A Madrigál Kamarakórus Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában vendégszerepel

Articol disponibil în: Magyar Română

Az „In memoriam Bakfark Bálint (Valentin)” koncert keretén belül július 17- én 19:15 órakor Csíkszeredában a Mikó várban, július 18- án 19:00 órakor a sepsiszentgyörgyi Központi Református templomban fellép a „Madrigál- Marin Constantin” Nemzeti Kamarakórus, a Codex régizene együttes és Kónya István magyarországi lantművész. A belépés ingyenes!

Műsoron

Francesco Landini (1325–1397): Ecco la primavera

Pierre Sandrin (1490–cca. 1561) / Bakfark Bálint: O combien est

Jaques Arcadelt (1507–1568) / Bakfark Bálint: Si grand’ è la pietà

Josquin des Prez (cca. 1450–1521): Faulte d’argent

Pierre Sandrin (1490– cca. 1561): Doulce memoire

Diego Ortiz (1510–1570): Recercada primera et Recercada segunda sobre la cancion “Doulce Memoire”

Bálint (Valentin) Bakfark: Fantasia IX

Orlando di Lasso (cca. 1532–1594): Veni in hortum meum

Rogier Pathie (cca. 1510–cca. 1564): D’amours me plains  Philippe Verdelot (cca. 1480–cca. 1530): Ultimi mei sospiri  Thomas Crécquillon (cca. 1505– cca. 1557): Un gay bergier Richardo Rogniono (cca. 1550–1620): Ung gay bergier

Chorea – Báthory tánc (Zwickau, sec. XVI)

Passamezzo Ongaro (Nürnbergi kézirat, 1600 k.)

Hans Newsiedler (1504 k.–1563): Nach willen dein (Paul Hofhaimer után, 1536)

Hans Newsiedler (1504 k.– 1563): Der Künigen Tantz (1536) Mikes Kelemen tánca – Balleta – Lapoczkás tanc – Tancz – Messias iam venit (Kájoni Kódex, 1687 előtt)

Hans Leo Hassler (1564–1612): Tanzen und springen (Lustgarten neuer teutscher Gesang Nürnberg, 1601)

„Madrigál- Marin Constantin” Nemzeti Kamarakórus

Karvezető: Anna Ungureanu

Másod karvezető: Cezar Verlan

Codex együttes:

Ignác Csaba Filip- fuvola

Szabó Éva- fuvola

Kovács László- fidula

Kovács Éva- rebek

Adorján Csaba- fidula

Lázár Zsombor- fidula, cselló

Szőgyör Árpád- viola da gamba, nagybőgő

Kónya István- lant

Bakfark Bálint (Brassó, 1506 k. – Padova, 1576) korának ünnepelt lantvirtuóza és Európa-szerte ismert zeneszerző volt. Kizárólag lantra komponált, de műveinek nagy része elveszett. A főrendiek kitüntető figyelmét és kegyét élvezte, költők versben dicsőítették. Lengyelországban legendák övezték alakját. A nagy lengyel reneszánsz költő Jan Kochanowski két verssel tisztelgett előtte. A lengyeleknél máig él a „Bakfark után nyúl a lanthoz” mondás, amellyel azt az embert illetik, aki tehetség és szakértelem nélkül fog hozzá valamihez. Kora gyakorlatának megfelelően számos madrigált írt át lantra, melyek előadása a jelenkori lantosok számára is komoly technikai kihívást jelent. A műsor Bakfark lantra írt műveiből mutat be néhányat, valamint elhangzanak korának híres zeneszerzői által komponált madrigálok eredeti, énekes változatban a Madrigál Kamarakórus előadásában, majd azok lantátiratai Kónya István lantművész tolmácsolásában. A művek ún. diminúciós hangszeres variációit a Codex együttes mutatja be. Az első dal (Ecco la primavera) a tavalyi George Enescu Nemzetközi Fesztivál nyitószáma, mely egyben a Madrigál Kamarakórus és a Codex együttes első együttműködése is volt. A műsor végén a Kájoni- kódex négy ritkán játszott darabja, Bakfark Bálint néhány kortársának lantra írt műve, továbbá a fesztivál mottóját adó Hassler-madrigál, a „Tanzen und springen” hangzik el.

A Madrigál Kamarakórus Románia legelismertebb hivatásos kórusa, a hazai és a nemzetközi zenei élet emblematikus szereplője. Több mint 4100 alkalommal léptek fel a világ különböző helyszínein, így fokozatosan az ország egyik szellemi védjegyévé vált az 1963-ban Marin Constantin karmester által megalapított énekegyüttes. 2003-ban a kórust Románia Elnöki Hivatala a Kulturális Érdemrend Parancsnoki Fokozat elismeréssel tüntette ki. 2014 óta a kórus megalapítója emlékének tiszteletére a Madrigal – Marin Constantin Nemzeti Kamarakórus hivatalos nevet viseli. A Madrigál Kamarakórus 1964 óta megszakítás nélkül jelen volt a George Enescu Nemzetközi Fesztiválon, ahol 2015-ben kimagasló sikert ért el az egyházi és világi műveket felsorakoztató Ars Nova és reneszánsz – Guillaume Machaut balladáitól Claudio Monteverdi madrigáljaiig című műsorával. 2015 szeptemberében a Dresdner Kunstfest nemzetközi fesztiválon is felléptek. madrigal.ro

A Codex régizene együttes 1996 őszén alakult a Brassói Transilvania Egyetem zene szakos tanáraiból és hallgatóiból. Céljuk a XV-XIX. századi európai műzene megszólaltatása korhű hangszertípusokon és korhű előadási stílusban, folytatva ezáltal a brassói Cantus Serenus barokk zenei együttes gazdag hagyományát. Az együttes tagjai nemzetközi mesterkurzusokon tanultak európai nagy zeneközpontokban: Innsbruck, Utrecht, Karlsruhe, Basel, Budapest. Repertoárjuk: XVI-XX századi erdélyi és magyar műzene (Reilich, Sartorius, Honterus, Kájoni kódex, Balassi dalok, Pálóczi dalok, Szentgyörgyi kézirat, Martonffy István kézirata, Rózsavölgyi, Tormássy, Bihari, Bartók művek); kelet-európai zene (Vietoris kódex, Apponyi kézirat, Lőcsei kézirat stb.); korabarokk olasz muzsika (Castello, Cima, Frescobaldi stb.); francia barokk zene (Hotteterre, Marais, Boismortier etc.); olasz barokk zene (Vivaldi, Albinoni, Corelli etc.); német barokk zene (Telemann, Haendel, Bach etc.). 2015- ben léptek először színpadra a Madrigál Kamarakórussal a „George Enescu” Nemzetközi Fesztiválon. codexensemble.ro

A projekt támogatója a Nemzeti Kulturális Alap. Támogatók: Hargita Megyei Kulturális Központ, Csíki Kamarazenekar, Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Georgius Egyesület, Balassi Intézet Bukarest.

Forrás: stiri.covasnamedia.ro