A magyar parlament elnöke: Ugyanazt kívánjuk magunknak, amit a szomszédainknak is

Articol disponibil în: Magyar Română

Kövér László szerint Magyarország ugyanazt akarja magának, amit a szomszédai számára, hogy minden állam erős nemzeti állam legyen, képes és kész a regionális együttműködésre, hogy minden többségi és kisebbségi nemzeti közösség számára biztosítsa a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést a szülőföldön, tájékoztat az MTI.

A Magyar Parlament elnöke ezekről a kérdésekről a székelyszentistváni református templomban, a Szent István elnevezést magába foglaló településeket egyesítő Szent Király Szövetség 23. ülésén.

Kövér László hozzátette, hogy a magyarok tudják, Közép- és Kelet Európában nem a 100 évvel ezelőtt lefektetett politikai határok megváltoztatásával, nem a többségi nemzetek kizárólagosságával, nem erőszakos kizárásokkal, a történelem meghamisításával és megfélemlítő provokációkkal lehet haladást elérni, hanem természetes gazdasági, logisztikai és szállítási kapcsolatokkal, valamint a kultúra által, a közös kapcsolatok, lehetőségek és források kihasználásával, mint az elmúlt 1000 évben.

Ha ezt a leckét figyelmen kívül hagyjuk, a politikus véleménye szerint a közép-európai régió összes országa és nemzete a vesztesek oldalán fejezi be történelmi karrierjét.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy a történelem során, bár látszólag reménytelen helyzetben volt, Magyarország mégis képes volt újjászületni a Muhi csata, a Mohácsi csata, a Rákóczi Szabadságharc után, az 1848-1849-es Forradalom és szabadságharc, a Trianoni Békediktatúra vagy az 1956-os forradalom legyőzése után, ami azzal magyarázható, hogy 1000 évvel ezelőtt István király megalapította a magyar államot, és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.

„2010 óta a magyar állampolitika e tekintetben a legjobb szándékát demonstrálta” – mondta a magyar parlament elnöke.

Hozzátette, hogy Szent István munkásságának köszönhetően, 1000 év elteltével, napjainkban a Kárpát-medence földrajzi térségében a legnépesebb közösség a magyar, a legnépesebb ország Magyarország és a magyar legbeszéltebb nyelv.

A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházmegye püspöke elmondta, nem lehet úgy kereszténynek lenni, hogy a Bibliából csak a nekünk tetsző dolgokat vesszük ki. Véleménye szerint úgy lehetünk túlélők, ha Isten belülről szól hozzánk, ha lelkiismeretünk van.

Kovács István a Magyar Unitárius Egyház közügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy nincs ok a kétségbeesésre, az idő a magyarok javára dolgozik, ugyanis „mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezred alatt építettük fel”. Úgy véli, a magyarság képes ezerszer megismételni a lóról való leszállást a Szentírás és a Szent István által letett alapkő alapján.

Az ünnepség alkalmából a székelyszentistváni református templomba hozták a Szent Korona másolatát, melynek őrzését a teljes idő alatt helyi hagyományőrzők díszőrsége biztosította.

A találkozó alkalmával, Kövér László és Vass Imre, Makfalva polgármestere tiszteletbeli polgár címet adományoztak Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdászok Szövetsége elnökének, aki Székelyszentistván falu szülötte.

A Szent Király Szövetséget több település alkotja.

Magyarországról: Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály;

Erdélyből: Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály;

Szlovákiából: Királyfiakarcsa (Kráovicove), Vágkirályfa (Kráová nad Váhom), Sajószentkirály (Král), Sajókirályi (Králik).

A találkozó során befogadták a Szent Király Szövetségbe az ukrán Aknaszlatina (Solotvîno) települést, amelyiknek egy Szent Istvánnak szentelt temploma van.

A Maros megyei Székelyszentistván település elvesztette közigazgatási függetlenségét a kommunizmus éveiben. Jelenleg Hármasfalu részét képezi, és Makfalva községhez tartozik.