsége bezárt vagy drasztikusan leépült, a pénz egy része pedig visszakerült Magyarországra – derül ki a romániai független magyar kiadványok vizsgálatából, amelyet a Transtelex. idéz.

A Transtelex hangsúlyozza, hogy bár több milliárd forintot fektettek be egy fenntartható erdélyi magyar sajtó kiépítésébe, az eredmények kiábrándítóak: sok szerkesztőséget és lapot bezártak, sok újságírót elbocsátottak. Az UH.ro és a Magyar Hang vizsgálataiból kiderült, hogy a jelentős anyagi források ellenére a projekt nem érte el ambiciózus céljait.

A kudarc egyik meghatározó tényezője a médiatröszt rossz irányítása volt, amely a szerkesztők és újságírók kárára a tanácsadók és igazgatók magas fizetését részesítette előnyben. Demeter Szilárd projektvezető például számos jól fizetett tanácsadóval vette körül csapatát, miközben az újságírók fizetése szerény maradt. Figyelemre méltó példa Demeter felesége, Birtalan Andrea, aki médiatapasztalattal nem rendelkezve havi bruttó 43 419 lejes (nettó 5000 eurónak megfelelő) fizetést kapott a külső pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzserként.

A nyilvánvaló nepotizmus mellett a projektet extravagáns kiadások is jellemezték, amelyek kérdéseket vetnek fel. Hírhedt példa erre egy 6,2 literes motorral felszerelt Cadillac Escalade luxus terepjáró vásárlása, miközben a médiatröszt pénzügyi gondokkal küzdött, és elbocsátásokat hajtott végre a szerkesztőségekben.

Egy másik releváns eset Szentmártoni János, a magyar kormány volt helyettes államtitkárának esete, aki egy kiadvány főszerkesztőjeként havi 2000 és 2500 euró közötti fizetést kapott, annak ellenére, hogy nem ért el említésre méltó eredményeket.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az erdélyi sajtó fejlesztésére szánt pénzek egy részét Magyarországhoz kötődő cégeken keresztül visszacsatornázták Magyarországra. A Bethlen Gábor Alapból kapott pénzeket, amelyeket a romániai magyar sajtó fejlesztésére kellett volna fordítani, magyarországi cégekhez irányították át, anélkül, hogy jelentős helyi fejlesztések születtek volna.

Az erdélyi magyar sajtó helyzete 2023-ban jelentősen romlott, amikor a nyomtatott sajtótermékek többsége felfüggesztette működését, és az elbocsátások mindennapossá váltak. A kezdetben 170-190 alkalmazottat foglalkoztató médiatrösztből mindössze mintegy 40-et sikerült megtartani. Ugyanakkor a tröszt néhány legértékesebb vagyontárgyát, például a Rádió Gaga rádióállomást részben eladták egy romániai nagyvállalkozónak, ami kérdésessé tette az egyesület hosszú távú fenntarthatóságát.

A Transylvanian Media Area Egyesület 2018-ban jött létre, amikor megkapta első, 1,45 milliárd forintos támogatását a magyar kormánytól. A projektet Demeter Szilárd koordinálta, aki Orbán Viktor környezetében az erdélyi magyar sajtó megújítása érdekében egy erős médiatröszt létrehozásának gondolatát szorgalmazta. Bár az ígéretek kezdetben ambiciózusak voltak, a történet 2022 decemberében kezdett szétfoszlani, amikor az első tömeges elbocsátásokra került sor.

2018 és 2021 között mintegy 7,45 milliárd forint (20 millió eurónak megfelelő összeg) folyt be az erdélyi projektbe. A legtöbb helyi kiadványtulajdonost megkeresték ajánlatokkal, sőt egyesek azt állították, hogy megzsarolták őket, hogy eladják a lapjaikat. Az RMDSZ befolyással rendelkező kiadványoknak azonban sikerült kitartaniuk.

Egy másik ellentmondásos gyakorlat a helyi rádióállomásokkal kapcsolatos, ahol a tulajdonosok ingyen kapták a frekvenciákat a román államtól, majd nagy összegekért eladták azokat a médiakonglomerátumnak, ami kérdéseket vetett fel ezen ügyletek átláthatóságával kapcsolatban.

A magyar kormány ambiciózus terve, hogy erős erdélyi magyar sajtót hozzon létre, nagy kudarcnak bizonyult. A befektetett jelentős anyagi források ellenére az eredmények elmaradtak a várakozásoktól, és a romániai magyar sajtó jövője továbbra is bizonytalan, miközben a szerkesztőségek leépítése vagy bezárása folytatódik.