Hogy működik a beoltás Neamț, Bákó és Hargita megyében

Articol disponibil în: Magyar Română

A ziarpiatraneamt.ro, a ziarbacau.ro és a ziarharghita.ro közös újságírói felmérést készített, amelynek során nagy hiányosságokat tárt fel a gyermekek beoltása kapcsán, különösen olyan térségekre vonatkozóan, ahol a járványok megelőzhetők lennének oltások adásával.

A felmérés alkalmával elsősorban szakembereket kérdeztünk, kik a betegségnek legjobban kitett és a fertőzést továbbadó egyének. A beszélgetésekből kiderült, hogy a legveszélyeztetettebbek a nomád roma családok gyermekei, akik gyakran költöznek, nem tartoznak családorvoshoz és nagy területen terjeszthetik a fertőző betegségeket.

Egy feltételes esetet vizsgáltunk meg, amikor egy jóhiszemű polgár meg akarta tenni a szükséges lépéseket saját költségére beoltatni három roma gyermeket.

Bákóban teljes katasztrófába torkollt az ügy. Elmentünk a gyermek járóbeteg rendelőbe, ahol az információs pultnál ülő hölgy azt mondta, neki fogalma sincs az eljárásról, ők nem oltanak, és a Járványügyi Igazgatósághoz irányított, talán ott eligazítanak. A bákói Járványügyi Igazgatóságnál újabb gubanc. Egy hölgy, aki nem tudott semmit, azt mondta, jöjjünk vissza később, mert akkor itt lesz egy másik hölgy, aki tud valamit a dologról. Visszatértünk, de persze az illető hölgy nem volt ott, és azt javasolták, hogy levélben érdeklődjünk, harmadnapra választ kapunk.

Na így foglalkoznak Bákóban az oltással leküzdhető fertőző betegségek megelőzésével.

Piatra Neamț-on közelítenek a megoldáshoz, de még nagyon távol állnak attól, ahogy a dolgoknak történnie kellene.

A Piatra Neamț-i járóbeteg rendelőben ugyanazt a választ kaptuk, mint a bákóiban: nem tudjuk, nem láttuk, nem hallottuk, nem lehetséges.

A Piatra Neamț-i Járványügyi Igazgatóságon volt egy hölgy, akin látszott, hogy tudja a dolgok megoldásának menetét, és talált is egy egészségügyi mediátort, akinek fel kellett volna világosítania a nomád roma családokat az oltással kapcsolatban, és a gyerekek beoltásának módját és időpontját velük leszögezni.

Hargita megyében minden a legnagyobb rendben volt, a romák oltásával napirenden voltak az illetékesek. A Hargita megyei Járványügyi Igazgatóság több oltási kampány során a roma családok több száz gyermekét beoltotta.

Konkrétabban a Hargita megyei Járványügyi Igazgatóság megértette, hol alakulhat ki fertőzési góc, autóba ültek és házról házra, sátorról sátorra járva több héten át végezték a gyerekek beoltását.

Kérdésünkre, hogy mi az eljárás, ha egy gyermeket be szeretnénk oltatni, az volt a válasz: Hogy hívják, és hol vannak a beoltandó gyerekek, mert mi beoltjuk őket, csak először ellenőrizzük, nehogy kétszer oltsuk be őket.

A következtetés csak egy lehet: Hargita megyében a Járványügyi Igazgatóságnál dolgozók gondolkodnak, és valóban dolgoznak. Neamț és Bákó megyében a „Mi dolgozunk, nem gondolkodunk” elv alapján járnak el. Ami nem jön Bukarestből rendeletben, vagy nincs törvénybe, jogszabályba foglalva, azt Neamț és Bákó megyében nem alkalmazzák. E két megyében urak és hölgyek dolgoznak az illetékes szerveknél, nem mennek ők a romák sátraiba, azt gondolom nem is tudnak ilyen veszélyeztetett közösségek létezéséről.