Megsemmisítette a bíróság mind a 43 autonómiahatározatot

Articol disponibil în: Magyar Română

A Hargita megye prefektusa, Adrian Jean Andrei által megtámadott közigazgatási határozatokat a Hargita Megyei Törvényszék, illetve a Marosvásárhelyi Ítélőtábla megsemmisítette.

„Nem is történhetett volna másképp, hiszen mind a 43 határozat, amely az úgynevezett Székelyföld autonómiájáról szól, eleve ellentmond az alkotmánynak és az érvényben lévő törvényeknek. A bíróság semmi egyebet nem tett, minthogy megállapította ezek törvénytelen és érvénytelen voltát. Minden bírósági döntésnek törvényereje van, és én azt hiszem, hogy ez figyelmeztetés lehet mindazoknak, akik hasonló dolgokat terveznek, hogy ugyanerre a sorsra jutnak. A megye gazdasági, szociális fejlesztésével kellene foglalkoznunk, nem azzal, hogy megosszuk a lakosságot. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Hargita megye Románia közigazgatási-területi egysége, és mindenki, aki itt él, román állampolgár- nincs semmi gond azzal, hogy ha más országnak is állampolgára, de elsősorban román állampolgár”, nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Adrian Jean Andrei prefektus.

2014 és 2016 között Hargita megye 43 helyi önkormányzata fogadott el határozatot, és nyújtott be memorandumot Románia Kormányához és a Parlamenthez, melyben „referendum útján elért, különálló, saját nyelvvel rendelkező, autonóm közigazgatási egységet” kérnek.

A bíróságnak küldött indoklásában a prefektus rámutat, hogy ‘egy Székelyföld nevű közigazgatási régió’ létrehozása ellentmond az alkotmány előírásainak, amely egyértelműen megszabja, hogy az ország területe, közigazgatási szempontból, községekbe, városokba és megyékbe szerveződik. Ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek ítélik a magyarnak, mint hivatalos nyelvnek a bevezetését, ez ugyanis szembenáll az alkotmány 13. cikkelyének előírásával, miszerint „Romániában a hivatalos nyelv a román”.

A bíróság által elfogadott dokumentumok szerint „az alkotmányban rögzítettől eltérő területi-közigazgatási egység létrehozásáról nem helyi, hanem országos, az Alkotmány felülvizsgálatára kiírt, vagy a 3/2000-es törvény 11. cikkelye feltételeinek megfelelően, Románia elnöke által, a Parlamenttel folytatott konzultáció során kiírt népszavazáson lehetne dönteni”.

Csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben egy, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénykezdeményezés, amelyet egy tíztagú bizottság dolgozott ki.

A tervezet területi autonómiával ruházza fel a nyolc székből álló Székelyföldet, azaz a jelenlegi Kovászna és Hargita megye, valamint a történelmi Marosszék alkotta régiót, ahol a magyar hivatalos nyelvként lenne használható az oktatásban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban.

A törvénykezdeményezést negatívan véleményezte a Törvényhozási Tanács, amely arra figyelmeztet, hogy a tervezet egy különálló, a román egységes nemzetállammal párhuzamos entitást hozna létre.

„Ha egy, az alkotmány által el nem ismert, kizárólag etnikai alapon szerveződött közigazgatási-területi egység a többinél nagyobb fokú önállóságot kapna, ez nyilvánvaló módon sértené a nemzetközi jogszabályok által szavatolt és az egyazon ország határain belül élő állampolgárokat megillető egyenjogúság elvét, illetve az alaptörvényt is” — írja a Törvényhozási Tanács véleményezésében.

Továbbá a Törvényhozási Tanács aláhúzza, hogy jogi szempontból az állampolgári kezdeményezés ellenszegül a román alkotmány előírásainak úgy a szervezési mód által, mint a közigazgatási egységek különleges hatáskörrel való felruházása miatt.

Forrás: Agerpres