Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.

Mennyire hatékony Románia gazdasága, és valójában milyen információkat terjeszt az EU-ellenes propaganda a közösségi oldalakon?

 

Tények kontra félretájékoztatás

Számos, a közterületen elterjedt információ alátámasztja, hogy Románia már nem termel semmit, mert bezárták a kommunista gyárakat, és ilyen körülmények között fogyasztói nemzetté vált.

A közösségi médiában és a vitákban minden kritikus megközelítés nélkül szórják a közhelyeket, de senki sem ül le elemezni az információkat és az adatok széleskörűségét, pedig az információ kéznél van. Ha megtenné, azonnal rájönne, hogy a kijelentésnek teljesen ellentmond a valóság.

Egy egyszerű összehasonlítás: 1989-ben az éhező és fázó Románia teljes exportjának értéke 10,5 milliárd dollár volt. Az exportra fordított erőfeszítés óriási volt, amit a románok keményen megfizettek a rendkívül alacsony életszínvonal és a 6 napos munkahét révén. 2007-ben, Románia EU-csatlakozásának évében az export értéke valamivel meghaladta a 13 milliárd eurót. Összehasonlításképpen: 2021-ben az ország exportja meghaladta a 68,6 milliárd eurót, lakossága pedig 3 millióval kevesebb volt, mint 1989 előtt.

Ha kibővítjük az összehasonlítást egy másik, EU-n kívüli országgal, például Szerbiával, amely 1990-ben sokkal “nyugatibb” volt, mint Románia, nettó magasabb életszínvonallal, ismét nagy különbségeket fedezünk fel. Románia GDP-je 2021-ben 284 milliárd dollár, Szerbiaé pedig 63 milliárd dollár volt.

Figyelembe véve, hogy Szerbia kisebb ország, ugyanerre a mutatóra juthatunk, egy főre számítva: Romániában 2021-ben 14.795 dollár volt az egy főre jutó bruttó hazai össztermék, a szomszédos országé pedig 9.178 dollár volt a countryeconomy.com adatai szerint.

Arról is lehetne vitatkozni, hogy Szerbia háborún ment keresztül az elmúlt 30 évben, de ez csak egy másik szempontot mutat: a béke és a stabilitás más fontos „vívmányokat” jelent a közösségi blokkban.

Az összehasonlítás kiterjeszthető más, az EU-n kívül maradt, vagy akár Oroszország befolyási övezetében maradt országokra is, például Fehéroroszországra, amelynek GDP-je 2021-ben elérte a 68 milliárd dollárt (alig több mint 7000 dollár/fő).

Románia fejlődése nyilvánvaló, és nagy valószínűséggel nem a sikeres politikai vagy adminisztratív irányításnak tulajdonítható, hanem inkább az európai kontextusban elért haladásnak, a finanszírozásnak és a nyugati országok befolyásának.

2007-től mostanáig csak a Regionális Fejlesztési Ügynökségeken keresztül az európai forrásokhoz való hozzáférés és azok megvalósítása több mint 16 ezer projekt finanszírozását eredményezte, amelyek révén mintegy 80 ezer munkahely jött létre. Ezek a projektek ma a legtöbb közintézmény korszerűsítési és bővítési munkálataiban, vízellátásban és szennyvízelvezetésben, hulladékgazdálkodásban, turizmusban, humánerőforrás- és szakmai képzésben, helyi és regionális közúti infrastruktúrában, oktatási egységekben az óvodáktól az egyetemekig, kórházakban, idősközpontokban, vészhelyzetekben, mikrovállalkozások, kkv-k, üzleti támogatási struktúrák és városfejlesztésben láthatók: mobilitás, revitalizáció.

Konkrétabban számszerűsítve, az európai források felhasználásának eredményeként azok a mutatók, amelyek képet alkothatnak a jelenlegi fejlettségi szintről, legalábbis a Központi régió hat megyéjében, amelynek részei vagyunk (Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben), a 20 évvel ezelőttihez képest ezek:

– A GDP/lakos, regionális szinten standard vásárlási paritáson kifejezve több mint 4-szeresére nőtt a 2000-2020 közötti időszakban (a 2000-es kb. 5000 euró/helyről 2020-ban 20.100 euró/helyre), és ehhez képest az EU-27 átlagához képest ez a mutató ugyanebben az időszakban 27%-ról 67%-ra nőtt.

– Az átlagos nettó fizetés regionális szinten 7,5-szeresére nőtt 2000 és 2022 között (a 2000-es 100 euróról körülbelül 745 euróra 2022 júniusában)

– Régió szinten 12%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma a 2000-2022 közötti időszakban a lakosság számának csökkenése és a munkaerő egy részének elvándorlása ellenére. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliségi ráta a 2000. évi 10,7%-ról 2022 közepére 2,5%-ra csökkent.

– A közvetlen külföldi befektetések (FDI) jelentősen hozzájárultak a gazdasági növekedéshez, az FDI egyenlege a 2003-2021 közötti időszakban 14-szeresére nőtt, és elérte a 8,8 milliárd eurót.

– A Központi-régió éves exportvolumene 8-szorosára nőtt a 2001-2021 közötti időszakban, megközelítőleg 11 milliárd eurót ért el.

– A munkatermelékenység regionális szinten a 2007-es EU-átlag körülbelül 44%-áról 68%-ra nőtt az EU-27 átlagához képest 2020-ban, ami összevethető a Szlovákia, Lengyelország, Görögország és Portugália régióiban regisztrált munkatermelékenységgel, stb.

De az EU-témával kapcsolatos félretájékoztatás nem szűnik meg. Különböző szinteken zajlik, hatékonysága pedig abból adódik, hogy a célközönséghez igazodik. A mögötte álló stratégia professzionális és összetett, pontos témákkal, képvektorokkal és a közösségi média algoritmusainak manipulálásával.

Ebben az összefüggésben úgy tűnik, hogy a romániai intézmények nincsenek felkészülve ezzel foglalkozni, és talán nem is akarnak, tekintettel arra, hogy országos szinten nincsenek koherens stratégiák az ilyen típusú propaganda leküzdésére.

Ugyanakkor mindannyiunk felelőssége, hogy kiszűrjük az olvasott információkat, hogy felismerjük, mikor a címek valójában csak egy webhely vagy fiók próbálkozásai, hogy rávegyenek a rákattintásra minket, hogy megkülönböztessük a ’90-es évek előtti csendes idők nosztalgiáját korunk versenyforgatagától, ami mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy fejlődjünk és tágítsuk látókörünket a jóléti szint nyilvánvaló növekedése felé. Talán a félretájékoztatás és a helyes tények jobb megértése és megkülönböztetése érdekében az segítene, ha belebújnánk az információt közvetítők „bőrébe”, és megnéznénk, mi a céljuk, mennyire őszinték, tájékozottak, valódiak.

***

A Europe Direct Central Region projekt keretében készült anyag a félretájékoztatás leküzdésére.




Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.