Óriási pénzügyi tétje van a romániai medvék kilövésének

Articol disponibil în: Magyar Română

Az utóbbi hetekben megszaporodtak a medvetámadásokról szóló hírek. A városokba behatoló állatoktól az turisztikai zónákban emberekre támadó fenevadakig, a medvék mindenütt jelen vannak. Valós problémává váltak, vagy egyéb érdekek rejtőznek a hírek mögött? Ez a logikus kérdés, amit feltehetünk. A szakemberekkel folytatott beszélgetések során megtudtuk, hogy a medvék nem válnak agresszívabbá egyik napról a másikra, és hogy bizonyos helyzetekben maguk az emberek csalogatják őket a lakott területekre. De a legfontosabb információ, amelynek birtokába jutottunk, az a romániai felbecsült medvék számának a különbsége. Míg a medvéket védő nem kormányzati szervezetek 6.800-ra teszik a medvék számát, a vadászok szerint 12.000 emlős van.

A két tábor közötti különbség a lehetséges megoldásokból is származik: míg a nem kormányzati szervezetek azt állítják, hogy a fajt védeni kell, a vadászok azt mondják, hogy a medvepopuláció nagy részét ki kell lőni. Mi a tét? Egy medve lelövéséért Romániában 8 000 és 35 000 eurót fizetnek. Ha elfogadjuk, hogy 5.200 medvét- a vadászok és a nem kormányzati szervezetek becslései közti különbség kellene feláldozni- egy 40 millió euróról induló üzlethez lyukadunk ki, ami elmehet egészen 180 millió euróig. Komoly a tét, amely indokolttá teszi az elszabadult medvékről szóló hírek terjesztését.

A medvék megtámadták a tusnádfürdői turistákat, járkálnak a Nagyszeben-Déva autópályán, bemennek a lakott területekre, veszélyeztetve az emberek életét. Ezek a nyár banális híreivé váltak. Problémát jelentenek a medvék? Elözönlöttek minket? A vadászok szerint igen.

„A statisztikák szerint nagyon sok medve van. Négy évig nem vadásztak rájuk, és ezért nem létezett ez a probléma eddig. Elszaporodtak, valamit tenni kell. A medvék jelenleg nagyon komoly problémát jelentenek. Megjelennek a városközpontban. Csíkszeredában bementek a kórház és az iskola udvarára, van 10 példány, amelyik gondokat okoz. Romániában 12.000 medve él, amelyeket nyomaik szerint azonosítunk és számlálunk. A bocsos medvéket át kell telepíteni”, mondta Albert Gábor, a csíkszeredai Sporthorgász és Vadászegyesület képviselője.

A vadászoknak ellentmondanak a nem kormányzati környezetvédő szervezetek képviselői, akik a medvék védelmében kampányolnak. Cristian Remus Papp a World Wild Found Romania (WWF) elnöke, azt állítja, hogy a medvék száma jóval alacsonyabb, mint ahogy azt a vadászok állítják: „Az utolsó értékelés szerint 2016-ban 6 300 medve volt, és ha figyelembe vesszük a 4%-os évi természetes szaporulatot, 2018-ban körülbelül 6800 medvénk lenne”.

A „mágikus” szó: a vadászat

A WWF és a vadászok becslése között 5200 medve a különbség. Feltesszük a kérdést, van-e vajon valamilyen érdek a vadászok által elhíresztelt nagy medvelétszám, az agresszív állatokról szóló folyamatosan érkező hírek mögött. Az első gyanúokot a vadásztársulat képviselőjének, Szász Attilának a válaszából kaptuk: „A medvék nagy gondot okoznak. Vadászatuk tilos, ezért elszaporodtak. Az emberek háztartásaik védelme érdekében csapdát állítanak, mérget raknak le, és így több medve pusztul el, mintha engedéllyel vadásznának rájuk. Más állatfajoknak nem tehetünk ki eledelt, mert a medvék eleszik előlük. A megoldás az engedélyezett vadászat, a hegyeken és az erdőben a villanypásztor már nem elegendő. A földterület nem bírja meg a medvék számát, amelyek gyakorlatilag élelem nélkül vannak maradva. A vadász üzenetében a kulcsszó a vadászat. Mennyit ér ez a varázsszó? Nagyon sok pénzt. „A vadászok által egy medvefőre fizetett összeg 8.000 eurótól indul és elérheti a 35.000 lejt. A vadászok szerint van 12.000 medve. Érdekük, hogy minél nagyobb számot mondjanak”, mondta Cristian Remus Papp, a WWF Romania elnöke.

Ki ellenőrzi a vadászat üzleti tevékenységét

A vadászok és a WWF becslés között 5200 medve a különbség. Egy példány lelövése nyolc és harmincötezer euró között mozog, ami egy szédületes összeghez vezet, valahol 40 és 180 millió euró között. De hová megy ez a pénz? A vadászati parkokra pályáznak a vadászegyesületek, amelyek privát nem kormányzati szervezetek. Ezek egy fix összeget fizetnek az illető területért, akkor is, ha ott nem találhatók vadállatok. Ezek az egyesületek a Környezetvédelmi Minisztériumtól kérik a vadászati engedélyt, és a medve trófeákért kapott pénz is hozzájut hozzájuk. Gyakorlatilag a Vadász Egyesületek átveszik a román államtól a vadászterületeket rögzített éves áron, ami nyereségessé teszi őket vadászpartik szervezésében, ahol a legértékesebb tétet a medve képviseli. Függetlenül attól, hogy mely statisztikára hivatkozunk, a medvék száma Romániában magas. De az egyik magyarázat nagyon sokkoló, jelezve, hogy a vadászok provokálták a növekedést. „Romániában medvetrófeára vadásznak, az Alfa medvére, amely fenn tartja az egyensúlyt az erdőben, megölve más medvéket. Az egyensúly fenntartásáért történő vadászattal értek egyet, nem a medveprémért való vadászattal. Nem a román vadászok lövik a legtöbb medvét, nekik erre nincs pénzük, hanem a külföldiek, akik már az ő medvéiket mind kilőtték. Hazánkban vadászturizmus folyik” mondta Cristina Lapis.

