Borboly Csaba: „Egy jogállamban, amikor nem tartják be a törvényeket, intézkedni kell!”

Articol disponibil în: Magyar Română

Borboly Csaba: A közös múlttal rendelkező Úzvölgye büszkeség helye lehet gyermekeinknek, arra nézve, ahogyan egymást tiszteljük. A nulla pont ahhoz, hogy sikerüljön valamit megoldani 2023. június 30.

Hargita Megye Tanácsának székházában július 10-én, hétfőn a július 8-i úzvölgyi temetőben kialakult helyzet témájával tartottak sajtótájékoztatót, amelyen részt vett Hajdú Gábor RMDSZ képviselő, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, és Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere.

Leírhatatlannak, törvénytelennek minősítette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a szombati, július 8-i akciót, tekintettel arra, hogy az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt építőteleppé alakították, a hősök sírjait meggyalázták.

„Jogállamban a törvényt tiszteletben kell tartani. Nem bújhatunk el, hanem jelen kell lennünk, hogy hangsúlyozzuk a törvény betartását. Minden nemzetnek joga van halottairól olyan helyen emlékezni, amely megadhatja nekik a kellő tiszteletet. A szombati akció a hősök temetőjét építőteleppé változtatta, ez bűncselekmény. A bűnösöket meg kell büntetni. Úzvölgye, amelynek közös történelme van, büszkeség helye lehet gyermekeink számára, mert úgy döntöttünk, hogy tiszteljük egymást. Szerintem ennek az országnak a többségi polgárai, a románok azt várták volna, hogy szombaton a rendfenntartó erők megmutatják a törvény tiszteletben tartását. A rendészeti beavatkozás nem lehet politikai döntés, és ennek az országnak minden polgára szeretné, ha megállítanák azokat, akik bűncselekményeket követnek el. A románoknak látniuk kell ebben az országban, hogy a törvényeket alkalmazzák, és ha azokat nem tartják be, akkor meg kell tenni az intézkedéseket” – hangsúlyozta a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Az elnök ugyanakkor nagyra értékelte a június 30-i pillanatot mint kiindulópontot, amikor a két megye, Hargita és Bákó képviselői a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel együtt az úzvölgyi konfliktus feloldásához és az együttműködés biztosításához elhatározták, hogy a temetővel kapcsolatos döntéseket közös megegyezéssel, azon államok nemzetközi egyeztetésével kell meghozni, amelyeknek hősei az úzvölgyi temetőben nyugszanak.

„Azt akarjuk, hogy a június 30-i megállapodást a gyakorlatba is átültessék, mert amíg nem kerül gyakorlatba, addig minden szélsőséges, minden bűnöző megtalálja a lehetőséget, és nem lesz becsületünkre sem népként, sem országként. Az illetékes szerveknek lépéseket kell tenni, a felelősöket felelősségre kell vonni, és vissza kell állítani a június 30-i állapotot. A nulla pont, hogy valamit meg tudjunk oldani, a 2023. június 30-i dátum. Ha onnan indulunk, akkor béke és nyugalom lesz” – tette hozzá Borboly Csaba.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere csalódottságának adott hangot a szombati tettek miatt, és nagyra értékelte, hogy június 29-e után, amikor a dormánfalvi városháza végrehajtotta a Bákói Fellebbviteli Bíróság jogerős polgári ítéletét, a közösség úgy érezte, hogy a törvényeket tiszteletben tartják.

„A csíkszentmártoniak végtelenül sajnálják, hogy ismét vitatkoztunk az elesettek holttesteiről. Június 29-én a helyszínen megnyugodtam, hogy olyan államban élünk, ahol tiszteletben tartják a törvényeket. Szombaton mindazok, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, elszomorodtunk és dühösek voltunk, hogy végül egy temető miatt veszekedtünk, ahol 100 éve pihennek a hősök. Június 30-án elhatároztuk, hogy megbeszéljük azokat a megoldásokat, amelyeket a hőseiket itt eltemető nemzetközi testületek jóváhagynak. Ezt a megközelítést a szombati akció megszakította” – hangsúlyozta a polgármester.

Borboly Csaba támogatására a konferencián jelen volt Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere és Hajdú Gábor, RMDSZ képviselő:

„Nyilvánvaló, hogy ami július 8-án, szombaton történt, az nagyon szomorú esemény, nemcsak helyi közösségünk történetében, hanem Románia december utáni történetében is. Nem nagyon hasonlít egy civilizált, demokratikus társadalom képére, ahol a jogállamiság áll fenn. Nem annyira az a kérdés, hogy utak mellé, magán- vagy közterülethez tartozó földek mellé kerülhetnek-e emlékkeresztek, hanem egyes sírhantokon történt abszolút brutális beavatkozásról van szó, ami nem megengedett. Függetlenül attól, hogy abban a sírban holtan nyugszik egy magyar, román, osztrák, olasz vagy német származású katona. Ahogyan nem szabad ilyen brutálisan beavatkozni Mărășești, Predeal, Ojtoz sírjainál, úgy az úzvölgyi temetőben található síroknál sem szabad ilyen brutálisan, civilizálatlanul, illegálisan beavatkozni. Felháborodásunknak adunk hangot, mert ez egy olyan fellépés, amely egyrészt szembemegy közösségünkkel, de a jogállamisággal is. A szervek szerepe a törvényben meghatározottak szerint nem csak a felügyelet, hanem a beavatkozás is, ha bűncselekmények vagy törvénytelenségek történnek. A katonasír szent dolog, és ha valaki illegálisan, brutálisan, fúróberendezéssel beavatkozik ezeken a sírokon, függetlenül az illető katona nemzetiségétől, egyenruhájától, a csendőr kötelessége beavatkozni és abbahagyatni az akciót. Mindannyiunknak joga van megemlékezni, mindannyiunknak joga van istentiszteleteket tartani, mindannyiunknak joga van imádkozni katonáinkért, de jogunk csak a törvényi kereteken belül van. Törvényes eszközökkel mindent megteszünk annak érdekében, hogy a résztvevőket és a törvénytelenségeket elkövetőket felelősségre vonják” – hangsúlyozta a képviselő.

Hargita Megye Tanácsának az Úzvölgyi Nemzetközi Katonatemetővel kapcsolatos akcióiról itt talál további információt: https://uz.hargitamegye.ro/ .

• forrás: Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája