Asztalos Csaba: Magyarország közvetett módon veszi át a román állam feladatait, és nemzeti identitást épít a Kárpát-medencében, amely átlép az államhatárokon

Articol disponibil în: Magyar Română

A Szabad Európának adott interjúban Asztalos Csaba (45), az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a regionális egyensúlyhiány veszélyéről szól a közlekedési infrastruktúra hiányában és Erdély gyorsabb fejlődéséről, valamint arról, hogy Magyarország milyen intézkedéseket hoz Románia helyett az erdélyi magyarok számára.

Szabad Európa: Közép- és hosszú távon Románia valószínűleg egyre inkább vonzza a külföldi munkavállalókat. A román állampolgárok, függetlenül az anyanyelvüktől, milyen mértékben vannak felkészülve az ilyen típusú jövőre?

Asztalos Csaba: „Ha figyelembe vesszük az elmúlt években elvégzett közvélemény-kutatásokat, a tavalyi IRES országos felmérés azt mutatja, hogy a román társadalom meglehetősen erős sztereotípiákkal és előítéletekkel rendelkezik a külföldiekkel, a migránsokkal szemben. A megkérdezettek 68% -a nem bízik a külföldi bevándorlókban, azaz a harmadik országbeli állampolgárban, és több mint 50% -uk tartaná a migránsokat a határon, bár Romániában nem voltak bevándorlók, nem volt migrációs problémánk volt, bár az EU-ban vagyunk, mert még mindig tranzitállam vagyunk. ”

Szabad Európa: Az Erdélyben működő Magyar Szövetség, amely az RMDSZ egykori radikálisaiból áll, és nem csak belőlük, kérte, hogy mondjon le a ditrói botrány kapcsán tett nyilatkozata miatt, amikor megemlítette Budapest bevándorlásellenes propagandáját.

Asztalos Csaba: „Ez a szabad véleménynyilvánítás része volt, amivel rendelkezik minden formáció és minden polgár Romániában. Amennyiben nem lesz már támogatottságom, más munkaerőpiacra lépek. Azt hiszem itt elvégeztem a munkámat, a nyilatkozataim a mandátumom határain belül voltak, és továbbra is fenntartom őket.”

Szabad Európa: Nehezedik-e nyomás önre a magyar közösség részéről vagy más területről?

Asztalos Csaba: „Február 4-én töltöttem mandátumom 15. évét az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökeként és elmondhatom, hogy egész idő alatt léteztek nyomások különböző látható és láthatatlan területekről, ami ezt a funkciót, és általában az intézményt illeti”.

Szabad Európa: A románok mintegy 50 százaléka nem bízik meg a magyarokban, és többségük gyanakvóan figyeli, hogy Magyarország hogyan segíti az erdélyi magyarokat. Lehet ez ürügy egy jövőbeli konfliktusra?

Csaba Asztalos: „Remélem, hogy nem, de természetesen a romániai kollektív gondolkodásmódban a magyar mindig veszélyként jelent meg, és a bizalmatlanság eleme folyamatosan kifejezõdik. 1989 előtt a nemzeti kommunizmust a veszély ezen elemére építették. Hiányzik a történelmi megbékélés. Mindig azokat a történelmi eseményeket használjuk, amelyek hasznosak nekünk, az egyik közösségnek vagy a másiknak, nem sikerült elnézést kérnünk a történelem során egymás ellen elkövetett megítélhető tényekért és gyakorlatilag a román-magyar párbeszéd Románia EU-ba történő integrációja után megszűnt. Ha általában a társadalmat nézzük, akkor látjuk, hogy eltűntek azok a terek, ahol a magyarok és a románok találkozhatnak: a játszóterek, a terek, ahol szocializálódhatnak. Mert csak párbeszéd és napi szocializáció révén lehet legyőzni vagy lebontani ezeket az előítéleteket és sztereotípiákat ”.

Szabad Európa: Arra gondol, hogy a közös tér hiánya miatt már előirányzott a magyar közösség elszigeteltsége?

Asztalos Csaba: „Számos ok vezethet legalább ehhez az észleléshez. Szociológusok, elemzők, akik az utóbbi időben beszéltek, vagy arra a következtetésre jutottak, hogy a távolság a két közösség között megnőtt. ”

[…]

Szabad Európa: Vagyis azt akarja mondani, hogy a magyar állam kiegészíti azt, amit a román állam nem tesz meg az erdélyi magyar kisebbség számára?

Asztalos Csaba: „Sok területen. Kértük a magyar egyetemet, és nem kaptuk meg. Így a magyar állam létrehozta a Sapientia Egyetemet; Magyar nyelvű televíziót kértünk. Nem kaptunk. Így jött a magyar állam és médiaegységeket hozott létre. Kértük, hogy a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemen legyen magyar oktatás is.

[…]

Szabad Európa: Két érdekes kérdést vetődik fel. Az első az, hogy a magyar állam átveszi a román állam feladatait az erdélyi magyar közösség életszínvonalának emelése érdekében. Meddig lehet elmenni ebben a helyettesítésben?

Asztalos Csaba: „A rokoni állam, Magyarország, nem úgy közelíti meg, mintha bizonyos feladatokat vállalna, valójában ezt a témát nemzeti stratégiának tekinti, amelyet 2011-ben fogadott el.”

Szabad Európa: De így van. Átveszi a román állam feladatait.

Asztalos Csaba: „Pontosan, közvetett módon veszi át a román állam feladatait, és nemzeti identitást épít egy olyan területre, azaz a Kárpát-medencébe, amely túlmutat az államhatárokon. Nem csak Romániában. Ugyanígy tesz Szerbiában, Vajdaságban, amely a közösség számára jótékony dolog. Mivel a társadalmi jogokat is átadja, úgy érzi, hogy identitást építenek. Milyen hatásai vannak az állampolgárság állapotára, az kezd láthatóvá válni: a közösségek közötti távolság növekszik- az állampolgársági állam. Itt, az álláspontom szerint, ismét, meddig lehet menni? Ameddig megengedett. ”

[…]

Az Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökével készült teljes interjú itt olvasható.