Miért választják a magyar nemzetiségű diákok a román nyelvű középiskolákat? Egy statisztika tanár magyarázata

Articol disponibil în: Magyar Română

Székelyföld egyes területein vannak magyar nyelvű óvodák, ahol az összlétszám meghaladja a településen élő magyarokét, ami arra utal, hogy a románok is oda íratják gyermekeiket. De az életkor előrehaladtával a romániai magyar nemzetiségűek kezdik a román iskolát választani, megugrott a középiskolai beiratkozások száma.

A magyarázat az országos vizsgaeredményekben rejlik, amelyek jobbak a román tannyelvű iskolákban – mondja Csala Dénes statisztikakutató, a nagy-britanniai Lancaster és a kolozsvári Babeș Bolyai Egyetem professzora a scoala9-nek, ugyanakkor nő azok száma is, akik a budapesti középiskolai vagy egyetemi tanulmányokat választják, az EU-csatlakozás előtti időszakhoz képest.

Csaknem 160 ezer diák tanul magyarul Romániában az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A budapesti székhelyű Diaszpóra Kisebbségkutató Intézet nemrégiben végzett tanulmányában a professzorok olyan trendeket fedeztek fel, amelyek felkeltették a figyelmüket.

„Úgy vesszük észre, hogy a magyar óvodába járó gyerekek aránya magasabb, mint a magyar lakosság aránya az adott népességben. Vannak tehát olyan családok, akik román családként regisztráltak a népszámláláskor, de a gyerek magyar óvodába jár. Általában ez inkább azokon a településeken fordul elő, ahol vegyes a lakosság, de ezt a tendenciát látjuk” – mondja Csala Dénes, az egyik kutató.

Aztán az életkor növekedésével az arány szűkül. „Általános iskolai szinten ez az arány nagyjából megegyezik a helyi lakosságéval, de az elemi iskola, az általános iskola után és inkább a középiskolában ez az arány alacsonyabb a népességnél” – mondja a kutató. Vagyis a magyar fiatalok a román középiskolákat választják.

„Általában még a vegyes lakosságú helyeken is jobb képességi és érettségi átlagot érnek el a román iskolák. Tehát ez lehet egy indok, a teljesítmény szempontjából” – magyarázza az előadó.

A tanulók több mint 75%-a tett idén érettségi vizsgát, ehhez legalább 6-os átlagot szükséges elérni a teszteken. Hargita és Kovászna megyékben mindössze 69 százalék volt az átmenési arány, azon megyékben, ahol a lakosság többsége magyar nemzetiségű.

A másik lehetséges magyarázat pusztán matematikai: „A középiskolai oktatás szintjén biztos, hogy ha valaki 30-40 ezer lakosnál nagyobb városokba megy, akkor a magyar diákok aránya a teljes oktatási rendszerben messze a lakossági arány alá esik.”

Budapest a tanulók 20%-a számára közelebb van, mint Bukarest

Ugyanakkor – különösen az EU-csatlakozás után – más évekhez képest egyre több a magyar középiskolát és főiskolát választó nemzetiségi fiatal. „Én Csíkszeredából származom, Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről, olyan városokból, ahol nagyobb a magyar lakosok aránya, szerintem valahol 10-20% között lenne azoknak a fiataloknak az aránya, akik magyarországi egyetemet választanak. Viszont az én időmben, én Magyarországon jártam egyetemre, 5% körül volt az arány” – mondja a kutató.

A határ menti kisebbség közül is sokan magyar iskolába küldik gyermekeiket, akik ingáznak. „Nem tudom, hogy ez előny vagy hátrány az egyetemi vagy életbeli teljesítmény szempontjából, de főleg a határon élők választják ezt a lehetőséget” – mondja.

Román nyelv, magyar gyerekeknek másképp tanítva

Vajon a román nyelv és a tanítás módja ok erre a választásra? Politikai szinten is vitatott téma, de a székelyföldi román tanárok körében is.

„Azt hiszem, ez egy kicsit bonyolultabb. A magyar lakosság számára az anyanyelv a magyar, de mégis Romániában élünk, és kultúránk nem tisztán magyar kultúra, hanem a román és a magyar kultúra keveréke. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy a tanulás sem lehet olyan, mint egy magán idegennyelv-tanfolyamon” – véli a kutató.

„Szerintem jobb eredményeket érnénk el, ha a magyar diákok számára megkülönböztetnék a román nyelvet a románoknak tanított román nyelvtől, és esetleg külön tantárgy is lehetne. Mivel a nyelvtanulás technikái eltérőek az anyanyelvi beszélők számára, van egy nulladik lépés.” –  Csala Dénes, statisztikakutató.

Sok magyar diák számára nehéz megtanulni románul, mert a tanárok azt feltételezik, hogy az első osztályba érve „már hét éve beszélnek románul otthon, és ez nem így van a magyar gyerekeknél” – mondja Csala.

forrás: scoala9.ro