Feljegyzések a gyergyóvárhegyi népi gyógyászatról, Hargita megye (II)
Articol disponibil în:
Magyar 
Română
Beszélgetés Doina Dobreanuval
Doina Dobreanu, a Hargita megye északi részén fekvő gyergyóvárhegyi tanár, publicista és néprajzkutató ma is szívesen emlékszik vissza és alkalmazza a gyakorlatban az édesanyjától, Ioana Dobreantól (sz. 1925) és anyai nagyanyjától, Ana Poptól (sz. 1885) örökölt népi gyógyászati tanításokat. Már néhány rövid beszámolóból is sok értékes információt tudhatunk meg arról, hogyan védekeztek a falu lakói a betegségek ellen, hogyan kezelték magukat vagy ápolták külsejüket, csak azt használva, amit a természet kínál.
Doina Dobreanu így emlékszik vissza: „A lázat vízből és ecetből vagy savanyú tejből készült borogatással enyhítettem; anyám a talpamat petróleummal kente be és a kályhán melegítette, majd zoknit húztam és lefeküdtem. Köhögésre a mellkasomra egy zsírral bekent és jól felmelegített füzetlapot tett, amire egy gyapjúkendőt húzott. Egy zacskó felmelegített só is javallott. A meleg lábfürdők és inhalációk stroh- vagy szénavirággal, a sós vízzel való gargalizálás elengedhetetlen volt. Égési sérülések esetén nyers burgonyaszeletekkel borogatást tettünk, az elsősegély kenőcs pedig tojásfehérje volt.
Torokfájásra meleg főtt burgonyából vagy meleg puliszkából készült borogatást ajánlottak. A bőrirritációkat kukoricaliszttel, a cipő okozta sebet vagy méhcsípést útifűvel vagy az illatos boldogasszony tenyere nevű növénnyel gyógyították. Manapság már sehol sem látom… A bojtorján leveleit napszúrás ellen használták a fej védelmére vagy az ízületi fájdalmak enyhítésére, borogatásként használták. Emlékszem ezekre a gyógymódokra, mert rajtam is kipróbálták őket.
Nagyanyám mindenféle gyógymód receptjeit ismerte, nagyon ügyes volt: tudta, hogyan kell csontot helyretenni ficam esetén, hogyan kell borjút és malacot világra segíteni, hogyan kell disznót herélni… A rándulásokat ügyességgel, türelemmel és bátorsággal oldotta meg, meleg vízzel és szappannal masszírozva, tapintással és az elméje szemével követve az ízületet.
C.M. Oltean – Mit használt az arcbőr tisztítására és karbantartására?
Doina Dobreanu – Nagymamám úgy ápolta az arcbőrét, hogy időről időre szappannal és búzakorpával lemosta, majd frissen fejt tehéntejhabbal puhította. A kezét vízzel, szappannal és kukoricaliszttel tisztította.
C.M. Oltean – A foghigiéniáról, a fogfájás vagy a foggyulladás enyhítésére mit használtak?
Doina Dobreanu – Mindennek, ami a paraszti konyhában létezett, terápiás haszna is volt! Apám varrógépcérnával tisztította a fogait, nedves mutatóujjával sóval vagy szódabikarbónával mosott fogat, és kiégett szénből származó, zúzott szénporral fehérítette a fogakat, szintén az ujjával. Én is kipróbáltam. Ellenezte a kémiai fogkrémeket. Hetvenévesen halt meg úgy, hogy az összes foga a szájában volt, és soha nem járt fogorvoshoz. (…)
Ötödik osztályban kaptam először antibiotikumot mandulagyulladásra. Az 1950-es években még nem voltak antibiotikumok. Könnyen meg lehetett halni tüdőgyulladásban. Nem volt egészségügyi szesz. Ha volt egy kis sebed (mondjuk egy ujjadon), apám tiszta vízzel kimosta a sebet, sót vagy petróleumot tett rá. Ha megvágták magukat, a vérzést kenyérbéllel állították el, nem volt steril kötszer. Aztán egy útifű levelet tett rá, egy csík tiszta ruhát, és cérnával összekötötte. (…) Apám a juhok körmeit tavasszal, mielőtt a juhnyájba küldte volna őket, késsel megtisztította, majd petróleumba mártotta, hogy fertőtlenítse. Lám, a petróleum és a só is fertőtlenítőszer volt!
Tisztaság a háztartásban…
Doina Dobreanu – Húsvéti böjt idején anyukám az összes edényt bükkfa lúgban főzte ki. A kormot lúggal, csalánnal és finom homokkal tisztította le az edényekről.
A fapadlót meleg vízzel, szappannal (vagy a szappanfőzésből félretett lúggal) mosta, kefével jól lesikálta, majd zabszalmában főtt vízzel öblítette le, hogy a padló sárgás színt kapjon.
A ház belső falait is évente meszelték fertőtlenítés céljából.
A vászonból, kenderből és pamutból készült ágyneműt és törölközőket szappannal mosták, majd fenyőfa lúgban főzték ki. Ez egyúttal fehérítés és fertőtlenítés is volt.
Mindezeknek a tevékenységeknek tanúja voltam, vagy ténylegesen részt vettem bennük. Így éltem, így nőttem fel!
– – –
Cosmina Marcela Oltean, Doina Dobreanu
– – –
Fotó, Közönséges bojtorján (Arctium Lappa)
Fotó forrása, Nera plant
– – –
Doina Dobreanu, Vasile Dobreanu jegyzetei “LA OBÂRȘIE LA IZVOR… CONVORBIRI LA SUBCETATE” (2015), https://asociatiaculturaladobreanu.blogspot.com/2024/04/bunica-mea-ana-pop-1885-1957-in-memoriam.html