Nézzünk szét a történelemben: Válasz arra a kérdésre, hogy miért fejlettebb Magyarország gazdaságilag, mint Románia

Articol disponibil în: Magyar Română

Hallgassák figyelmesen: Akinek tartozol pénzzel, az uralkodik fölötted (IMF)!!!

„A nép az igazi úr, és mindörökké úr marad a sorsa és az ország gazdagsága fölött”- Nicolae Ceausescu.

Ma a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elviszi az aranyat Verespatakról és palagázzal akar mérgezni.

A Nemzetközi Valutaalap idézte elő a sorokat: „A IMF akarta leszegényíteni a románokat ’89 előtt, hogy az utcára vonuljanak”.

A Szabad Európa Kutató Intézet által végzett, a budapesti Közép-európai Levéltárban megtekinthető tanulmányokból egyértelműen kiderült, hogy az IMF által Romániának fizetendő adósságának megtervezésére irányuló terv ilyen drasztikus megszorító intézkedéseket ír elő, amit az akkori román vezetés visszautasított, és helyébe egy olyan megfelelő program lépett, amely – bár kevésbé súlyos volt, mint az IMF által tervezett – felelős volt az 1989-ben elszenvedett szegénységért és hiányosságokért. ”

Annely Ute Gabanyi kutatása és elemzése alapján azt állítja, hogy a Ceausescu-rezsim nem akarta megfizetni tartozásait a nyugati bankoknak, ahogy a román történészek írják, de erre kényszerült. Így például az IMF Románia számára 1982-1983-as készenléti megállapodást javasolt, amelynek révén az ország adósságait átütemezni fogják, másrészt a kormány rendkívül drasztikus megszorító intézkedéseket fog alkalmazni. Gabanyi továbbá elmagyarázza, hogy a Nyugat nyomása alatt Romániának vissza kellett adnia az 1970-es években kölcsönzött pénzeket, még a népesség éheztetése árán is. Így a nyugati kancelláriák két hatásra támaszkodtak: a pénz visszaszerzésére és a megalázott románok utcai felvonulására.

Az, hogy Románia adósságmentesen vált meg a kommunizmustól, nem vált különösebben hasznára.

A.U.G.: Másképp is lehetett volna. 1989 februárjában Bogomolov, Gorbacsov tanácsadója által végzett elemzésből kiderült, hogy ez Románia számára előnyös volt, megteremtve az előfeltételeit annak, hogy ez az ország „amelynek lakossága megszabadult a szocialista értékektől, és a latin világgal közös sors szellemében nevelkedett, végleg nyugat felé vegye az irányt”. Ilyen körülmények között, állítja tovább Bogomolov, a Nyugat anyagi és pénzügyi támogatása valóban hatékony lenne egy olyan országban, amely – mondja – elégséges gazdasági és természeti erőforrásokkal rendelkezik. Sajnálatos módon a Nyugat anyagi és pénzügyi támogatását Lengyelország, Magyarország, majd Csehszlovákia felé irányították. Máskülönben a nyugati gazdasági támogatásnak is különböző értelmezései léteznek.

Mire utal?

A.U.G.: Azt mondják, hogy Románia mindenáron vissza akarta fizetni a kölcsöneit a nyolcvanas évek elejéig. De tulajdonképpen nem volt más választása.

Azt akarja mondani, hogy a Nemzetközi Valutaalap kötelezte a Ceausescu rezsimet a határidő előtti visszafizetésre?

A.U.G.: Nem a tartozások határidejéről van szó. Az 1980-as lengyel válság után, a nyugati bankok nagyon idegesek lettek és feltették a kérdést, hogy a kelet európai kommunista államok képesek lesznek-e visszafizetni az 1970-es évek elején felvett tetemes kölcsönt. 1981-ben Romániának az adóssága 11,8 milliárd dollár volt, de például Magyarországnak is ekkora államadóssága volt, csak mivelhogy a Magyarország népességszáma fele a romániainak, az egy főre eső adósság kétszerese a romániainak. Mindazonáltal a Deutsche bank elemzője azt írta akkor, hogy Magyarországot a nyugati bankok mentették meg, míg Romániának vissza kellett fizetni az adósságait az utolsó lejig.

Miért?

A.U.G.: Tudnivaló, hogy a gazdasági döntések alapvetően politikai döntések. Saját véleményem kifejezése helyett bemutatom egy amerikai hivatalos személyiség Susanne Brandstatter osztrák-amerikai újságírónőnek „Sakk matt. Egy forradalom stratégiája” c. filmjében adott válaszát: „Reformok meghozatalára akartuk kényszeríteni Romániát, ami végül kivitte volna az embereket az utcára vagy, hogy visszafizesse a tartozásait, ami ugyancsak kivitte volna a lakosságot az utcára.”

Azt akarja mondani, hogy a IMF, azzal, hogy az adósság visszafizetésére kényszerítette Romániát, tulajdonképpen a forradalom kitörését erőltette?

A.U.G.: Kétségtelenül, az 1980-as évek megszorító politikája szerepelt azon meghatározó tényezők között, amely a kétségbeesésbe, végül a lázadáshoz vezette az embereket.