Az állatokat a városokba csalogatják az agresszivitást alátámasztandó

Kérdésünk az, szenvedett-e valamilyen változást a medvék viselkedése, vagy netán mi vagyunk agresszívek, provokálva őket? „Egyenes összefüggés van az erdőirtás és a medvék látogatása között. Tönkretesszük az életterét, kivágjuk az erdőket, a medve nem talál élelmet. Szedik az erdei gyümölcsöt, az út szélén árulják, ez is érinti a medvéket. Ezt nem lehet kilövéssel megoldani” magyarázta Cristina Lapis. A WWF Romania képviselője manipulálásról is beszélt a medvékkel kapcsolatban. 2016-ban Nagyszebenben, miután a vadászatot leállították, egy fiatal medvét elkábítottak és szándékosan a város utcáin hagyták magához térni. Az úgy viselkedett, ahogy egy vadállat viselkedik, ijedt is volt, felmászott a háztetőkre, végül a hatóságok lelőtték. Mindez, hogy a vadászat elkezdődjön”.

Még sokkolóbb, ami Tusnádfürdőn történik. Ami viszont arra késztette a medvéket, hogy a településre jöjjenek, nemhogy egy sötét elmére, de egy gyilkos öntudatlanságra is vall. A híres üdülőtelepen romantikus vacsorákat rendeznek medvék társaságában.

A gond az, hogy ez nem egy védett területen történik, hanem a városszélén, a megfigyelt medvék szabadon járkálnak. „Tusnádon két medveles van, 500 méterre a településtől. Az üdülő vasútállomásán hirdetés reklámozza ezeket „romantikus este medvével, 25 euróért”. A medvének pár perc járásra telepítik a medvelest, hogy elvegyenek a klienstől néhány eurót. Odacsalogatják a medvéket, ételt adnak nekik, azután persze, hogy a medve a városban köt ki. Tehát odacsalják a medvéket, aztán azt kiáltják „Ne a medve!” és kilövési engedélyt kérnek a minisztériumtól, ahonnan ismét pénz jön”, tárta fel Cristina Lapis. Elég súlyosnak tűnik? A tévében két hónapja a polgármestertől a megyei tanács elnökéig a medvék kilövéséért agitál, de senki nem mondja, hogy egy vállalkozó által szervezett 25 eurós vacsoráért csalogatták a településre a medvéket.

A környezetvédelmi egyesületek és a vadászok közti labdajátékban a román állam egy lebénult szervnek tűnik, nincsenek megoldásai, a medvék pedig el vannak ítélve. Mégis melyek lennének a megoldások? 2Egy jó példa Észtország. A nálunk felmerülő helyzeteket ott kombinált módszerekkel oldják meg, elektromos kerítéssel és speciálisan képzett kutyákkal. A konfliktusmegelőzési ráta 90%-os. Míg nálunk, beleértve a medvefenntartási cselekvési tervet is, a fő intézkedés a puskával való beavatkozás, vagyis reaktív, nem preventív”, magyarázta Cristian Remus Papp. Egy másik szerencsétlen eset a szebeni autópályán elpusztított medve esete. Ez arra mutat, hogy a hatóságok nem veszik figyelembe a medvék helyváltoztatási igényeit. Ha az uniós normák szerint terveztek volna, akkor épültek volna medveátjárók az autópálya fölött.

Ezek fontosságáról beszélt Dragos Stefan Mantoiu, környezetvédelmi tanácsadó: Ha egy népességet egy átjárhatatlan akadály zár el, a genetikai áramlás leáll, és mindkét populáció idővel szenved, alacsonyabb lesz a diverzitása. Ezek a betegségekre hajlamosabbak, a beltenyészeti jelenségre, és a kölykök új területekre történő elterjedése korlátozott, ami azt jelenti, hogy a túlélés esélye alacsonyabb. Ezeket a negatív hatásokat csökkenteni lehet olyan infrastrukturális elemek építésével, amelyek a különböző őshonos vagy vándorló fajok számára permeabilitással rendelkeznek.

Ezeknek az infrastrukturális elemeknek a felépítése nagymértékben csökkenti a célterületen a balesetek számát, de csak akkor, ha azok jól vannak tervezve, és nem tesznek engedményeket a környező elemekre, amelyek nélkülözhetetlenek a funkcionalitás fenntartásához.

Vannak még az ökológiai hidak, olyan területeken, ahol az érdekelt fajok tevékenysége intenzív. Ezek a megoldások minden őshonos faj esetén használhatók, de vannak olyan aluljárók is, amelyek kisebb funkcionalitással rendelkeznek, közepes termetű emlősök, hüllők, kétéltűek, bizonyos madárfajok és denevérek számára. Miért fontosak ezek az állatok? megőrzik az élőhely természetességét, az ökoszisztéma számra szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nélkül az embereknek nagy befektetésébe kerülne helyettesíteni őket.